Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-27 / 48. szám
november 27. SZATMÁRI GAZDA 3*-ik oldal. Az ülés megválasztja Böszörményi Emil dr. egyl. alelnököt, Világossy Gáspár egyl. titkárt, Domahidy Viktor választmányi tagot. Titkár ismerteti a földmivelesügyi minisztérium 77810—1915. számú rendeletét talajmivelő gépek zár alá vétele és használata tárgyában s indítványozza, hogy az egyesület forduljon a kormányhoz két gépnek gazdáink részére leendő átengedése iránt, mely gépek akár szövetkezeti alapon, akár holdanként fizetendő szántási bér mellett állanának gazdáink rendelkezésére. Az illés titkár javaslatát egyhangúlag elfogadja. Titkár felolvassa a Temesvármegyei Gazdasági Egyesületnek a miniszterelnökhöz intézett felterjesztését a gazdaságokban használt ipari cikkek ármaximálása tárgyában. Javasolja, hogy egyesületünk hasonló irányú fel- terjesztéssel forduljon a kormányhoz, mivel sajnálatos és tarthatatlan az az állapot, hogy a gazda produktumai maximálva vannak s a gazda által előállitott nyersterményekből készült ipari cikkek árai mai nap oly horribilisek, hogy egyik másiknál 300—500 százalékos áremelkedés állapítható meg, a mi annyival is inkább sérelmes, mivel éppen ezeknek az árucikkeknek legnagyobb fogyasztója az a gazda, a ki azt tulajdonképpen termeli. Ülés előadó titkár javaslatát egyhangúlag elfogadja s kimondja, hogy ez ügyben feliratilag fordul a miniszterelnökhöz és a földmivelésügyi miniszterhez. Titkár ismerteti a f. évi tengeri termés rekvirálá- sára vonatkozó kormányrendeletet felhozza, hogy Szat- márvármegye területéről 106 ezer q. tengeri rekvirálása Van elrendelve, a mi a mai kedvezőtlen, tengeri termés mellett gazdáinkra sérelmes és javasolja, hogy ez ügyben egyesületünk szintén forduljon a földmivelésügyi kormányhoz, előbb azonban keressük meg a Szabolcs- megyei társegyesületet, mivel Szabolcsmegyében a vármegye törvényhatósága ezen ügyben a gazdasági egyesületet bízta meg a kormánynál szükséges lépések megtételével. Ülés titkár javaslatát elfogadta. Uj tagokul felvétettek : Németh József Csenger, Kovács Samu Börvely, Lukács Aladár Aranyosmegyes. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti. A cukorrépa műtrágyázásáról. A cukorrépa alá nem elégséges a talajt gondosan megművelni és istálló trágyázni, hanem mütrágyázni is kell azt, még pedig vízben könnyen oldható és igy gyorsan ható sznperfoszfát, chilisalétrom és 40 százalékos kálisó alakjában, mert a cukorrépa mint felette gyenge és igényes növény fejlődésének első szakában a könnyen felvehető bőséges táplálékot nagyon megkívánja. A gazdának pedig nagy érdeke, hogy a répa kezdetbeni fejlődését minél inkább gyorsítsa, mert igy kevésbé sínyli meg a földi bolha, répa bogir és más állati ellenségek és növényi betegségek kártételét. Ha ; a répa palánta gyökere megerősödött, akkor már az is- 1 tálló trágyával megtermékenyített talajból is bőségesen j táplálkozhatik, de akkor a ki nem használt foszforsav, | a répára következő gabonatermését gyarapítja. A cukorrépa alá a mi száraz éghajlatunk alatt a | chilisalétromozás hatása felette bizonytalan és azért a talaj nitrogén szükségletét bőséges istálló vagy légeny- trágyázással ajánlatos megadni. Ellenben igen szükséges és hasznos a szuperfoszfátozás, a melyből az eddigi tapasztalatok szerint kát. holdanként 200 kg. őszi vagy kora tavaszi kiszórása bizonyult a legjövedelmezőbbnek. A 20 K értékű szuperfoszfát 10—20 q cukorrépa és rákövetkezőleg kb. 100 kg. árpatennésiöbble- tet ad, vagyis 20 -40 K tisztahaszontöbbletet eredményez. Újabban a sorbaműtárgyázás után fél annyi trágya mennyiséggel értek el igen szép eredményeket. Így pl. a múlt évben számos korábbi kísérlet eredményeitől eltekintve, a hatvani cukorgyári gazdaságban 9 kísérlet átlagában, az 1600 négyszögölre sorbatrágyázott 80 kg. szuperfoszfát és 20 kg. chilasalétroin után majdnem kétszer annyi cukorrépa terméstöbblet származott, mint a szórva elhintett 160 kg. szuperfoszfát és 40 kg. chilisalétrom után. Az országos növénytermelési kísérleti állomás által végzett kísérletek közül négy esetben 100 kg. szuperfoszfát 7—82 q, 100 kg. szuperfoszfát és 25 kg. chilisalétrom pedig 24—93 mm. ter- méstöbbetet eredményezett. Erdélyben pedig Juhász Árpád, a kolozsvári gazdasági akadémia tanárának megfigyelése szerint, két gazdaságban a sorbamütrágyázás 84 és 86 q terméstöbbletet adott. A műtrágyát arra alkalmas vetőgépekkel, a répamaggal egyidejűleg vetik a vetőcsoroszlyák által vont Sorokba, a hol a műtrágya, mire a répa mag csírázik, elolvad és igy a gyenge palánta gyökérzete, már a vetőmag ágyában bőséges táplálékot talál, sokkal többet, mint a szórva hintett kétszeres mennyiségből, mely a föld egész területén, s a szántás egész mélységében megoszlik. Innét származik a sorbamütrágyázás kedvező hatása, mely a vetőmag csírázó képességét csak az esetben csökkentheti, ha a mag nedves állapotban vettetik el és a műtrágya rátapad. Hasonlóan kedvező eredményeket értek el a sorbatrágyázással a gabonaféléknél is, de mert annak másodévi utóhatása nincs, a sorbamütrágyázás teljes jövedelmező hatása csak úgy érvényesülhet, ha a sorba trágyázást évről-évre megismételjük. A kisgazda a sorbatrágyázásnak kevés hasznát veheti, mert a mütrágyázó vetőgép olyan drága, hogy azt csak sokadmagával társulva szerezheti be és annak helyes kezelése és tisztántartása oly gondos ellenőrzést igényel, a milyen egy közös gép használatánál állan
