Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-20 / 8. szám
SZATMÁRI OAZDA 3-ik oldal. február 20. Használhatja a kisgazda a pocokirtásra a szén- kéneget, de ez mai nap csak ott lehetséges, ahol közelben van szénkénegraktár, mert — mint robbanóanyagot — a vasút azt ma nem szállíthatja. (Hogy Magyarországon hol vannak szénkéneg-raktárak, az tudja minden vtdéki m. kir. borászati felügyelő, gazdasági egyesület, de felkérés folytán közli a Rovartani Állomás is.) Legjobb, ha szénkéneg alkalmazása esetén az egész irtás-ügyet a község elöljárósága veszi kezébe és igy módot ad arra, hogy a községnek védekező összes gazdája olosó áron jusson szénkéneghez. Az eljárás az, hogy egy nappal előbb, legjobban délután, betipratjuk az összes pocoklukat és másnap délelőtt a nyitva talált lukba az arra alkalmas szénkénegkannával öt-öt gramm szénkéneget öntünk s e lukat azonnal betiporjuk. A szénkéneg-gáztól elpuszful a pocok, holott maga a szénkéneg nem árt a növénynek, sem semmiféle hasznos vadnak. A szénkéneg pocokirtás céljára való alkalmazásáról bővebb felvilágosítás található ama füzetben, amelynek címe: „A mezei pockok (egerek) ellen való védekezés, tekintettel a kötelező tavaszi irtásukra.“ Ezt a munkát megszerezheti hivatalból minden községi elöljáróság ingyen, ha azt a m. kir. állami Rovartani Állomástól, amely Budapesten, II., Kitaibel Pál- utcában 1. szám alatt van, levélben kéri. Mások megszerezhetik azt, hogyha beküldenek ugyanezen intézet- nez 70 (hetven) fillért és megírják olvashatóan, hogy milyen cimre küldendő az. A szénkénegnek öt grammonkint való szétosztásához szükséges kanna Geittner és Rauschnál, Budapest, VI., Andrássy-ut 18. szám alatt kapható. Egy darab kanna ára 4 korona 50 fillér. Ez a kanna nemcsak a szénkéneg befogadására szolgál, hanem oldalához forrasztott tölcsér és a dugójához erősített mérték lehetővé teszi a szénkéneg pontos, gyors és egyszerű adagolását is. Elég, ha a község e kannából legalább egyet vesz s az igy vett minta után készítheti azt más vidéki bádogos is, bár kellő számban szállíthatja azt gyorsan az említett cég is. Tanácsos, hogy egy-egy község legalább 25—30 drbot tartson készen, hogy azt a védekező gazdáknak hibátlan állapotban való visszatérítése kötelezettsége mellett esetről-esetre kölcsön adhassa. (A pocokirtáshoz nem használható az a filloxeragyéritő gép, más néven a szénkénegfecskendő, amelyet a szőlőben a filloxera gyérítésére, irtására szokás használni.) Ugyancsak a szénkéneget használhatja a nagybirtokos is, valamint az a gazda, aki hasznos vadját félti, vagy aki azt legelőjén alkalmazza, ahol még ilyenkor is például sertés szokott legelni. A szénkéneg elébb leirt alkalmazása semmiféle hasznos vadnak nem árt. A sertésjáratást azonban legalább az alkalmazás napjára korlátozni kell, nem azért, mintha az ártalmára volna neki, hanem azért, hogy ne túrja föl azonnal a megké- nezett lukat és ne mentse meg a pockot a haláltól. Nagybirtokos, aki nem félti vadját és ha egyszersmind minden tekintetben felelősséget is vállal nemcsak azért, hogy azt a területet, amelyen a pockot mérgezni fogja, a pocokhullás ideje alatt (legalább két hétig) állandó szigorú felügyelet alá veszi, hanem a méreg alkalmazásából eredhető minden kárért, az irthatja a pockot hatósági engedéllyel méreggel (foszforral, sztrichnin- nel) is. (Az idevonatkozó útmutatások szintén a Rovartani Állomáson kaphatók.) Kisgazdáknak azonban a méreg nem adható ki, mert a határban szanaszét és apró darabokban fekvő földterületeken a méreg kirakása ellenőrizhetetlen, a megmérgezett területen való felügyelet gyakorlása pedig szinte lehetetlen és valamint az ember, azonképen a hasznos állatok életében okozható végzetes bajon kívül még temérdek más kárt is okozhat. A fel nem szántott területek felszántása. Nálunk legtöbb helyen a pocokokozta bajt most az is súlyosbítja, hogy egy gazdának felaprózott és nem ritkán tiz- husz határban fekvő földdarabjain ez idén csak azt a részt szántotta fel, a mely okvetlenül szükséges volt az őszi vetés alá. A többi (tavaszi alá való, vagy az ugarnak szánt) föld szántatlan marad. Ez baj, mert ha a felszántott területet ugy-ahogy megtisztította is valaki szántáskor a pocoktól, a fel nem szántott területen megmaradt rész legnagyobbrészt a szomszédos vetésbe vándorolt és azt bántja. Ez bizony nem volt jó s nem jó, ha a fel nem szántott terület továbbra is igy marad. Ha igaz is, hogy most már igen kevés benne a pocok, de a mi van, az legtöbbnyire olyan edzett, hogy ha szerencsésen telel, az lehet magja a jövő évi újabb pocokveszedelemnek. Azért tehát egyrészt a jövő évi pocokjárás meg- gátlása végett, másrészt a tavaszi vetés alá szánt földnek és uj ugarnak helyes előkészítése végeit elengedhetetlenül szükséges, hogy a mostani tarlót, régi ugart, répaföldet stb.-it mind egytől-végig a télen át, mihelyt erre csak egy-egy jobb nap kínálkozik s a föld állapota ezt megengedi, azonnal felszántsuk s a rajta levő pockot agyonverjük. Ez azonban ne úgy történjék, mint eddig, kivált nyáron, amikor a szántó ember vagy gyerek ügyeli a lóra, az ekére, a repülő kányára, s ha eszébe jutott, néha a pocokra is, ha azt az eke a föld- ; bői kifordította. Ha ilyenkor azután utána is sújtott az [ ostorával, ösztökélyével az ilyen — talán tétovázó — pocok után, az mind ép bőrrel menekült meg 1 Ez bizony nem komoly munka. A szántó ember nyomában j járjon egy más ember, nagyobb gyerek, vagy leány s | ez csapja agyon az előbb említett vesszőcsomóval a ki- ; szántott pockot. Ha ezt megtesszük, akkor bizony nem i marad a szántott táblán annyi pocok, mint azt most láttuk, amikor csak legfeljebb az pusztult el, amelyet az eke vasa derékon hasított ketté. Akármilyen egyszerű is a pocoknak szántáskor való irtása, mégis megkívánja az is a gondos munkát és a fáradságot. Magától semmi sem leszl
