Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-13 / 7. szám
február 13. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. vettetlen s műveletlen. Természetesen a gazdákat ezen i igyekezetükben az egész társadalomnak támogatni kell. ; A kormány számos intézkedésével minden tőle j telhetőt meg tesz, hogy a gazdákat e súlyos helyzetükben támogassa. Legutóbb is reptleletet küldött minden vármegyé- ' hez, melyben azt óhajtja a kormány, hogy minden vármegye alakitstn gazdasági intéző bizottságot, a mely i saját kebelében feloszlik járási és községi bizottságokká (esetleg körjegyzőségi gazdasági bizottsággá) s ezek ál- j landó összeköttetésben lévén, ez utón irányítsák és szervezzék a tavaszi mezőgazdasági teendőket első felada- ! taként kitűzve, hogy minden használható terület bevet- i tessék. Ezen bizottságok tartoznak gondoskodni a kir. gazdasági felügyelőségek utján igavonó állatok s vető- ; mag beszerzéséről s intézkedni, hogy ha valakinek pihenő igája van, adja azt kölcsön a rászorult gazdatár- 1 sának, s egymás segítségével pótoljuk a hiányokat. Ha szükség van rá, a kormány megengedte, hogy az iga- j vonó erő pótlására a közmunka is igénybe vétessék és a személyes szolgáltatás elrendelését is meg fogja tenni a kormány. Az államháztartás mai megterheltetése mellett államsegélyt vagy előleget nem adhat a kormány, erre ne is számítson senki, azért vetőmag beszerzésére a törvényhatóság vagy a község adjon kölcsönt a gazdaközönségnek. Az elvont igavonó beszerzésére a gazdák megkapták már a pénzt, részben pedig rövid idő alatt meg fogják kapni. [ Aratómunkásaikat a nagyobb gazdaságok hadi j foglyok igénybevételével pótolhatják, hogy ezáltal a ki- | sebb gazdaságok részére szükséges arató munkáskéz ne vonassák el. A hol van elég arató munkás, ott igyekezni kell az arató szerződést megkötni, s ne számítsanak az aratók, arra, hogy szerződés nélkül majd magasabb munkabéreket fognak elérni, mert ha jó szántukból nem kötnek szerződést, akkor az el nem szerződött munkások összeiratnak s mint közerő kirendeltetnek és hatóságilag megállapított alacsonyabb bérért fognak dolgozni. Jól felfogott saját érdeke tehát a munkásnak, hogy igyekezzék mielőbb megkötni az aratási szerződést. Amennyire lehet tehát, kerüljük a hatósági beavatkozást, hatem úgy a társadalom, mint a gazdaközönség és a munkások is vállvetett munkálkodással igyekezzenek ezen fontos hazafias ügyet előre vinni s megvalósítani. E fontos kérdés megoldásánál egyesületünk elnöksége elhatározta, hogy legalább is járásonként, valamint nagyobb községekben előadásokat rendeztet; mely előadások a napokban kezdetét veszik. Miután azonban a vonatforgalom mai nehézkessége mellett igen sok helyre az egyesület kiküldöttei nem juthatnak el, felkérjük egyesületünk tagjait községeikben minden erkölcsi erejükkel hassanak oda, hogy kiki tőle telhetőleg támogassa, segítse vetőmaggal, igavonó vagy kézi erővel a segítségre szorulókat. Az illető vissza fogja azt szolgálni, de nyugtassa meg lelkét azon erkölcsi jó érzés, hogy szent ügy érdekében nemesen cselekedett és ez kell, hogy nagyobb jutalom jegyen minden pénzbeli visszafizetésnél. Azon gazdák, kik ebből a nemes munkásságból részüket kiveszik szíveskedjenek egyesületünk titkári hivatalát eljárásuk eredményéről értesíteni, hogy elnökségünk az esetleg szükséges intézkedéseket illetékes helyen sürgősen megtehesse. A lóheremag csávázása. A budapesti „növényélet és kórtani állomás“ vezetőjétől a következő sorokat vettük: „Tekintetes Cim! Avval a kéréssel fordulok Önhöz, szíveskedjék minden rendelkezésre álló eszközzel felvilágositani a lóherét (vörös here, Trifolium pratense) termesztő gazdákat arról, hogy saját érdekükben cselekszenek, ha az idén elvetésre kerülő lóheremagot az elvetés előtt 1 százalékos rézgálicoldatban jól megmossák. E művelet legegyszerűbben úgy végezhető, hogy zsákvászonnal bélelt füzkosárba öntik a lóheremagot s e kosarat 1 százalékos rézgálicoldatot (kékgálic, kékkő) tartalmazó kádban merítik meg s a folyadék alatt a magot két kézzel dörzsölve, alaposan megmossák. A dörzsölve mosás azért szükséges, hogy valamennyi mag, úgyszintén a mag között esetleg jelenlevő szártörmelékek is érintkezzenek az oldattal. Az igy megcsávázott mag vékony rétegben kiterítve megszáritandó s megszáradás után elvethető. E kérésünk megokolására szives tudomására hozzuk, hogy az elmúlt (1914) év nyarán egy uj lóherebetegség az ország több vidékén komoly károkat okozott a lóherevetésekben. E betegség neve fekélykór; okozója a Gloeosporium cauli vorum Kirch, penész ; terjesztője a vetőmag. A fent vázolt csávázás védelmet nyújt az ellen, hogy a betegség a vetőmaggal elhurcoltassék. Az idén sokszoros érdek fűződik ahhoz, hogy minden talpalatnyi bevetett terület meghozza azt a termést, amit tőle várni lehet. A lóheretermés biztosításának egyik alapfeltételét a vetőmag most vázolt csávázása képezi. Számítunk a tekintetes Cim hazafiságára amikor azt kérjük, hogy erről a gazdaközönséget minél szélesebb körben felvilágositani szíveskedjék. Hegyi Dezső a bpesti m. kir. növényélet- és kórtani állomás vezetője.“
