Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-21 / 34. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA augusztus 21. séges rézkészletek fokozására szolgálnak, azonban a fő­zőkészülékek egyrésze szesztermelési célokra a közsé­gekben ideiglenesen meghagyandó. Hogy mely készü­lékek maradnak meg a szesztermelés céljaira, azt az el­sőfokú iparhatóság a pénzügyigazgatóság kimutatása alapján közzé fogja tenni. A befalazott főzőkészülékek egyelőre nem vétetnek át. Az átadott főzőkészülékekért járó kártérítést a honvédelmi miniszter külön rendelet­ben fogja szabályozni. A kisüstök átvételével Budapes­ten, Kolozsvárott, Miskolczon, Szegeden, Székesfehér­várott, Szombathelyen és Eszéken működő fémátvéteii bizottságok bízattak meg. Azokat a főzőkészülékeket, kisüstöket, amelyeket szesztermelők céljaira egyelőre a helyszínén hagynak, birtokosaik a községi elöljáróság felhívására kötelesek annak a községnek átadni, amely­nek területén a szeszfőzde van. A községek kötelesek az ilymódon igényelt kisüstöket átvenni, az üzembeje­lentést azonnal megtenni, illetve használatukat szeszter­melés céljaira egyeseknek megengedni. Az egyeseknek való átengedés szabályait külön rendelet állapítja meg, amely szintén megjelent (78,500—1915. sz.) és részle­tesen megállapítja a használat és kezelés feltételeit. Lépfene ellen okleveles gazdák is olthatnak. A földmivelésügyi miniszter 32312—1915. III. A. 3. számú rendeletével megengedte, hogy a háború tartama alatt lépfene ellen okleveles gazdak és gazdatisztek is olthatnak ott, ahol gyakorlatot folytató állatorvos nin­csen. Okleveles gazdák a tulajdonos beleegyezésével mások állatain is végezhetnek oltásokat, de természete­sen csakis díjtalanul. Az oltás kizárólag az oltó vagy oltató állatbirtokosok veszélyére történhetik. Az oltásnál alkalmazkodni kell a 41000—1914. számú földmivelés­ügyi miniszteri rendelethez. A rekvirált tengeri beszállítása. A földmive­lésügyi miniszter 57.825. számú rendelete a vármegyék alispánjaihoz: A rekvirált tengerinek lehető azonnali be­szállítását fontos érdekek követelik. Erre a körülmény­re, valamint az aratási és cséplési munkálatok előreha­ladott stádiumsra való tekintettel az 57 004—1915. szá­mú rendeletben augusztus 21-ével megállapított határ­idő betartásának biztosítása céljából felhívom a Cimet, hogy mindazoknak a készlettulajdonosoknak, kik ten­gerijüket augusztus 15-ig be nem szállítják, augusztus hó 18-ig terjedő újabb háromnapi végső szállítási ha­táridőt engedélyezzen. Ez engedély megadásával kap­csolatban figyelmeztesse azonban a készlettulajdonoso­kat, hogy a fenti záros határidőig be nem szállított készletek augusztus hó 21-ike után a készlettulajdonos költségére, esetleg közerővel, sőt ha az szükségesnek mutatkoznék, karhatalom alkalmazásával is mulhatlanul el fognak szállíttatni és azonfelül a készlettulajdonosok­kal szemben a kihágási etjárás is meg fog indíttatni. Jelen rendeletemet a szokásos módon a legszélesebb körben tegye közhírré s ezt a legnagyobb erélylyel hajtsa végre. Budapest, 1915. augusztus 6. Gyümölcs- és zöldségaszalógépek. A földmi­velésügyi miniszter a háborús élelmezés előmozdítása, céljából 250 drarab dr. Győry-féle háztartási tűzhely- aszalót ingyen szétoszt olyan vidékek kisgazdái között, akik aszalásra alkalmas gyümölcs- és zöldségtermésü­ket elsősorban saját háztartásuk céljaira aszalványokká feldolgozni óhajtják. Minden vármegyében 3—4 ilyen aszaló lesz szétosztva s a szétosztással a vármegyei gazdasági felügyelő van megbízva, akihez az itt közölt nyilatkozat beküldésével lehet bélyegtelen folyamodványt benyújtani: Nyilatkozat, melynek erejénél fogva alulirt ezennel kötelezem maga­mat, hogy amennyiben a m. kir. gazdasági felügyelőség ajánlatára számomra a nagyméltóságu m. kir. földmi- velésügüi miniszter úrtól ingyenesen adományozandó dr. Győry-féle háztartási tüzhelyaszalót kapnék, azt legalább öt egymásután következő éven át gyümölcs- és zöld­ségaszalásra alkalmas és kifogástalan állapotban fenn­tartom, saját használatomra szolgáló aszalványok készí­tésére alkalmazom,' a vele való bánást minden érdeklő­dőnek vonakodás nélkül és szívesen megmutatom, sőt amennyiben arra magamnak szüksége nem lenne, a m. kir. gazdasági felügyelőség kivánatára másnak díjmentes használatra kölcsönadom vagy lemondásom, illetőleg fel­tételek be nem tartása esetén a felügyelőség egyszerű felhívására a felügyelőségnek visszaszolgáltatom. Az in­gyen kapott aszaló ideküldésekor felmerülő vasúti szál­lítási és hazahozatali költségeket elvállalom, azt tehát megérkezéskor kiváltani és átvenni köteles vagyok, ami­nek elmulasztása esetén az okozott költségekért — a fel­ügyelőség által választandó törvényes eljárás igénybe­vételével is — anyagi felelősséggel és kártérítéssel tar­tozom. Az aszaló csak a vállalt feltételek pontos betartása esetén öt év múlva válik saját tulajdonommá, amire nézve a m. kir. gazdasági felügyelőségtől fogok értesí­tést venni. (Aláírás, két tanú.) Betiltották a fiatal borjú levágását. Több íz­ben előfordult eddig, hogy egyes katonai, illetve hadi­kórházi gazdasági hivatalok 1 és fél éves, 2 éves üsző­borjukat vágattak le. A honvédelmi miniszter ezt a jö­vőben betiltotta, mert ez az állattenyésztésnek nagy hátrányára van és igy többé nem szabad ilyen fiatal üszőborjukat vágatásnál felhasználni. Kiselejtezett katonalovak takarmányozása. Az elcsigázott és kiéhezett katonalovakat kezdetben nem szabad bőségesen táplálni, hogy tápláltsági fokukat gyorsan javítsuk. Az első hetekben langyos korpás ivó­vizet, azután szénát vagy zabszalmát, korpás ivósat, ke­vés sóval lehet adni és csak később szabad áttérni fo­kozatosan rendes zabadagokra. Időközönként répa, da­rált tengeri, melász is etethető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom