Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-20 / 47. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA november 20. idejében és jól megmunkálható. A bab a mélyebb ré­tegű középkötött földet és a meleg éghajlatot szereti. A szárazságot is jól bírja s éppen ezért az Alföldön na­gyon jól megterem. Nálunk ugyan inkább csak a ten­geri közé vetik mert a szabadon vetett babot a nyári nap forrósága állítólag lepörköli. Erre azonban rácáfol­nak Dr. Vargha Kálmán gazdasági akadémiai tanár adatai a ki tisztán vetve Kassán 10 évi átlagban 10 mm.-nál többet termelt k. holdanként, mig Kolozsvárt a holdankéntí átlag meghaladta a 13 mm.-át. A bab csak a jó termőerőben levő földben dísz­ük, de az istállótrágyázást nem kívánja sőt nem is sze­reti. De annál inkább meghálálja a szuperfoszfát mű­trágyázást. A Kassán 1908-tól 1912-ig végzett kísérle­tek szerint 150 kg. szuperfoszfát után 5 évi átlagban 291 kg. terméstöbblet származott mely á 28 fillér, 81.49 K val értékesített, mig a műtrágyázás teljes költ­sége szállítással és kiszórással együtt k. holdanként csak 17 K volt. — A bab alá ősszel vagy kora ta­vaszkor kell szántani. Vetés alá elegendő a földet extir- pátorozással, fogasolással és hengerezéssel előkészíteni. Kikelése után rövid időközökben kétszer vagy háromszor meg kell kapálni, mely munka a fogatos vagy kézitoló Planet kapával elég olcsón végezhető. Nyüvése ugyan elég babráló és költséges munka, de mert ára rendsze­rint magasabb a búzáénál, egyforma termés mellett a búzával egyformán jövedelmező. A kereskedők a tisztára kirostált, egyformán ap- rószemü fehér babot keresik és azt jól meg is fizetik. A kevert színű és nagyságú bab nem kelendő. A ter­mesztésre legajánlatosabb fajták az Alföldön az apró- szemű fehér és erdélyi gyalogbab. Az utóbbi valamivel korábban érő. Ha ezekből a tiszta fajbeli magot jó helyről szerezzük be, úgy a termés osztályozásánál se lesz sok bajunk. Jövő tavaszkor különösen ajánlatos lesz sok babot vetni, mert a buzavetéssel úgyis meg késtünk és igy a babbal pótolhatjuk a hiányzó buza- vetést. A gazda teendője december hóban. A gabonakészleteket rostáltassuk meg annyiszor, amennyiszer szükséges, hogy a gaztól teljesen tiszta legyen; mert a tiszta gabonának az értéke aránytalanul nagyobb. Mivel a fél már itt van, a magtárablakokat éjjelre ne felejtsük bezáratni. A takarmányozás rendes menetére s arra, hogy idejében történjék, nagy gondot fordítsunk. Meg kell rendelnünk azokat a gépeket, amelyekre tavasszal szükségünk lesz, valamint a műtrágyákat is, hogy idejében megkaphassuk, annyival is inkább, mi­vel a vasúton egész esztendőn keresztül a kocsihiány általános lesz. Tűzi és szerszámfát fuvarozzunk. Ha kemény hideg idő áll be a jégvermeket meg­tölthetjük, a nádvágást megkezdjük. Az év végén cselédektől, kik szolgálatukból ki­lépnek a reájuk bízott szerszámokat és eszközöket lel­tár szerint átvenni el ne mulasszuk. Igen fontos a gazdára, hogy e hóban készítse el a jövő év költségtervezetéi, valamint a jövő évi tavaszi és őszi vetési táblázatot, másodsorban szükséges kiszá­mítani a jövő évi igás és kézi munka szükségletét a már megállapított vetésforgó alapján, hogy tudjuk vajon nem szükséges-é az igáserőt szaporítani, vagy nem tar­tunk-e fölösleges igáserőt s egyszersmint lássuk, mikor és mennyi kézi munkaerőre van szükségünk s arról nem az utolsó pillanatban, de idejében gnndoskodhas- sunk. Helyesen teszi a gazda, ha ezeket a munkaerőket lehetőség szerint pénzértékre is már most átszámítja, amely ugyan mai napság csak megközelithetőleg lehet­séges, mivel különösen a kézi munka napszám na­gyon ingadozó és kevés. Az istállóknál gondunk legyen, hogy azok kellő­leg szellőztetve, de azért melegek legyenek. Legyen gondunk az állatok kellő takarmányozá­sára különösen pedig arra, hogy az mindig a rendes időben pontosan történjék s folytonosan egyenlő jó mi­nőségű legyen, kerüljük a penészes, romlott takarmányt», mert azok felette ártalmasak. Az almozás minden állatfajnál legyen bőséges, mert csak igy telelhetjük ki jól állatainkat. Ha nem fölötte zord az idő, az állatokat minden nap rövid időre ki kell bocsátani az istállóból. A trágyatelepen a trágyát hetenkint legalább egy­szer földréteggel kell beborítani, nehogy az ammóniák elpárologjon. A lovak különösen ha síkos az ut — élesre legyenek vasalva; nagyon kell ügyelni, hogy átizzadva megállásnál, vagy a hideg istállóban meg ne hüljenek,, ez esetekben pokróccal betakarandók. A vemhes kancák takarmányozására különös gond fordítandó. A csikóknak hámba való taníttatását meg kell kezdeni. Miután több helyen tett tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a legtöbb tejet azon tehenek adják, melyek szeptembertől januárig ellettek le, melyek tehát decem­bertől márciusig folyatnak, 120—150 literrel is többet, — mint a melyek januártól szeptemberig ellenek le, oda kell törekedni, hogy a tehenek borjazásának zöme lehetőleg ez időre essék, a télen át etetett gumós takar­mány elősegítvén a tejelést s ezt követőleg kora tavasz- szal pedig a zöld takarmány és a legelőn való járás hasonló jó hatással lévén a tejelésre. A borjuk szoptatási időtartamának legalább 6—8 hétig kell tartani s a táplálásukra szükséges tejmeny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom