Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-06 / 10. szám
március 6. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. kormányhoz az 1913 évi őszi, 1914. évi tavaszi vetőmagvak árának kifizetése, valamint az esedékessé vált 1913. évi ínséges kölcsönök visszafizetésének elhalasztása tárgyában, ezen előterjesztésünkre a Nagyméitóságu m. kir. fnldmivelásügyi minisztérium egy évi halasztást engedélyezett. Mindezeken felül működtünk abban az irányban, hogy az 1914 évi őszi vetés, az őszi munkálatok befejezése, valamint az 1915 évi aratás is kellőleg biztosíttassák; hogv különösen az ez évi tavaszi vetőmagvak kiosztása nem úgy sikerült, mint az súlyos anyagi gondokkal küzdő gazdáinkra nézve kívánatos lett volna, nem az elnökségen múlott, hanem a háború okozta nehéz pénzügyi viszonyokban keresendő, mivel a kormány kérelmünkre kijelentette, bogy a mai viszonyok mellett sem előleg, sem kölcsön utján nem segíthet gazdáinkon, hanem a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete“ utján intézkedett, hogy « vetőmag vásárlásra szorult gazdák készpénz fizetés ellenében a szükséges vetőmagvakat beszerezhessék, melyről a gazdákat hiv. lapunk utján azonnal értesítettük, mihelyt a minisztérium határozata hozzánk leérkezett. Az 1914 évi őszi vetőmag kiosztás vármegyénk törvényhalóságának jótállása mellett megtörtént s bár a minimumra redukált polgári áru forgalom mellett a vetőmagvak elszállítása sok nehézségbe ütközött, de a kedvező őszi időjárás mellett mégis lehetővé vált, hogy a szokásos terület 75—80 százaléka bevezessék. A háború ókozta nehéz viszonyok között mindjárt a mozgósítás kezdete után elnökségünk igyekezett szociális téren is megtenni kötelességét, felhívást intézett a hadhavonult gazdasági cselédek itthon maradt családtagjai érdekében, felkérve a gazdákat, hogy a cselédek itthon maradt családtagjait támogassák a munkaképes családtagok alkalmazása és a járandóságok méltányos kiszolgáltatása által ; hogy igy a hazáért harcolók hozzátartozói megmentesseRek a nyomortól. Felhívásunknak tudomásunk szerint teljes sikere lett. ki elnökségnek igen fontos felhívása volt szociális szempontból, Szintén a háhoru kitörésekor kibocsátott és hivatalos közlönyünkben is közzétett azon körlevele, melyben a' gazdaközönséghez fordul, hogy a hadbavonukak földjei' közős erővel munkáltassanak meg s az őszi termés betakarításáról s az őszi vetésről ott, ahol erre szükség van, közösen gondoskodjanak. Tudomásunk szerint a közös megmunkálásra az ősszel még szükség nem volt. Felterjesztéssel fordultunk továbbá az adóhátralékok behajtásainak elhalasztása, a hadiszolgálatra elvett fogatok dijának és az elhullott lovak árának kifizetése tárgyában, továbbá igen fontos felterjesztése volt az elnökségnek az, amelyben a kormány előtt feltárja azt a visszás állapotot, mely szerint lovak, szarvasmarhák, sertések, juhok stb. vásárlásánál a termelő gazdák háttérbe szorittaínak, miáltal a közvetítő kereskedelem kapzsiságának vannak kitéve, — ennek meghiúsítása érdekében kértük a vásárlások helyének, idejének előzetes közlését. Az 1914. évi XLVI. törvénycikk alapján ez évben kivetendő hadiadó alapnak méltányos megállapítása érdekében tárgyalt az elnökség a m, kir. pénzügyigazgatóval s e 'tárgyalásét alapján egyes gazdáinkhoz kérelemmel fordultunk, hogy legyenek segítségünkre a mai földbérleti összegek igazságos és méltányos megállapításánál, sajnos azonban, hogy felhívásunkra ez ideig csak két gazdától kaptunk választ, holott a hadiadó kivetése illetékes helyről már meg is lett sürgetve. Az idei aratás és legalább is a normális termés biztosítására egyes gazdáinkat előadások tartására hívtuk fel, több helyen, igy Szatmár-Csekén, Kölesén és e községek környékén ezek már be is fejeztettek, sajnos, hogy a vonatközlekedés megszorítása, részben megszüntetése, de főleg a járhatatlan utak miatt ez mind e mai napig nem öltheíett oly mérveket, a minő kívánatos lett volna, sajnálattal keil azt is megemlítenünk, hogy az előadás megtartására felkért gazdatársaknál felhívásunk kellő visszhangra nem talált. Megjegyezzük, hogy az előadók tisztán hazafiasságból vállalkoztak az előadások megtartására, mivel a kormány sem háziipari tanfolyamok rendezésére, sem gazdasági előadások tartására — a háború miatt — segélyt ki nem utalt. Az állam a háború által bekövetkezett nagy mérvű anyagi megíerhelteíése miatt üsző és csikódijazásokra sem adhatott segélyt s igy ezen állattenyésztésünk fejlődésére nagyban kiható díjazások az egész országban elmaradtak. je^eri .ük a tisztelt választmánynak, hogy az Eiüá Maizta# ftlfelános Biztositó Társasággal a tüzká- UfciJÉ- htffíékra 10 évre, mig a jégkárók utáni jutalékra 5 évre a szerződést hosszabb tárgyalások után a régi feltételek mellett megkötöttük. Erre különben felhatalmazást az elnökségnek, illetve a kiküldött bizottságnak, még a háború kitörése eiőit megadta a választmány. Mindezeken felül hivatalos közlönyünk utján minden oly miniszteri leiratot gazdáink tudomására hoztunk, mely ekzisztenciájukkal szoros ^összefüggésben van, ezen kívül tájékoztattuk a moratóriumra, hadsegélyezésre, őrlemények keverésére, szegődmények kiszolgáltatására, stb. vonatkozó miniszteri leiratokról. Tekintettel arra a körülményre, hogy vármegyénk egyes vidékein az egér pusztítás szokatlan mérveket öltött, szükségét láttuk az irtás szakszerű vezetése iránti tájékozáséit a minisztériumhoz fordulni, melynek intézkedésére a m. kir. állami rovartani állomás vezetője Jablonovszky József megadta a részletes utasításokat, melyeket mi lapunkban teljes szövegében közöltünk, hogy gazdáink az abban foglalt tanácsokat jó részt a kedvezőtlen időjárás miatt nem fogadhatták
