Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-13 / 46. szám
2-ik oldat. SZATMÁRI GAZDA november 13. Csolnokosi Cholnoky Imre egyesületünk alapitó tagja szütetett 1851 február hó 21-ikén Bölcskén, Tol- megyében régi nemesi családból. Tanulmányait a pápai és gyönki ref. gymnázium- ban végezte, a jogot Pápán hallgatta; 1871-ben letette az ügyvédi vizsgát s Dunaföldváron, majd Budapesten ügyvédeskedett, innen ment 1877-ben Marcaliba közjegyzőnek, majd 1894-ben Szaímárra lett áthelyezve. Szatmár vármegye politikai, közigazgatási életében nagy tevékenységet fejtett ki, különös előszeretettel foglalkozott egyesüietünk ügyeivel s erős akciót indított szóval és a sajtó utján a kormánynak ama törekvése ellen, mely a vármegyei gazdasági egyesületek autonómiájának megcsorbításával a mezőgazdasági kamarák felállítását célozta. O volt egyike azoknak, akik ezen ügyben a gazdasági egyesületek országos szövetségének gyűlésein felszólalásaival oly ellenállást fejtett ki, hogy a mezőgazdasági kamarák tervezett felállítása — legalább is oly formában örök időkre — lekerült a napirendről. Irodalmi téren is tekintélyes szerepet játszott, lapunkban megjelent közgazdasági cikkei, melyeket Rus- tikus néven irt, mindenkor élénk érdeklődésre találtak gazdakörökben. Lapunk 1913. évi január 25.-én megjelent 4. számában az ő tiz évi munkatársi működéséről a következőket olvassuk : »Gazdáink lelkesedtek lapjukért s kezdetben meleg erkölcsi támogatásukba vettek, de a lelkesedés lelohadt annyira, hogy vármegyei gazdáinktól fehér hollóként jelenik meg csak egy-egy cikk, egyedül Cholnoky Imre (Rustikus) az a munkatársunk, ki ma is azzal a lelkesedéssel veszi körül lapunkat, mint ezelőtt 10 évvel. Ö a mit Ígért, betartotta s betartja ma is, nincs közgazdasági életünkben aktuálisabb mozzanat, mely az ö figyelmét elkerülné s ne sietne lapunk hasábjain a kérdést gazdasági szempontból úgy megvilágítani, amint az vármegyénk speciális agrár viszonyai közzé be- illleszthető. Irálya egyenes, őszinte s ha keil szigorú és kíméletlen, de soha sem Ízléstelen ; mindenkor eltalálja azt a hangot, mely nemcsak a szívhez, de az észhez is hozzáférkőzik. Meggyőző argumentumaival az ingadozót, a kétkedőt állásfoglalásra birja. A középbirtokos osztály helyzetét vármegyénkben Cholnokynál talán senki sem ismeri jobban. Ismeri annak erényeit, de ismeri bűneit is s amidőn annak lábra állítása mellett harcol, nem takargatja, nem simitgatja hibáit, hanem nyíltan kimondja, hogy a bajt részben a középbirtokos ön-ön magába keresse.“ Cholnoky Imrében mi igen-igen sokat — a gyászoló család után — talán a legtöbbet vesztettünk és könnyes szemekkel álljuk ravatalát körül, mert mi tudtuk értékelni azt a kincset, mely őt méltán kiemelte a köznapias, a szürke, tucat emberek sorából. Temetése f. hó 11.-én délután 3 órakor ment végbe Szatmáron a Mailáth-utcai gyászháztól a szakadó eső dacára is a részvétnek lélekemelő megnyilatkozása mellett. Rokonok, barátok, testületek, jó ismerősök szá9 mosan jöttek el a mi Rustikusunk temetésére, hogy külsőleg is kifejezésre juttassák azt, amit szivük mélyén éreztek. Egyesületünk Böszörményi Emil dr. alelnök vezetése méllett testületileg vett részt a végtisztességtételen. A ravatalt elborította a jóbarátok, rokonok, ismerősük koszorúja, a melyekből a következőket sikerült feljegyezni: „Felejthetetlen drága jó Uramnak — Irma.“ — „Szeretett jó Apámnak — Imre.“ — „Nyugodj békében édes jó Apám — Laci.“ — Hálás szeretettel édes jó apámnak — Tibor.“ — „Egyeilen drága jó apámnak — Ilonka.“ — „Felejthetetlen drága jó apikánknak — Alice és Imre.“ — „A jó barátnak — Papolczy Gyula törvényszéki elnök és családja.“ — Részvétök jeléül —■ a nagypaládi ref. egyház.“ — „Igaz részvéttel — Ida és Aladár.“ — „Szereted földesurának — Nagypalád község.“ — „Felejthetetlen nászunknak — Péterffy Imre és családja.“ — „Mélységes szeretettel édesapámnak — Jenő.“ — „Kedves apikának — Nagymama Marozsán Albertné.“ —- „Pá édes apópa — Gyurka és Jenő." — „Szeretett Bátyának — Cholnoky Károly es családja.“ — „Őszinte Barátjának — Uray Károly és családja.“ — „Szeretett sógorának — Zsiga.“ — „Szeretett jó Urunknak — Bartha gépész ts Székely gazdatiszt.“ A mély gyászba borult család a következő gyász- jelentést adta ki: „Csolnokosi Cholnoky Imréné született Rémi Mária úgy a saját, mint gyermekei: Imre és neje athiai és ikáchi Péterffy Alice, Ilona és férje mándi Mándyjenő és gyermekeik Gyurka és Jenő továbbá László és Tibor, valamint a kiterjedt rokonság nevében megszomorodott szívvel jelenti, hogy a legjobb és szeretett férj, apa, nagyapa csolnokosi Cholnoky Imre kir, közjegyző, ügyvéd, földbirtokos, Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának tagja stb. stb. életének 65-ik évében folyó hó 9-én este nyolc órakor az Urban csendesen elhunyt. A feledhetetlen szeretett.halott földi maradványai e hó 11-én délután három órakor fognak a Majláth- utca 15. szám alatti gyászháznál a rom. kath: egyház szertartásai szerint beszenteltetni és innen a hidontuli róm. kath. temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 12-én délelőtt 9 órakor fog a helybeli székesegyházban az Egek Urának bemutattatni. Szatmárnémeti, 1915. nov. 9. Áldás poraira, béke hamvaira.“
