Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-30 / 5. szám
január 30. SZATMÁRI GAZDA maga fedezhesse: Miután tehát Amerika nem tudja ellátni az államok szükségletét a tengeri hajózás bizonytalansága miatt, nekünk kell szövetségesünk ezirá- nyu szükségleteit kielégíteni, s ezért kell sokkalta nagyobb termésre törekednünk mint a minővel rendelkeztünk eddig. Nagyon fontos dolog tehát, hogy tavasszal sok búzát, tavasz rozsot és különösen sok árpát vessünk, hogy a fokozódó szükségletet minden irányban kielégíthessük. Nem elegendő azonban ebből a célból talajainkat jól előkészíteni, mert azok a talajok, amelyekbe ezeket a kalászosokat vetni szoktuk, legnagyobbrészt már régen kaptak istállótrágyát, s igy megapad bennünk a növényi tápláló annyag és nem adhatnak nagy termést. Pedig most, amikor olyan drága a vetőmag, okvetlenül nagy termésekre kell törekedni, amit csak úgy érhetünk el, ha az istálló trágya hiányát műtrágyákkal pótoljuk. Ebből a célból az olyan talajra, amely csak egy-két évvel ezelőtt kapott istálló trágyát, k. holdanként 2 q tiszta szuperfoszfátot szórunk ki kora tavasszal, az olyanokra ellenben, amelyek több mint 3 éve nem kaptak istálló trágyát, alkalmazunk ammóniak- szuperfoszfátból 200 kg.-ot, vagy pedig keverjünk ösz- sze 160 kg. szuperfoszfátot és 40 kg. ammóniakot, s ezen keveréket szórjuk el a földre. Termesszünk sok és koraérő burgonyát meg tengerit. A jelenlegi háborús viszonyok közepette rendkívüli jelentősége van annak, ha minél korábban tnd- juk ezidőn piacra hozni főtermékeinket. Ezek pedig a búzán és rozson kivül nálunk főként a burgonya és a tengeri. Hazánk délibb részein működő gazdasági egyesületek, kivált Torontál-, Temes és Bácsbodrogmegyék- ben már a békeidőben is belátták azt, hogy a koraérő termékeknek kiváló jó ára és nagy jelentősége van a termelés terén. E délvidéki megyék községei sorából Lovrin, Nagyősz, Öscsanád, Galagonyás, Parác, Futak ma már több ezer vaggon korai burgonyát szállítanak május végétől kezdve a bel és külföldi piacokra. Ugyanezt cselekszik Garabos és más délvidéki községek koraérő tengeri fajtáikkal. Ma, amidőn minden terméknek jó ára és jó fogyasztó piaca van, igen nagy mulasztást követ el az a gazda, a ki legkivált a korai burgonya termesztésére gondot nem fordít. E célra legjobbak a középnagyságú, egészséges rózsaburgonyák, amelyeket meleg konyhában a tél folyamán csíráztatunk ki, s már márciusban elültetünk. A nálunk szokásos téli fagyok ellen vagy alomszalma ráhintésével védjük éjjelenként burgonyaföldjeinket, vagy pedig a temes-, torontáli termelő gazdák példájára a már kikelt burgonya levelét 100 lt. vízben oldott 5 kg. mész és 1—2 kg. kékkő keverékével permetezzük. Ez az óvó réteg ha megszilárdul, a legerősebb fagy ellen is óvszer a nélkül, hogy a növényzetet megtámadná. Végül úgy a burgonya, mint a tengeri földeket tél végén kát. holdanként 200 kg. ammóniak-szuperfoszfáttal, homokos talajon pedig ehhez még külön adott 50—60 kg. kálisóval kell 3-ik oldal.---------------------------------------üt. sz ántás előtt behinteni, a mi még gyengébb termőévben is holdanként 10—15 K. értékű terméstöbbletet fog eredményezni, amit a hazánkban legutóbb végzett kísérletek egész sora is igazol. Kevés az istállótrágya. Lóállományunk jelentékeny része a hadsereg által vétetett igénybe, szarvas- marha és sertésállományunk a rendkívül felfokozódott husszükséglet következtében apadóban van s igy természetes, hogy istálló trágyát is sokkal kevesebbet termelünk ezen a télen mint szoktunk termelni más években. Ennek a kevesebb mennyiségnek a kihordása is nagy akadályokba ütközik egyrészt mert nem áll elegendő igás erő rendelkezésünkre, másrészt a folytonos eső és sár miatt ezek is csak fél munkát végezhetnek s igy előre látható, hogy a tavaszi kalászosok trágyázásán földbe kerülnek s ismét csak 3—6 mm-ás terméseket fognak adni, mert nagy termést csak olyan talajban adhatnak, amelyben az általuk szükségelt tápláló anyag bőségesen van jelen. Ezért ha valaha, hát most van az ideje a műtrágyák kiterjedt használatának, amelyek segélyével az istálló trágyák hiányát pótolhatjuk, a talajba bőséges tápláló-anyagot juttathatunk és igy nagy termést érhetünk el. Ha 2 mm. szuperfoszfátot szórunk ki k. holdanként a vetés eiőtt, bizton számíthatunk arra, hogy legalább ugyan olyan terméstöbbletet érünk el s mig 2 mm. szuperfoszfátnak az ára 20—21 K., addig 2 mm. árpának az ára 50—60 K. A haszon tehát olyan bőséges, amely kell hogy mindenkit kecsegtessen. Olyan talajokra, a melyek több mint 3 év óta nem kaptak istálló trágyát, 2 mm. ammóniák- szuperfoszfátot kell adni, hogy igy ne csak foszforsavat, de nitrogént is juttassunk a talajba, amely fontos növényi tápláló anyag kifogy az- olyan talajokból, melyek már régen kaptak istálló trágyát. A műtrágyák termésfokozó hatása ezidén annál bizonyosabb, mert a téli sok esőzés miatt a talaj telítve van sok nedvességgel, az alkalmazott műtrágya könnyen és bizonyosan feloldódik s igy hatása jó talajmivelés mellett elmaradhatatlan. Mit vessünk tavasszal ? (Folytatás.) Hogy a száraz babnak és borsónak termesztése milyen jövedelemmel kecsegtet, arra nézve elég ezen j termények magas árára utalnom. Különösen a bab rendkívül alkalmas a hadsereg élelmezésére is. Ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy termesztését lehetőleg kiterjesszük. Nálunk a legtöbb babot tengeri és más növények között termesztik. A földterületnek ezt a tökéletesebb kihasználását a mai körülmények között is csak helyeselhetjük és ajánlhatjuk. E mellett azonban kívánatos, hogy a paszulyt külön területeken, tisztán is termesszük. Legjobb őszi szántásba