Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-24 / 30. szám
VII. évfolyam Szatmár, 1915. julius 24. SZATMÁRI 30. szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁR M E G Y E í GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre........................6 koros!,'.. Fél évre............................3 „ Negyed évre .......................1*50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijiUetmény ellenében tíijmerttesen kapják. Laptulajtíonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy István Ciioinoky Imre Pethö György. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalág érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk viaszig ínterurbán-telefon 217. sz. meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya f. évi julius hó 28.-án, szerdán délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városhaza tanácstermében ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom. Szatmár, 1915. julius 22. dr. Böszörményi Emil egyesületi, alelnök. TÁRGYSOROZAT: 1) Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) Ugocsavármegyei Gazdasági Egyesület átirata az erdélyi akciónak, az északkeleti vármegyékre leendő kiterjesztése tárgyában. 3) Jelentés az egyesület vezetőségének azon legutóbbi intézkedéseiről, melyek a mai gazdasági helyzet folytán sürgősek voltak. 4) Folyó ügyek, indítványok. Kérelem. így aratáskor sok érték megy veszendőbe azzal, hogy a megtermett kalászokat mind fel- takarítani, keresztbe rakni, összegerebiyézni nem íehet. Az igy letarolt földeken szerte hullott s ott maradt kalászokat a falusi szegények nagyjából összeszedik enyhíteni velők a szegénységet. De ezután a tarlózás után -is marad még sok-sok kalász a földön. Még á nagyobb földbirtokosok és uradalmak nyájai sem szemecskélhetik mind össze. Ezeket a veszendőbe menő kalászokat kérem én a vöröskereszt egylet javára! A vörös kereszt nagy feladatai közt nem utolsó helyen áll ugyanis a sebesültek, beteg és átvonuló katonák frissítőkkel ellátása, élelmezése az egyes vasúti állomásokon, ahol a Vörös Kereszt Egyesület üdítő állomásokat tart fent. Ennek a feladatnak megfelelni szent kötelessége az ellenség által megtámadott Hazának. Nem engedhetjük, hogy a Hazáért, mindnyájunkért vérző, Hazánknak második évezredet biztosító sebesült, beteg és átvonuló hőseink éhen, szomjan, frissítő és élelem nélkül utazzanak végállomásukig. Ezt a feladatot teljesítették eddig is a vöröskereszt fiókok és egyes dicséretre méltó községek. Ebben a munkájukban feltétlen reá szorulnak a társadalom támogatására. A lelkes magyar társadalomhoz, a közigazgatás buzgó vezetőihez, a községekhez és föld- birtokosainkhoz, valamint a nép erkölcsi érzületére legközvetlenebbül ható lelkészekhez és tanítókhoz fordulok tehát a következő indítványommal és kérésemmel: A földbirtokosok és kisgazdák engedjék meg a buzaíarlózást learatott búzaföldjeiken és j pedig a nagyobb birtokosok — kik a tarlót nyájaikkal feletetni szokták — tarlójuk egy általuk kijelölendő részén, az egyes községek pedig nyomatékosan szólítsák fel a lakosságot a Vörös kereszt egylet javára való búza tarlózásra, lehetőleg kötelezzék erre a hadisegélyben ré- * szesülőket — mintegy közmunkaszerüieg — I
