Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-09 / 2. szám
4~ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 9. tartani, hogy a legnagyobb szárazság mellett sem vesznek ki veteményeink. Természetesen a gyomlálás is a kert legfontosabb munkái közé sorozandó, amelyet elégszer végezni a kertben szinte lehetetlen. A gazdálkodás menetére hátráltatólag ez a kis kert, illetve ennek a gondozása nem hat, mivel a kerti munkák sokkal előbb kezdődnek, mint a rendes szántóföldiek s csak mikor a palántálás, magvetés stb. befejeződött, kerül sor a tavaszi szántásra, vetésre. Ha pedig ezekkel meg van a gazda, az aratásig úgy sincs olyan dolga, amelytől rá ne érne a kerttel bíbelődni. De nem hátráltatja a kert a gazdát többi munkái elvégzésében azért sem, mivel a kerti munkák többnyire olyanok, amelyeket gyermek, asszony, öreg ember is könnyen elvégezhet, szóval azok, akiket más gazdasági munkára úgy sem használkat. És én azt hiszem, hogy ez a körülmény soha sem volt még fontosabb és soha sem lehetett döntőbb hasonló esetben, mint most, mikor a munkabíró férfiakat majdnem kivétel nélkül lefoglalja a háború. Gazdatársaim hazafias érzületére hivatkozva, — mikor kérem, szíveljék meg amiket írtam — gondolják és fontolják meg jól s ne idegenkedjenek a kerti üzem gazdaságuk kererébe való beállításától, mert nem csak önmaguk, de hazájuk iránti kötelességüket is teljesitik akkor, mikor birtokuk jövedelmezőbb kihasználásával saját jövedelmüket gyarapítják és a közjólétet is előmozdítják a drágaság korlátozásával. Ha Magyarország gazdái hivatásuk magaslatán állva, fáradságot és csüg- gedést nem ismerő kitartással küzdenek itt bent, mindent elkövetve arra, hogy ne maradjanak mögötte fegyverrel küzdő testvéreiknek — akkor bizalommal nézhetünk a jövő elé, mert nem győzhet le bennünket tízszeres ellenség se. Petheő Károly. A talaj előkészítése árpa alá. Kétségtelen, hogy Magyarország árpatermésének átlaga javulást mutat. 1870—79-ben termett országos átlagban 4.63 uiétermázsa, 1880—89-ig terjedő években termett 6.15 métermázsa, 1891 —1900-ig 6.97, 1901 — 1905-ig 6.95 métermázsa, 1906—1911-ig 7.48 métermázsa, átlagban egyik kalászos terményünk sem mutat ilyen emelkedést, ennek dacára sem lehetünk megelégedve árpa termésünk átlagával. A folyton fokozódó kiadások, a nehezbülő gazdasági viszonyok, jelenben pedig a háborús állapotok kényszerítenek, hogy minden terményünkből és igy az árpából is nagyobb terméseket érjünk el. Nagyobb terméseket pedig csak úgy érhetünk el, ha szántóföldünknek jobb megmunkálást adunk, s főként ha talajunkat jobban trágyázzuk. Nagy horderejű dolog a tavaszi árpának szánt földet ősszel felszántani, szántás után megboronálni s megboronálni azt többször, hómentes időben télen is. Nagy hiba az nálunk, hogy az árpaföldek többnyire messze következnek az istálló trágyázástól, s igy az árpának szánt talaj nem bir elegendő tápláló anyaggal, nem adhat nagy terméseket. Az árpa termésátlagát olyan módon lehetne egyszerűen fokozni, ha legalább 5—6 szekér istálló trágyát kaphatna a talaj, a melyben árpát akarunk vetni és ezenkívül 150 kg. szuperfoszfátot. A hol istállótrágya nem áll rendelkezésre, ott vetőszántáskor, vagy a tél folyamán már 60—80 kg. kénsavas amóniákot adunk. Homokos talajokon pedig 100 kg. kálisót is. Ha a talajt ősszel már felszántottuk s igy tavasszal nem kell újra szántani, akkor most télen 5—6 szekérnyi istálló trágyát sem hordhatunk rá, s határozottan célszerű is ezen csekély mennyiséget is mindig ősszel, szántás előtt kihordani a talajra, a szuperfoszfátot pedig ősszel, vagy a tél folyamán rászórni a szántásra és azután beboronálni. Amennyiben az ősszel már megszántott talajra most nem akarunk, vagy nem tudunk istálló trágyát hordani, akkor ne mulasszuk el a szuperfoszfát s az ammóriák kiszórását, mert ezzel sokszor 4—5 métermázsával is fokozzuk az árpa átlagtermését, de természetszerű az, hogy még nagyobb termést érhetünk el abban az esetben, ha nem egyedül a műtrágyákat, hanem legalább egy kevés istállótrágyát is alkalmazunk. Az országos növénytermelési kísérleti állomás még 1895-től kezdődőleg éveken át számtalan árpa mütrágyázási kísérletet végzett, ezeknek eredményeként azt lehet mondani, hogy 150 kg. szuperfoszfát alkalmazására legalább 150 kg.-al, de sok helyt 500 kg.-al nagyobb termést értek el. Ez a többlet termés sokszorosan meg téríti az alkalmazott műtrágyák árát. Azt is bizonyítják ezek a kísérletek, hogy a szuperfoszfát tavaszi kiszórása esetén, nem olyan nagy a hatás, nem olyan nagy az eredményezett terméstöbblet mintha ősszel, vagy télen szórjuk ki a műtrágyát, a mi természetes is, mert az árpa rövid tenyész- idővel biró növény, ezért tavaszi szárazság esetén, a tavasszal kiszórt szuperfoszfát nem oldódik, s igy nem fejtheti ki teljes mértékben hatását, ellenben az ősszel, vagy télen kiszórt szuperfoszfátot a hóié is feloldja, tehát természetes, hogy termésfokozó hatása is nagyobb. Helyesen tehát az a gazda jár el, a ki a tavasszal elvetendő árpa földjére enyhébb téli napokon, hómentes időben szórja ki a legalább is 200 -- 220 kgrm mennyiségű ammóniák szuperfoszfátof. Gy. K. Különfélék. Vármegyénk, de még közelebbről városunk jelentékeny közgazda- sági tényezője hunyt el Teitelbaum Hermanban 1914. Halálozás.
