Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-27 / 13. szám

VII. éyfoiyam.

Szatmár, 1915. március 27.

13. szám.

SZATMÁRI

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDÁSÁGI HETILAP.

A SZATMÁR MEGYEI GAZDASÁG! EGYESÜLET HÍVA T A L 0 S

a szatmArmegyei lóversen y-egyle

AZ ÉSZAKKELET. VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLŐN^

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetési ára :

Égi’ évre . .........................& kcroiía.

Fé

l évre.............................3 „

Negy

ed évre........................i'őO ,

* Szataármegyei Gazdasági Egyesület tseii'i iagdijiileímér.y ellenében dijmar.íesen kapjál;

Laptclajdorttjä :

A Szatfrörmegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság ;

Böszörményi Emil dr.

Hartha Kaiman Domahidy Isíván

CLoInokv Imre Pethő György.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Szatmár, Deák-tér 23. szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő köziemén vek, hirdetések és pénzek küldendők. :: kéziratokat nem küldünk vissza

interurbán-teleror. 217. sz.

Meghívó.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya 1915. évi március hó 31-én délelőtt il órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést Grt, melyre a választmány tagjait ezennel meghívom.

Szatmár, 1915. március 25.

dr. Böszörményi Emil

egyesületi alelnök.

TÁRGYSOROZAT:

1) Mull ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.

2) A háborúval kapcsolatos gazdasági intézkedések megállapítása.

3) A szüzgulya legelő iránti intézkedés.

4) Folyó ügyek, indítványok.

Pestvármegye intézkedése

az aratás biztosítására.

Köztudomású, hogy az idei aratás biztosítása hazafias kötelesség s erre vonatkozólag a kormány a legszélesebb körű intézkedéseket tette meg.

A kormánynak előrelátó intézkedése mindenesetre helyeselhető, mert bár a hadseregnek és lakosságnak élelmezése kellő takarékosság mellett koránt sincs veszélyeztetve, de hazánkban, mint agrár- államban nem csak ma, de mindenkor, mindenki, ki csak egy szemernyit is tud az aratás érdekében tenni, súlyos mulasztást követ el, ha tétlenül viselkedik, annyival kevésbé teheti ezt a kormány.

Emlékezzünk csak vissza az elmúlt három esztendőre, akkor, a mikor • a mai háborúról még szó sem volt, a mikor tisztán és kizárólag édes hazánk gazdasági érdekeit megóvandó, — mivel az ország jelentékeny részén katasztrofális jelleggel fellépett elemi csapások pusztítottak —, minő gondossággal és áldozatkészséggel lépett fel a kormány.

Miért ?

Tisztán azért, hogy különösen az utolsó évtized alatt szépen fejlődésnek indult mező- gazdaságunk és állattenyésztésünk a vissza- ! eséstől megóvassék, hogy ennek a magyar ha- | zának bázisát képező gazdatársadalom nemzet I fentartó munkáját minden megrázkódtatás nél- | kül, zavartalanul folytathassa, hogy közgazda- | sági életünk az akkor beállóit nehéz pénzvi- ! szonyok dacára ne zökkenjen ki a rendes ke- ! rékvágásból.

A mai viszonyok mellett természetesen fokozottabb mértékben kell a termés eredmények biztosításához látni, ami annyival is nehezebb, mivel a munkáskéz jelentékeny része a haza védelménél van elfoglalva.

Ezek a körülmények könnyen megérthető- leg súlyosabb kötelességek, feladatok elé állítják első sorban a hatóságokat és testületeket, másodsorban pedig az itthon maradottakat rang és nem különbség nélkül. A falvak népe jórészt bevonult katonának s így különösen az asszonyok megbecsülhetlen munkát végezhet