Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-25 / 52. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA december 25. A trágyahordást folytatni kell s különösen fagyos időben siettessük azt, mert ekkor azonnal elterithetjük. Ha lágy a talaj akkor, mivel a trágya elterítése nem lehetséges, lehetőleg nagyobb szarvasokba halmozzuk össze. Rétek, lucernások, legelők trágyázása főként fagyos időben eszközlendő, mivel ekkor a hordás alkalmával a talaj nem vágatik fel. A faragóban — a mennyiben a cselédség mással nincs elfoglalva — a munkát folytassuk. A fahordás szintén folytatandó, mig fagyos, vagy szán utunk van. Nagy gondot kell fektetni a marha takarmányozására, a gazda jól teszi, ha az etetésnél személyesen jelen van, mert takarmánydrága időben, mint a mostani, nagyon is fontos, hogy abból semmi kárba ne menjen. A magtárakban a gabona tisztítását és rostálását ne hanyagoljuk. Gazdasági eszközeinket vizsgáljuk meg, a javításokat most eszközöltessük. A hasznavehetetlenek helyett rendeljük meg az újakat, nehogy a tavaszi munka kezdetével a késői megrendelés miatt fennakadjunk. Hol nádasok vannak az erős fagy beálltával annak levágását megkezdhetjük, valamint a jégvermeink megtöltése iránt intézkedjünk. Gyümölcsösben folytassuk a trágyázást és a fák- mk száraz gályáktól való megtisztítását, valamint a harnyófészkek leszedését, a törzset és az erőteljesebb ágakat kénmájoldattal mázoljuk be. Szőlőben szintén folytassuk a trágyázást, azonkívül a szőlőkarókat vizsgáljuk meg, a rosszakat pótoljuk s a melyeknek a vége korhadt, de még elég hosszú, a korhadt részt levágva faragjuk meg. Pincében az uj borok lefejtése okvetlen befejezendő, a lefejtést ne szívócsővel, de mindig csapon át eszközöljük, hogy így a bor minél több levegővel érintkezzék. Kertben amennyiben még nem volna, csináljunk vetési tervezetet, a magvakról gondoskodjunk. Üvegházakban a dugványozást folytassuk, a rózsák oltását megkezdhetjük. Minden téren, — ismételjük, — a gépek és eszközök helyreállításáról gondoskodjunk, mert csak igy nem lephet meg bennünket egy korán beálló tavasz. Irodalom. i A mesterséges keltetés. Irta: Winkler János, a < Baromfitenyésztők Országos Egyesületének titkára. A ■ Köztelek Olcsó Könyvtára VI. évfolyamának 10. füzete, ! 28 ábrával. Ára 50 fillér. Kapható a Pátria irodalmi j vállalat és nyomdai r-t. könyvkereskedésében Budapest, j IX., Üilői-ut 25. 1 A mai nehéz közélelmezési viszonyok között legidőszerűbben jelenik meg ez a kis füzet, mert arról szól, hogy miként lehet több húst termelni. Nemsokára itt van a tavaszi keltetési szezon, amikor uj élet kezdődik a baromfiudvaron s ekkor igen nagy hasznát lehet venni a mesterséges keltetésnek. Nálunk Magyarországon a baromfitenyésztésben rejlő jövedelmi forrás még a legtávolabbról sincs kihasználva, sem a magánember, sem pedig a közélelmezés, vagy a kivitel szempontjából. A baromfitenyésztő üzemében a keltetőgép nélkülözhetetlen eszköz, amelylyel a termelést, a jövedelmet meg lehet sokszoritani, de sajnos bizonyos előítéletek vannak elterjedve, amelyek nem engedik felcsirázni a tenyésztő lelkében a mesterséges keltetés felkarolására irányuló gondolatot. A most megjelent kis könyv oly behatóan tárgyalja a géppel való keltetéssel összefüggő munkálatokat, hogy mindenki előtt szinte kézzel foghatóvá válik miként kell a keltetőgépekkel sikeresen dolgozni. Kell, mert az eddigi tapasztalatok beigazolták, hogy ma már sikeresen kell tudni keltetni, a lehetőség már túlhaladott álláspont. A legmelegebben ajánljuk tehát e könyvecske megszerzését minden tenyésztőnek, akinek alkalma van a mesterséges keltetés és nevelés bevezetésére, annyival is inkább, mivel e géppel való keltetés összes kérdései szigorúan gyakorlati alapon vannak benne tárgyalva. A sokféle találmány és szerkezet helyett, a napi munkálatok vannak részletesen és behatóan ismertetve, mert aki gépet vesz bármilyen gyártmány legyen is, kap megfelelő használati utasítást, de az elvek, az élettani szükségletek, a napi munkálatok ugyanazok maradnak bármilyen eredetű géppel dolgozunk is, azért ezeknek az ismeretése fontosabb tényező a sikerhez. Minden uj dolog bevezetésénél a közéletbe nehézségek merülnek fel. így a keltetőgépek ismertetése idején rengeteg sok rósz gép került forgalomba, amelyek ártottak az eszmének. Az idő folyamán azonban kise- lejteződtek a hasznavehetetlen gyártmányok s a tapasztalatokból kikristályosodott az a tudat, .hogy a mesterséges keltetésnek nagy jövője van. Ne mulassza tehát el senki, aki baromfitenyésztéssel foglalkozik, e kis könyvet beszerezni, mert sok hasznos útmutatást és okulást találhat benne, amelyek lehetővé teszik az üzem kibővítését, jövedelmének nagyobbitását. És ez a kérdés különösen most aktuális, amikor a baromfinak nagy ára van, amikor tehát a kereslet oly nagy, hogy a drága takarmányárak mellett is érdemes a baromfitenyésztéssel behatóan foglalkozni. A könyv 80 oldal terjedelmű, előadása világos és kellemes. Köztelek Zsebnaptár 1916. évre Huszonkettedik évfolyam. Szerkesztik : Rubinek Gyula az OMGE. igazgatója és Szilassy Zoltán orsz. képv., a G. E. O. S', titkára. Két kötet ára 4 K. A magyar gazdáknak jól ismert barátja és nélkülözhetetlen segítő társa: a Köztelek Zsebnaptár 1916. évi kötetei most jelentek meg. A háború a mezőgazda
