Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-03 / 27. szám

SZATMÁRI GAZDA

Tojás darafe>jábí»l33T3>! — ötsriiDlsvö/i t lödßx T*j ag)C I8«f-4£9£ ab JA .X .öltíí—ue ;

JRötŐzötMej egy liter ifgiéssöá tevéynimwbtiri —é20 » Tgyfefc^gjfc lHetiiynnsinfi svávbi .ílsiá dds8s§Bni^3Hfigi/ i Tphéntwró egy- kíg.. Ióic8í.;ifnfisaijl. jteofiú détta9Q; «; j&biyBstblsgyiiklgddßvol muhatxainim s lfinfiái>i2f!tQíi;-l | jidisajtrjegytíWg. ínijfsi ßqiß ab axoi ,nsud ß ai 2rwty$ß : Vaj egy klg. .jlöbßynüii jIbib ddßaßgßmgsl ilov >Bgy .4rb»>i3AVánjfí Hb«fea3q9l3dt3Í3 talobnar nabj ft-— „ jlgyidrlíiöyéa Jtóaí íQI—TSlSG ß ,.3 .M .IT2+-48808 »ß J§g)Sp.&i sQféuy-RaföaiG ,.3 M .elöl—ss^ £$3D.y. Í^ift»»ifhöjtóri}lei8tebri3'i rnnßxa .3 JA .6161 — t8‘l4- i

Egy pár ráptant^való. .csirke s jbytomß .iyasssSlsbns-i i Egy: pár sütni ivatóiícsieke .rugói óterilaisvöMtoédfts ßgy kJg.rtónbiiEgonya is )Í9j3;obn9i jíos9 nydíkKŰ^ji? .tögy.fcig. iujdbacganyacJ öaiwlu .g italai •cibwISlw Egy klg. száraz .Babbßißrn nydynóvié ai Iüviá f»t8Önyi ^E^tßUlgdlB6Ubi)ai9l9i ß ßi>logßsaiunovßls3-tßv'it44'60 „ ; Egynklg. ősbagymaná .m b lasqéáxyrlirn ,i>i bapetööiígi ; Uj jjagy ma (egy. cfionróban hat:szál); ,háasoi-rwäaqfi i ^Qrffoghagytoa egyoklg^jlabnDi 6xo>Ußnov bd b Uj foghagyma (egy csomóban hat szál) Gn rn-Ki2G;í|i Fejes saláta darabonként —02 „

Fejtett zöld borsó egy liter. —'60 „

taftia« kgl. .etet tafsbnyi fi t3‘60 , ;

Ügorka savanyítani való darabja —-ÖÄyli»

^go^^^köffa^ili^e^, .eiGI .naiaaqßbnQ 10 „ Ugor ka salátának ^yaj^pagy óbb —-20 „ i

'Ketfev^f fe|y ^Smóoantiz) — 08 „

Kalarábé egy'darab — 05 „

mfmmmmmmitmmmmm——mm———————i m i im 111 " ‘ 1 '* ' ' ' |

Zöldség (hat egy csomóban) —14 „ .

Retek (hat egy csomóban) — 16 ,,

X'>3‘jm >bm8imfj}3 ÄIVMi/iitei ibRisM =*:1

Szárazgomba egy klg. 6-— „-Köszméte, BjSüäijem nsdáoqfin ß ßaoknßt aoiév-A^ö „ ' -$§#» ^yfeialé xß Btfcaßiq ab 3iéÍ3lili3l acrns\2§ßin j ttosoJlA- áginak énnél : mag^sábban való meg&zapá^;.az. 5600^1914. inB. . Mov számú körrendelet j*,;§T§ba «ütköző kihágási g cselekménynek fog tekintetni és feljelentés esetén a rendelkezés.7fljeg- szegője ellen kihágási eljárás fog azonnal indíttatni.

