Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-30 / 5. szám

január 30. SZATMÁRI GAZDA maga fedezhesse: Miután tehát Amerika nem tudja el­látni az államok szükségletét a tengeri hajózás bizony­talansága miatt, nekünk kell szövetségesünk ezirá- nyu szükségleteit kielégíteni, s ezért kell sokkalta na­gyobb termésre törekednünk mint a minővel rendelkez­tünk eddig. Nagyon fontos dolog tehát, hogy tavasszal sok búzát, tavasz rozsot és különösen sok árpát ves­sünk, hogy a fokozódó szükségletet minden irányban kielégíthessük. Nem elegendő azonban ebből a célból talajainkat jól előkészíteni, mert azok a talajok, ame­lyekbe ezeket a kalászosokat vetni szoktuk, legnagyobb­részt már régen kaptak istállótrágyát, s igy megapad bennünk a növényi tápláló annyag és nem adhatnak nagy termést. Pedig most, amikor olyan drága a vető­mag, okvetlenül nagy termésekre kell törekedni, amit csak úgy érhetünk el, ha az istálló trágya hiányát mű­trágyákkal pótoljuk. Ebből a célból az olyan talajra, amely csak egy-két évvel ezelőtt kapott istálló trágyát, k. hol­danként 2 q tiszta szuperfoszfátot szórunk ki kora ta­vasszal, az olyanokra ellenben, amelyek több mint 3 éve nem kaptak istálló trágyát, alkalmazunk ammóniak- szuperfoszfátból 200 kg.-ot, vagy pedig keverjünk ösz- sze 160 kg. szuperfoszfátot és 40 kg. ammóniakot, s ezen keveréket szórjuk el a földre. Termesszünk sok és koraérő burgonyát meg tengerit. A jelenlegi háborús viszonyok közepette rend­kívüli jelentősége van annak, ha minél korábban tnd- juk ezidőn piacra hozni főtermékeinket. Ezek pedig a búzán és rozson kivül nálunk főként a burgonya és a tengeri. Hazánk délibb részein működő gazdasági egye­sületek, kivált Torontál-, Temes és Bácsbodrogmegyék- ben már a békeidőben is belátták azt, hogy a koraérő termékeknek kiváló jó ára és nagy jelentősége van a termelés terén. E délvidéki megyék községei sorából Lovrin, Nagyősz, Öscsanád, Galagonyás, Parác, Futak ma már több ezer vaggon korai burgonyát szállítanak május végétől kezdve a bel és külföldi piacokra. Ugyan­ezt cselekszik Garabos és más délvidéki községek ko­raérő tengeri fajtáikkal. Ma, amidőn minden terméknek jó ára és jó fogyasztó piaca van, igen nagy mulasztást követ el az a gazda, a ki legkivált a korai burgonya termesztésére gondot nem fordít. E célra legjobbak a középnagyságú, egészséges rózsaburgonyák, amelyeket meleg konyhában a tél folyamán csíráztatunk ki, s már márciusban elültetünk. A nálunk szokásos téli fagyok ellen vagy alomszalma ráhintésével védjük éjjelenként burgonyaföldjeinket, vagy pedig a temes-, torontáli ter­melő gazdák példájára a már kikelt burgonya levelét 100 lt. vízben oldott 5 kg. mész és 1—2 kg. kékkő keverékével permetezzük. Ez az óvó réteg ha megszi­lárdul, a legerősebb fagy ellen is óvszer a nélkül, hogy a növényzetet megtámadná. Végül úgy a burgo­nya, mint a tengeri földeket tél végén kát. holdanként 200 kg. ammóniak-szuperfoszfáttal, homokos talajon pe­dig ehhez még külön adott 50—60 kg. kálisóval kell 3-ik oldal.---------------------------------------üt. sz ántás előtt behinteni, a mi még gyengébb termőévben is holdanként 10—15 K. értékű terméstöbbletet fog eredményezni, amit a hazánkban legutóbb végzett kí­sérletek egész sora is igazol. Kevés az istállótrágya. Lóállományunk jelenté­keny része a hadsereg által vétetett igénybe, szarvas- marha és sertésállományunk a rendkívül felfokozódott husszükséglet következtében apadóban van s igy ter­mészetes, hogy istálló trágyát is sokkal kevesebbet ter­melünk ezen a télen mint szoktunk termelni más évek­ben. Ennek a kevesebb mennyiségnek a kihordása is nagy akadályokba ütközik egyrészt mert nem áll ele­gendő igás erő rendelkezésünkre, másrészt a folytonos eső és sár miatt ezek is csak fél munkát végezhetnek s igy előre látható, hogy a tavaszi kalászosok trágyá­zásán földbe kerülnek s ismét csak 3—6 mm-ás ter­méseket fognak adni, mert nagy termést csak olyan talajban adhatnak, amelyben az általuk szükségelt táp­láló anyag bőségesen van jelen. Ezért ha valaha, hát most van az ideje a műtrágyák kiterjedt használatának, amelyek segélyével az istálló trágyák hiányát pótolhat­juk, a talajba bőséges tápláló-anyagot juttathatunk és igy nagy termést érhetünk el. Ha 2 mm. szuperfoszfá­tot szórunk ki k. holdanként a vetés eiőtt, bizton szá­míthatunk arra, hogy legalább ugyan olyan terméstöbb­letet érünk el s mig 2 mm. szuperfoszfátnak az ára 20—21 K., addig 2 mm. árpának az ára 50—60 K. A haszon tehát olyan bőséges, amely kell hogy minden­kit kecsegtessen. Olyan talajokra, a melyek több mint 3 év óta nem kaptak istálló trágyát, 2 mm. ammóniák- szuperfoszfátot kell adni, hogy igy ne csak foszforsavat, de nitrogént is juttassunk a talajba, amely fontos nö­vényi tápláló anyag kifogy az- olyan talajokból, melyek már régen kaptak istálló trágyát. A műtrágyák termés­fokozó hatása ezidén annál bizonyosabb, mert a téli sok esőzés miatt a talaj telítve van sok nedvességgel, az alkalmazott műtrágya könnyen és bizonyosan felol­dódik s igy hatása jó talajmivelés mellett elmaradha­tatlan. Mit vessünk tavasszal ? (Folytatás.) Hogy a száraz babnak és borsónak termesztése milyen jövedelemmel kecsegtet, arra nézve elég ezen j termények magas árára utalnom. Különösen a bab rendkívül alkalmas a hadsereg élelmezésére is. Ezért minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy termeszté­sét lehetőleg kiterjesszük. Nálunk a legtöbb babot ten­geri és más növények között termesztik. A földterület­nek ezt a tökéletesebb kihasználását a mai körülmé­nyek között is csak helyeselhetjük és ajánlhatjuk. E mellett azonban kívánatos, hogy a paszulyt külön terü­leteken, tisztán is termesszük. Legjobb őszi szántásba

Next

/
Oldalképek
Tartalom