Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-03 / 14. szám
április 3. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Zabtermésünk fokozásáról. Hadseregünk óriási arányú zabszükségletei mel- lőzhetlenné teszik azt, hogy zabtermelésünket se hanyagoljuk el az idén. Magyarország zabtermése más nyugati államok zabterméséhez viszonyítva, rendkívül silány. Zabtermésünk országos átlagban és kát. holdanként 5 q-ra tehető. Mig Németországban 10 és fél q, sőt még Ausztriában is 1—2 q-val nagyobb, mint nálunk, holott Ausztria talaja sokkalta gyengébb termő- erejű, mint a mi talajunk. A mai magas zab árak mellett elszomorító az, ha zabtermésátlagaink ilyen alacsonyak. Silány zabtermésünk oka egyedül az, hogy a zabot nálunk mindig trágyázatlan földbe vetik, a mely 6—8 évben sem kapott istálló vagy egyéb trágyát. Ha már semmire sem jó a trágyázatlan föld, a gazda nálunk még mindig zabot vet abba, mielőtt azt újból megtrágyázná. Érthető módon az ilyen földben nincs aztán nitrogén, foszforsav, vagy egyéb hasznos tápanyag s igy az zabtermést is csak olyant adhat, a mely a költségeket sem téríti meg. Ilyen alacsony zabtermés átlagokkal a mai megdrágult viszonyok között a gazda számításai még bő termő esztendő esetén sem fognak beütni. Arra kell tehát okvetlenül törekednie minden gazdának, hogy az eddiginél nagyobb zabterméseket érhessen el, ezt pedig bizonyosan elérheti két utón is. Vagy kihord a tél folyamán a barázdákra 8—10 szekér istálló trágyát kát. holdanként s rászór 150 kg. szuperfoszfátot, tavasszal pedig azonnal alászántja, vagy pedig ha istálló trágya nem áll rendelkezésre s a téli trágyázással elkésett, akkor kiszór 150—200 kg. szuperfoszfátot kát. holdanként mihelyt teheti, még a tavasz első felében. Ezen eljárás által fedezi a zab által szükségelt tápláló anyagokat s ez által 2—3—4 q-val is fokozza annak termését. Gy. K. Különfélék. Az egyesületi szűzgulya legelőre előjegyzéseket elfogad az egyesület titkári hivatala (Deáktér 23). Tengeri vetőmagot keresünk, minta az ár megjelölésével egyesületünk titkári hivatalába küldendő. Országos állatvásárok vármegyénkben. Április 6.-án Krasznabélteken; 7.-én Hagymásláposon ; 8- ikán Királydarócon; 12.-én Nagykárolyban és Szinér- váralján; 13.-án Érendréden; 16.-án Csengeren; 19.-én Mátészalkán; 26.-án Avasujvároson; 27.-én SzatmárNémetiben. Május 3.-án Misztótfaluban; 7.-én Magyar- berkeszen; 10.-én Felsőbányán, Nagypaládon, Sárközön; 11.-én Szamoskrassón, Aranyosmegyesen; 13.-án Jánkon; 14.-én Kővárhosszufaluban. A hadiszolgáltatásra kirendelt lovak becsárának kifizetését vármegyénkben is megkezdte a katonaság, több község posta utján már meg is kapta az összeget, legyenek tehát nyugodtan gazdáink, pár nap alatt mindenki hozzájut pénzéhez. Mire jók a községi takarékpénztárak. Több ízben irtuk már, hogy a községek életére igen káros hatású, hogy takarékpénztárakat saját kebelükben nem alakítanak, mivel ez esetben a lakosság által kiizzadt kamat vissza menne községi célra, a mi természetesen a közterheken könnyítene. Hogy miért nem sikerül a községi takarékpénztárak megalakítása tudjuk, de most, a mikor minden téren hazafias kötelesség az együttműködés, a mikor az ellentétek kiegyenlítésén kell mindnyájunknak fáradozni, nem akarunk e kérdéssel mélyebben foglalkozni, de nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy Nagyhánya város takarékpénztára a múlt évi nehéz közgazdasági viszonyok dacára 58005 K 21 fillér tiszta nyereséget szállított a város pénztárába, a mi természetesen észrevehetően csökkenti a községi pótadót. Lám-lám ez minden községben meg lehetne. De hiába .... Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedjenek úgy a folyó, mint a hátrálékos tagdíjakat befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak működését — melyre a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt fokozottabb szükség van—fenntartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi források éppen a háború okozta körülmények miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűntek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdijakat kérjük: Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szatmárvármegyei takarékpénztár címre küldeni. A hadikölcsön. A pénzügyminisztérium a hadi- kölcsönről kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélése tárgyában hirdetményt bocsátott ki. E szerint az 1912. évi LXIII. törvénycikk 17. §-a alapján kibocsátott 1914. évi hatszázalékos magyar járadékkötvények helyébe egyelőre kiadott ideiglenes elismervényeket a szabad darabokra nézve április elsejétől, a zárt darabokra nézve április 15-től kezdve végleges kötvényekre cserélik ki. Manilla zsineget kévekötő arató pépekhez ajánl a magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége métermázsánként helyt Budapest, készpénzfizetés mellett 280 korona árban. Miután a vasúti szállítás olcsóbbá,
