Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-31 / 31. szám

julius 31. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Az ülés a jelentéseket örvendetes tudomásul vette. Titkár jelenti, hogy gazdáinkat négy rendbeli ve­tőmag tartozás terheli, miután az idei jobb termés mel­lett sem teheti a gazda, hogy nagymérvű tartozásának eleget tegyen, kéri a választmányt hozzon határozatot, hogy vajon újabb halasztást kérjen-e a vezetőség a kormánytól. Csaba Adorján alelnök főispán véleménye szerint ha a ga-zdák legalább 25 százalékot fizetnek, a kor­mány a többire nézve halasztást fog adni. Böszörményi Emil dr. alelnök indítványozza, hogy az egyesület feliratilag forduljon a kormányhoz, hogy 43—50 éves korú s most összeírás alatt álló népfel­kelő mezőgazdasági munkások, cselédek legalább is f. évi november hó 1-ig be ne hivassanak. Az ülés az inditványt elfogadta. Daróczy Endre indítványozza, hogy a kis gazdá­kat hivja fel az egyesület, hogy terményük könnyebb értékesítése céljából csoportosuljanak, hogy igy egész ktícsi rakományt tudjanak forgalomba hozni. Az ülés kimondja, hogy az inditványt hivatalos lapjába közhírré teszi. Ezzel a iátogatott értékes ülés véget ért. Sörárpa rendelet. A kormány a napokban rendeletet adott ki a sör­gyártás céljaira szolgáló árpamennyiségek megvásárlá­sija nézve. A törvényerővel bíró rendelet a következő: 1. §. A magyar szent korona orsságainak területén levő sörfőzdék az 1915—1916. évi termelési időszak alatt sörgyártás céljaira összesen mintegy 800.000 mé­termázsa árpát szerezhetnek be, az engedélyezett meny- nyiségnek azonban a minisztérium további rendelkezé­séig egyelőre csak felerészét dolgozhatják, illetőleg dol­goztathatják fel kizárólag sörfőzés céljaira felhasználandó malátává. 2. §, Az í. §. értelmében beszerezhető összárpa- mennyiség a magyar szent korona országai területén levő sörfőzde vállalatok között minden egyes sörgyárra nézve egyenként az 1913—1914. évi termelési időszak­ban termelt sörmennyiségek extrakttartalma alapján, il­letve azon sörfőzdéknél, a melyek az 1913—1914, évi termelési időszak folyamán helyeztettek üzembe, terme­lési viszonyaik alapul vétele mellett eszközölt arányosí­tás szerint a m. kir. minisztérium által egyidejűleg fel­osztatott. A felosztás a m. kir. pénzügyminiszter által az egyes sörfőzdékre illetékes kir. pénzügyigazgatóságokkal, a sörfőzde vállalat haladéktalan értesítése végett, kö­zöltetek Az egyes sörfőzde vállalatok az általuk beszerez­hető árpamennyiségeket másnak mint a Haditermény részvénytársaságnak el nem idegenitheti és azokra más­nak jogot nem engedhetnek. Az 1. §. határozmányai értelmében minden egyes sörfőzde vállalat, további intézkedésig, az általa besze­rezhető árpamennyiségnek csak felerészét dolgozhatja, illetőleg dolgoztathatja fel malátává, mig az általa be­szerezhető árpamennyiség felerészét meghaladó mennyi­ség felett a sörfőzdevállalatok, újabb kormányintézkedé­sig, nem rendelkezhetnek és azt semminemű célra fel nem használhatják. Az a sörfőzdevállalkozó, a ki ennek ellenére az általa beszerezhető árpamennyiség felerészét meghaladó részmennyiséget feldolgoz, vagy azzal bármily irányban rendelkezik, ezért a jelen rendelet szerint felel. 3. §. Minden sörfőzde a részére megállapított ár­pamennyiséget a Hadiiermény részvénytársaságtól vagy közvetlenül a termelőtől vásárolhatja, a termelővel kö­tött vételt azonban a Haditermény részvénytársaságnál legkésőbb 24 óra alatt be kell jelentenie. A beszerzés kizárólag az illetékes kir. pénzügy­igazgatóságok által — az e tárgyban külön kiadandó pénzügyminiszteri rendeletben foglalt mintának megfe­lelően — fél kívánságához képest vagy az egész besze­rezhető mennyiségre egy összegben, vagy az esetről- esetré beszerzendő részmennyiségekre nézve külön-kü- lön kiállítandó utalvány alapján az abban megjelölt mennyiség erejéig történhetik. A vásárlás megkezdése előtt a sörfőzdevállalat a kir. pénzügyigazgatóság utalványát a vásárlás helye sze­rint illetékes főszolgabírónál (városi polgármesternél) láttamozás végett bemutatni és a hatóságnak felhívására felmutatni köteles. A termelő a saját sörfőzdéje részére megállapított árpamenuyiséget saját terméséből, kizárólag sörfőzés céljaira, visszatarthatja és az 1., illetve 2. §. korlátái kö- zütt feldolgozhatja, illetőleg feldolgoztathatja, ezt a kö­rülményt s az általa visszatartott árpa mennyiségét azon­ban az illetékes főszolgabírónál (városi polgármesterné!) és a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni köteles. 4. §. A sörfőzdék árpájukat malátává, önálló ma­látagyárakban külön engedély nélkül is feldolgoztat­hatják. 5. §. Az árpának malátázása után visázamaradt malátacsira kizárólag sajtolt élesztő-gyártás céljaira hasz­nálható fel. A mennyiben a malátacsira, ettől a rendel­kezéstől eltérőleg, bármely más célra óhajtatnák igénybe vétetni, ehhez esetrői-esetre a pénzügyminiszter enge­délye kikérendő. 6. §. A sörgyártás céljaira szolgáló árpamennyisé­gek ára tekintetében a m. kir. minisztériumnak az 1915. évi junius 23-án 2077—1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletében megállapított árak mérvadók, mindazonál­tal azzal az eltéréssel, hogy a sörgyárak elsőrendű sör­árpáért a hivatkozott rendeletben megállapított legma­gasabb árakat 2 koronánál nem nagyobb összeggel meghaladó árat is fizetnek. 7. §• Úgy a Haditermény részvénytársaságtól, mint a termelőtől beszerzett árpamennyiségek legkésőbb az

Next

/
Oldalképek
Tartalom