Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-30 / 44. szám
október 30. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. íiabehozatalok nem tartottak lépést a fogyasztással. Ennek az állapotnak következése, hogy mind a fővárosi, mind pedig a vidéki maimok túlnyomó része már napok óta üzemen kívül van helyezve és nincs is remény arra, hogy a közeli napokban ismét megkezdjék az őrlést. A kormány maga is érzi a helyzet fonákságát és ebbő! fakad az az elhatározása, hogy a gabonafélék rekvirálását már legközelebb, minden valószínűség szerint november másodikén megkezdi és e részben rendelet utján fog intézkedni. Tudvalévő, hogy a hazai törvényhatóságok gabonabeszerzésének határideje e hó végén lejár és ygyancsak e hó vége a végső terminusa azoknak az engedélyeknek, a melyeket a kormány egyes iparvállalatok, szervezetek és testületek részére október ! 5-ről két hétre meghosszabbított. Minthogy október ho végén ezek szerint minden vásárlási engedély hatályát veszti, ez időponttól fogva minden gabonát az állam, illetve ennek közegei fognak megszerezni. A rekvirálás, értesülésünk szerint, félhónaponként csökkenő árak mellett történik mindaddig, a mig ennek a rendszabálynak eredményei érezhetőbben fognak mutatkozni. Megjegyzendőnek tartjuk, hogy az adott viszonyok között nem várunk sok eredményt a rekvirálástól. Taiajmivelőgépek zár alá vétele. Atalajmivelő gépek zár alá vétele és használatuk szabályozása tárgyában legutóbb megjelent kormányrendeletet sokan úgy értelmezték, mintha minden talajmivelő gépet be kellene jelenteni s mintha azok használata bármi tekintetben is korlátozva lenne. Ezzel szemben illetékes helyen nyert felvilágosítás alapján közölhetjük, hogy a mint különben magából a rendelet szövegéből is kitűnik, csak azon gépeket keli a földművelésügyi miniszternél bejelenteni, a melyek a gyárakban, vagy raktárakban vannak, ezentúl előálüttatnak, külföldről behozatnak, vagyis a melyek eladás végett tartatnak raktáron. A gazdaságokban, vagy szántóvállalatoknál lévő gépeket tehát bejelenteni nem kell s azokat a rendelet hatályának területén, tehát a magyarországi törvényhatóságok területén, azok birtokosa bárhol, tehát akár saját gazdaságában, akár más gazdaságában bérszántásra is, minden korlátozás és minden bejelentési kötelezettség nélkül szabadon használhatja. A rendelet 3. §-a felhatalmazást ad a földmivelésügyi miniszternek arra, hogy bérszántás esetében a szántásért követelhető leg- magasa ö béreket megállapíthassa, de ezzel a joggal termés.e. ■. rüleg a földmivelésügyi miniszter csak akkor fog élni, ha arra szükség lesz s addig, mig a földmivelésügyi miniszter a szántási bérek megállapítását szükségesnek nem találja, a szántásért fizetendő bérekei épp úgy mint eddig, ezentúl is a felek egymás között, egyezségileg állapíthatják meg. Nem lesz szénkéneg. A földmivelésügyi minisztérium értesítette a szénkénegraktárak kezelőségeit, hogy a f. év őszén nincs módjában a szénkéneg raktárak részére szénkéneget adni. Nagy veszedelmet rejt magában | ezen állapot, mert a peronoszpora által agyoncsigázott I szőllők, ha még a filokszera ellen sem lesznek védhetők rohamosan pusztulásnak fognak indulni. Szikes legelők feljavítása. A szikes legelőt el- vadult állapotban, a mikor már jobbára csak sziki egér árpát, tehát hitvány és csak kora ravaszi legeltetésre alkalmas gyár füvet termel, felette bajos feljavítani, de azért még sem lehetetlen. — Őszkor mindenekelőtt, a mikor a talaj felszíne már egy kissé megpuhult, éles fogú láncboronával kell a legelőt keresztül- megjáratni, mely a talaj felszínét megporhanyitja és az egér árpa egy részét kitépi. Boronálás után 15—20 hektoliter irágyalével megöntözendő, avagy ha az nincs őszkor kát. holdanként 150—200 kg. szuperfoszfát szórandó el és az jó mélyen befogasolandó. Ezután még | őszkor (szeptember közepéig) el kell szórni kát. holdanként egy kg. tarackos tippra 1 kg. rétiperje, 0.5 kg. szarvaskerep és 8.5 kg. sziki heréből álló, összesen 11 I kg. fümagkeveréket. A szikihere keverék négyféle he- I remagot tartalmaz, a melyek a rosszabb sziken is meg- i teremnek, de nehezen csíráznak és ezért őszkor veten- I dők. Az elszórt mag tűzök boronával a talajba jól be- I keverendő. Tavaszkor a legelőre 80 kg. mészsalétrom : szórandó el és az befogasolatlanul hagyandó. így a le- j gelő fütermése megjavul, mert a haszontalan sziki egérárpa helyét értékesebb füvek foglalják el és ha a fogasolást évenként, a műtrágyázást két évenként megismét- j lik, a legelőt kíméletesen használják, nedves állapotban i a jószággal nem tipratják, a legelő meglehetősen felja- i vitható. Hogy lehet a lovakat a takarmánypazarlás- ról leszoktatni. Tudjuk, hogy a lovak, kivált a jobb j vérüek — melyek idegesebbek is — a jászolból az abrakot vagy szecskázott takarmányt kidobálják, ki- j hányják, a mint fejüket ide-oda kapkodják és ezzel ' sok értékes eleség kárba vész. Ezt akarja elhárítani ; egy német gazdaíárs, midőn a lovak eme rossz szó- í kását megszüntetni véli a következő eljárással. Alkal- i mázzunk egy csigát a falra, erősítsünk rá egy rövid j láncot, melynek másik vége a kötőfékhez legyen kapI csolva úgy, hogy a ló a jászol azon részéhez, mely előtte van s etetésére szolgál, hozzáférőd de tovább nem nyúlhat. Ez a korlátozás megdöbbenti a lovat, figyelmes lesz, óvatossá válik, vigyázva eszik és a ta- i karmány nem pocsékolódik el. Etetés után a kis lánc lekapcsolandó. Egy pár heti használata e láncnak, rendesen evővé teszi a lovat s ha azután nem is kötjük ki a kis lánccal, már nem fogja a takarmányt pazarolni. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: nagyká- . rolyi Genes t.; nagysomkuti Kővárhosszufalu m. Veszettség: csenged Atya, Komlódtótfalu, Óvári: erdődi Királydaróc ; mátészalkai Győrtelek, Mátészalka, Nagyecsed; nagykárolyi Érdengeleg, Mezőfény; nagysomkuti Kővárdara; Szatmárnémeti Sárközujlak; szi- nérváraljai Aranyosmeggyes; Nagykároly.
