Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-07 / 32. szám

5-ik oldal. augusztus 7. SZATMÁRI GAZDA eddig nagyobbárra külföldről szereztetett be és a hadi helyzet következtében beállott változás folytán előre is gondoskodnunk kell arról, hogy az ország lóhere és lucernamag szükséglete a kellő módon biztosittassék, felhívja gazdáinkat, hogy a lóhere és lucerna máso­dik kaszálását olt a hol az sikerrel tehető- és a hol a takarmányviszonyok ezt megengedik, hagyják meg mag­nak s az igy netalán beálló takarmányszükségletüket fedezzék inkább más takarmánnyal, mert az előrelátható körülmények alapján bizonyosra vehető, hogy bármeny­nyi lóhere és lucernamag teremne is ez évben, annak értékesítése a gazdákat kárpótolni fogja az esetleg más takarmány beszerzésére fordított, illetve a magtermelés­sel járó költségekért. Ugyanez alkalommal figyelmeztet­jük azon gazdáinkat, kiknek lóhere és lucerna nagy készletük van, hogy az eladással ne siessenek, mert le­hetséges, hogy egyes kereskedők számítva a biztosan bekövetkező nagyobb mérvű szükségletre a készleteket igyekezni fognak olcsón s mielőbb összevásárolni. A gabonaértékesítés és a Hadiíermény r.-t. A Haditermény r.-t, igazgatósága a következőket teszi közzé: Tudomására jutott a Hadrtermény r.-t. igazgató­ságának, hogy egyes bizományosok, vagy azoknak megbízottai a termelőktől terhesebb föltételek elvállalá­sát kötik ki, mint a melyek a Haditermény r.-t. inten­ciói szerint az eladóra róhatok. így például felelősséget vállaltattak a termelővel az átadott árunak az elfuvaro- zás után beálló minőségi hiányaiért, továbbá meg nem engedett illetékeket szedtek az eladóktói. A Haditermény r.-t. figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy az eddig használatban volt kötlevélminták több lényeges részben nem megfelelők, miért is legközelebb uj kötlevélminta fog kiadatni és a Haditermény r.-t. bizományosai kö­telesek ezt a kötlevélmintát elfogadni, a mi természete­sen a feleknek azt a jogát nem érinti, hogy az eladó javára a kötlevéltől eltérő megállapodásokat is létesítse­nek. A Haditermény r.-t. igazgatósága felhívja a gazda­közönséget, hogy netalán a jövőben mutatkozó vissza­éléseket a Haditermény r.-t.-nak jelentse be. Az igaz­gatóság kész minden oly helyre, a honnan panaszok érkeztek, vagy a hol a gazdák által felajánlott termé­nyek megfelető vevőre nem találnak, külön megbízot­tat a panasznak megvizsgálására és a felajánlott ter­mények megvételére kiküldeni. Tudomására jutott vi­szont a Haditermény r.-t.-nak az is, hogy egyes gaz­dák a gabona elszállításához szükséges zsákokat már oly időpontra követelték be a bizományosoktól, a mi­dőn a gabona elszállítása készen nem volt, sőt még ki sem vök csépelve. A Haditermény r.-t. igazgatósága fi­gyelmezteti a gazdaközönséget, hogy az ilyen eljárás — dacára annak, hogy a gazda az idő előtt bekért zsá­kokért kölcsöndijat tartozik fizetni — az ország gazda­ságának és az egész gazdaközönségnek súlyos meg­károsításával jár, mert köztudomás szerint korlátozva lévén a rendelkezésre álló zsákok mennyisége, általá­j nos gazdaérdek, de egyszersmind országos közérdek is, ! hogy egyeseknek túlzott óvatossága által a zsákoknak ! minél teljesebb kihasználása akadályba ne ütközzék. A helybeli méntelep parancsnoksága 3000 j métermázsa szénát kézi bevásárlás utján szerez be. Fel- | hívjuk azon gazdáinkat, kiknek eladó szénájuk van, hogy f. évi augusztus hó 15-ig jelentsék be azt a méter- mázsánkénti ár megjelölésével fent megnevezett parancs­noksághoz ; árba beveendő a laktanyába való befuvaro- i zás költsége és a mázsálási dij. Az ajánlattal egyidejű­leg’ a szénából egy 5 kgros minta köteg beküldendő. Az orosz foglyok és a magyar gazdák. Lip- ! tay Jenő nyíregyházai földbirtokos a következő indít- j vánnyal lép föl: „Módjában áll most a magyar gazda­közönségnek, humánus bánásmód és jó élelmezéssel eloszlatni azon alaptatanul terjesztett hirt felőlünk, hogy foglyaink nálunk a legrosszabb mostoha elbánásban részesülnek. Hogy pedig ezt ne csak a foglyok érez­zék, de az otthoni hozzátartozók is, meg az orosz hi­vatalos körök is tudomást szerezzenek róla, üdvösnek látnám, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let, karöltve a Gazdaszövetséggel, együtt sürgősen meg­keresné összes közigazgatási hatóságainkat, hogy a te- i rülelükön dolgoztató munkaadók vegyenek ki a fog­lyoktól egy nyilatkozatot, melyben tudassák, hol van­nak, milyen az ellátásuk, egészségi állapotuk, amely csak mindenütt dicséretes lehet. Lássák el ezen nyilat­kozatot saját aláírásukkal a foglyok, pótolják ezt koruk, rangfokozatuk és azon ezred számával, melyben szol­gálatot tettek. Akik írni nem tudnak, írják alá helyettök neveiket írni tudó társaik Mindezen nyilatkozatok köz­ségenként, vagy megyénként összeszedve, küldetnének azon orosz hivatalhoz, hova a foglyok tartoznak, azon kéréssel, hogy értesítsék a családtagokat arról, misze­rint az illető foglyok jó ellátásban vannak, élnek és egészségesek. Bizonyára meg fog szűnni bennük a vad indulat, amit irántunk táplálnak és ha szív és lélek van az oroszokban, a magyar gazdaközönség ezen humánus eljárását bizonyára méltányolják ők is és kíméleteseb­ben, emberségesebben fognak bánni a mi véreinkkel, akik az ő fogságukba kerültek.“ Az eszme, — ha kivitele elé sok nehézség is gördül s a foglyoktól kikért nyilat­kozatok nem is találnak teljes bizalomra hozzátartozóik körében, — életrevaló s akkor sem ártana, ha ilyen érte­lemben szórványosan jutnának értesítések Oroszországba. A világháború és a műtrágya-árak. A ha­zánkban használatos műtrágyákat vagy már kész álla­potban szállítják külföldről, vagy, miként a szuperfosz­fátot, Magyarországon gyártják ugyan, de nyers anyaga tengerentúlról származik s csak egyedül a kénsavas ammóniák teljesen magyar termék, ez is azonban a hadsereg szükségletére van lefoglalva. A külföldről szár­mazó műtrágyák közül csak a Németországban termelt kálisó jöhet be, a hazai szuperfoszfát gyártását is meg kellett szüntetni, mert tengerentúlról nem lehet nyers

Next

/
Oldalképek
Tartalom