Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-11 / 50. szám
2-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA december 11. Véleményünk szerint a magánosok részére kiadható létszámot le kellene szállítani ötre s a gazdának felelőssége mellett megengedni, hogy azokat a mezőgazdaság összes munkáiban használhassa, ez egyáltalán nem vonna le az orosz katona katonai nívójából, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági s az ezzel járó munka sohasem lealázó, sőt ellenkezőleg felemeló. A napi lapokból olvastuk, hogy a mi foglyainkkal az orosz mintegy 2000 kiiométeres kő- utat építtetett, már pedig azt mindenki befogja látni, hogy a kubikolás, kőtörés, kőfejtés, szóval a köves ut építésével járó munkáknál sokkal előkelőbb foglalkozás a lóhajtás, az állatgondozás s ha azt a kocsit hajtja az a fogoly, a melyen a gazda, vagy megbízottja ül az esetleges szökés ellen teljes a biztonság. A hadifoglyok kiosztásának méltányos megoldása égető szükséges és szerfelett sürgős, mert gazdáinknak a tavasz beálltával, tekintettel a rengeteg üresen maradt területekre, oly munkával kell megbirkózniok, a mely még békés időben is nehézségekkel jár s ha most még az sincs, a ki állatjaikat megfelelőleg gondozza, akkor az amúgy is megcsappant s nem jól telelt igaerővel ezt a munkát elvégezni egyszerűen képtelenség lesz. A községek által kérelmezett hadifoglyok kezelésén is kívánatos lenne változtatni. A község ugyanis kaphat 10 foglyot s ezt egyesek között kioszthatja, azonban este 6 órakor a közös éjjeli szállásra be kell vonulniok, ez a feltétel a gazdasági üzemet ismerve, magára a gazdálkodás eredményére, hogy azt mondjuk veszedelmet jelent, mert hiszen ha nem megfelelő számú cseléd hiányában a ló és marha- állományt kénytelen a gazda hadifogolyra bízni, hát akkor a fent említett kikötés mellett este 6 órától, reggel 6 óráig gondozó nélkül vannak állatai. Nézetünk szerint ha a község mint erkölcsi testület felelősséget vállal a kiadott hadifoglyokért, akkor égyszersmint módjában áll megválasztani azokat a gazdákat is, a kikben erkölcsi és anyagi garancia van a foglyok megfelelő felügyeletével szemben is; de különben is a községet az egyes lakosok összessége képezi s igy akkor, ha a község garanciája elégséges, az egyesek felelőssége természetszerűleg kell hogy kielégítő legyen. Ezeket a napról-napra felmerülő panaszokat akartam felvetni s mindenesetre örvendetes körülmény lenne, ha az illetékes tényezők ezeket még ez év folyamán orvosolnák, mert mint fentebb is említettem, a gazdára a tavasszal oly sok irányú munka vár, mely nem szabad, hogy előkészületlenül találja. Riszdorfer Imre. Legelőmivelés és állattenyésztés. Kisgazdáink ma már nemcsak búzából, hanem tejtermékekből és állatokból is pénzelnek s a ház és család apró szükségleteit többnyire ezen az utón fedezik. Így tehát a gazdának olyan állatokat és úgy kell tartani, hogy azokból a lehető legnagyobb jövedelmet lássa. A legtöbb vidéken ma már a tejet jól lehet értékesíteni, tehát olyan teheneket kell tartani és úgy kell azokat etetni, hogy sok tejet adjanak. Ha a tehenet a gazda jól tartja, akkor bő tejmennyiség mellett a borjú is szépen fog fejlődni, ellenben ha a tehén koplal, a kevés tejhozamnál a borjú is hitvány marad. Szóval az állattartás jövedelmező csak úgy lehet, ha a gazda teheneit jól tartja. Persze a jövedelmező ilyen állattartásnak első kelléke az, hogy bőséges és jó minőségű takarmány álljon rendelkezésre. Ott kell tehát a jövedelmező állattenyésztést megkezdeni, a hol a széna és a répa terem, tehát a réten és a szántóföldeken. A magyarországi földek általában véve nagyon kicsiny terméseket adnak, mert a magyar gazda se nem trágyázza, se nem ápolja rétjét kel^ikép. Helyes trágyázás és ápolással nemcsak meg lehet kétszerezni a rét termését, de a széna minősége is tetemesen javul. A rét ápolása abból áll, hogy minden ősszel és minden tavasszal megfogasoljuk, miáltal egyrészt a mohától tisztítjuk üreg, másrészt meghasogatjuk a földet és igy behatol abba az eső, a porlasztó fagy s a napsugár a mely érlel. Trágyázni azért kell a rétet, mert magában a talajban nem teremnek meg azok a növényi tápanyagok, a melyek a réti füvek fejlesztésére szükségesek s igy lassacskán kifogy a rét talajából minden tápláló anyag ennek arányában pedig csökken a rét termőképessége, sőt utóbb majd meg is szűnik az. A rétek trágyázására legjobb műtrágyát és pedig káliszuperfoszfátot használni, amelyből 160—200 kg.-ot ; kell minden második ősszel kát. holdanként a rétre szórni. Ettől a műtrágyától aztán elszaporodnak a réten a lóhere és lucernafélék, magasabb növésű és töuiöt- tebb lesz a fű, az abból készült széna pedig táplálóbb, az állatokra tehát értékesebb, hasznosabb lesz. A másik fontos kellékét és alapját a jövedelmező állattenyésztésnek főleg a lucerna és a lóhere termesztése képezi. Különösen fontos az, hogy a gazda lucernást létesitsen mindenütt, a hol a lucerna jól megterem. Ebből a célból a földet okvetlenül ősszel kell megszántani és pedig lehetőleg mélyen, ismételten is meg kell fogasolni, mig egészen elaprózódik. Tavasszal megint csak
