Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-25 / 39. szám

SZATMÁRI GAZDA

szeptember 25.

5-ik oldal.

halált halt, vagy kitünte-ett földmívesről, vagy falusi vezetőről tud, annak a fényképét lehetőleg postafordultával küldje be a Magyar Gazdaszövetséghez (Budapest, Üllői-ut 25.). A fénykép mellé egy kis papíron meg keil írni a fényképen föltüntetett egyén nevét, mit telt a faluban, mi volt a foglalkozása, milyen körülmények között esett el, illetve tüntették ki. Mindenki tegye meg kötelességét, hogy hőseink egyike se maradjon ki az arcképcsarnokból. A fényképeket sértetlenül visszaszolgáltatjuk.“ A magunk részéről a Magyar Gazdaszövetségnek a magyar gazdák iránt mindenkor tanúsított áldozatkészségének, szeretetének, ragaszkodásának ezen újabb megnyilvánulását a legmelegebb elismeréssel fogadjuk. Illő, sőt szükséges, hogy azok, a kik a falvakban a köz érdekében mindig előljáríak s önzetlenül szolgálták gazdatársaik érdekeit s a kik most ebben a rettentő világháborúban szintén a front élén életükkel nem törődve diadalról-diadalra viszik igazságos ügyünket s elvérzenek édes hazánk védelmében, vagy a kik a háború minden nehézségeit átszenvedve, parancsnokaik által kitüntetve a hősiesség követendő példáiként állíttatnak bajtársaik elé, hogy azoknak emléke ily módon is megörökitíessék; éppen ezért csatlakozunk a Magyar Gazdaszövetség felhívásához s kérjük gazdáinkat igyekezzenek arra, hogy a méltók közül egynek sem maradjon ki arcképe a gyűjteményből.

Gazdagyülés Budapesten. Az 0. M, G. E. igazgató választmánya, úgyis mint az G. E. 0. Sz. végrehajtó bizottsága f. évi szeptember hó 27.-én, délelőtt 10 órakor a Köztelek székházának tanácstermében (IX,, Köztelek-u. 8.) gyűlést tart. A gyűlés tárgysorozata teljesen felöleli mindazokat az intézkedéseket, melyeket a vezetőség a nyári szünet alatt a gazdaközönség érdekében tett, ezen kívül az egyesület beléletére vonatkozó adminisztracionális ügyekkel fog foglalkozni. Kívánatos — tekintettel a valamivel javult vasúti közlekedésre, — az ülésen gazdáink közül minél számosabban jelenjenek meg.

Országos vásárok vármegyénkben.

' Szeptember hó 27.-én Mátészalkán; 28.-án Krasznabélteken; 30.-án Királydarócon; október 1.-én Kő- várhoszzufaiuban; 4.-én Felsőbányán; 5.-én Nagyecse- den; 11.-én Szinérváraiján; 15.-én Csengerben; 19.-én Érendréden; 25.-én Avasujvárosban és Nagypaládon.

A gazdasági akadémiák megnyitása. A jelenlegi rendkívüli viszonyokra való tekintettel a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémián az 1915-—1916. tanévi előadások már folyó évi szeptember havában, a kassai és keszthelyi gazdasági akadémiákon — mint rendesen — ez év október havában megkezdődnek, mig a debreceni és kolozsvári gazdasági akadémiák ez évben sem nyílnak meg. Részletes tájékozódás személyesen vagy írásban a nevezett gazdasági akadémiák igazgatóságánál szerezhető.

Rézgálic vetőmag csávázáshoz. A földmivelés- ügyi minisztériumnak —■ bár a mostani nagy drágaságra tekintettel csak igen magas áron — mégis sikerült a vetőmagvak őszi csávázásához szükséges rézgá- licmennyiséget az ország gazdaközönsége részére biztosítani. A rézgálic eladásával a minisztérium a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeiét (Budapest, Alkotmány-utca

31.) bízta meg s annak árát kilogrammonkint 3 korona 10 fillérben állapította meg. Aki tehát vetőmag csává- zásra rézgáücot akar venni, forduljon az összeg előle- ges beküldése mellett nevezett szövetkezethez. A szövetkezet annak igazolását, hogy a rézgálic tényleg vetőmag csávázására szükséges — kérheti és ha ez kellően nincs igazolva, a rézgálic szállítását meg is tagadhatja.

Munkás kínálat. Somogyszob községben 200— 300 gazdasági munkás őszi munkára jelentkezett, Skula Márton kislóczi lakos (u. p. Gesztőcz Barsmegye) 50— 60 társával szintén őszi mezőgazdasági munkára ajánlkozik. Érdeklődők az első ajánlkozásra nézve forduljanak a részletes feltételek megállapítása végett Futó Józsefhez (Somogyszob), az utóbbira nézve pedig nevezett munkás gazdához.

Költésrothadás elleni védekezés. Minthogy minden egyes méhcsaládot a betelelés előtt megvizsgálunk ezen munkánál ne mulasszuk el különös figyelemmel lenni olyan méhcsaládokra, amelyek valamely körülmény miatt nem fejlődtek olyan mértékben, mint azt egy rendes telelésre szánt méhcsaládnál megkívánhatjuk. Ha a nyttoít fiasitást vizsgáljuk és azt látjuk, hogy az nem rendes köralaku és fehér, mint a milyennek egy egészséges méhcsalád fiasitásának kell lenni, hanem sárgás és hosszúkás, illetve senyved a fiasitás, úgy könnyen a kőitésrothadás veszedelmének lehetünk kitéve. A ki ezzel a nagyon veszedelmes méhbetegséggel nincs tisztában, annak ajánljuk, hogy azonnal egy gyakorlott méhészhez forduljon tanácsért. Úgyszintén ha egyik-másik födött fiasitásos kereten bemélyedt v. lyukas sejteket veszünk észre, vagy a sejtekben nyálkás, nyúlós és bűzös anyagot találunk, úgy kétségtelen, hogy a költésrothadás veszedelme forog fenn, ami természetesen minden méhészt a legnagyobb óvatosságra int. A fertőzött méhcsaládot haladéktalanul, még aznap este le kell kénezni és a kereteket el kell égetni. A kaptár erős szódavízzel, vagy karbolvizzel a legnagyobb gonddal mosandó ki és a többi kaptáraktól elkülönítve szellős, napos helyen szántandó. Következő évben pedig, mielőtt a kaptár ismét használatba vehető, igen ajánlatos azt 1— 2-szer alaposan kénezni.

A szőlőgazdaság és az uj sorozások. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete két Ízben is intézett felterjesztést a honvédelmi miniszterhez, melyekben azt kérte, hogy főleg a 43—50 évükben levő és katonasorba jutott vincellérek, szőlőkezelők, szőlőmun-