Az emlitett rendelet 4. §-a alanttá líltógás^tttf1- tetése 15 napig tei^edftM éKéiáij fés 200 koronáig terjedhető pénzbüntetés. ., . ... .

Tudomására hozom a vevőközönségnek, hogy azon árusító ellen, aki a fent felsorolt élelmiszerek árait ju- ÜUS hó 1. 2, 3, 4, 5, 6, 7. napjain az «Mb» megállapított árnál magasabb összegben szabja meg, a telje- lentést a piacon szolgálatot teljesítő rendőrközegek bármelyikének vagy a községi bíróságnál azonnal megteheti.

Szatmár-Németiben, 1915. évi junius hó 30-án.

„ Oo-— .gra y§3 •mn9jrioaix8lT jfanvgsV

. eo— .«fb aommfiifk

_.g kir. tanácsos, pplgármester.

Miután különösen kist. gazdáink gyakran felkeresik terményeikkel a szatmári piacot szolgálatot, vélünk teljesiteni a hirdetmény közlésével. ' é <5161

,?■'.‘jTjsiVj'Á ,j<• isxL'd eoüj hit n.. q.sn .. r t-nß inloiBaÉv ygßv insliamá iißddßgßib lodtx ab ibqú

A gazda teendője juiius hóban.iÉn

(Folytatás.) * 'q£

Ygßv í §ikf Hókban. A hordás ideje alattr|az erősebb •WíiteáÉitt!,íftbojni kell.: a ^yakat^h^bdr1; (kü.- lönben csak lucernán is tartjuk őket s igen jót tesz, ha este, munka után, mikor már lehűltek, megúsztatjuk, vagy ha erre nincs alkalom, legalább megmossuk

nálnixaygu ^rßvßi ylámaxa jübßrrncii ygßv ßgßnr ItoiiqBlipn szénál szept4fgfefrß jißjbVäg&g-j! nq:; etessünk lovainkkal, mert ez nagyon könnyen gyomoxbajt

v ir.irjxa Jsi'jbi ji nt r, lübt noi^ sb f8tl^Í5ge1ő9.Jvc^1cafeÉ#Májt,.f^éi alá ^Ijdferia karámokba hajtott csm^kat pedig csak reggel 9 óráig

efl^^lu&esYnófit.-aiaao -nőd B.g .pAdegelfre ^fjenaket a déli órákban -lelfflt^ ség.szerint árnyas belyrfjg.Jpajtsuk: s gyakori itatásu.Hról gondoskodjunk; ha alkalom van rá, a teheneket is. jó napközbe legalább egyszer valami folyó vízbe vagy .té^a Jiaitajp. I -v; gp.ív slrnnb gßasobnog aab.'öá b ibjIb -idganA*: l°iy,at0^b üszőit Ifgfifti^qrjjbbienbér

napban bocsátani első izb^rv,? aj^joxBtnlBálB ))ox tbdßx A .tenyésztésre szánt bjka* ,ésx ü6zőborjukat abra- KoAqHkeh- •onqßüßgsm jíbib ddßeß'pßmpa! ötaribtavö^ -Bho>l A hordásnél xgrqsebhepj igénybe v^ jármas ,§öj^nek. a déli etetéBH^?ijSffintén aíi>unfe^gy (AíeJfés ,abrakot. .Bjlorlíilb ygfiv iligaaöla noböm ylamisd-BŐ iafAsiftlSilWOá bftStia ÄßHwmi bíir^iteji «hónap végén meg lehet nyírni. A márciusi bárányokat, hamég

.RF8 v^§fÄ¥$ml[i> iaoißv

A korai elles végett a kosok már e hó végén az

anyák közé bocsátandók, miért is e kosok abrakolan- dók. Szép derült éjéként aö birkákat is szabadon kell hálatni.

r t é s ó 1 b a n. Hol a novembexi ttííÜSSizás van, szokásban, a kanokat a kocák közé kell böésáíáíii, minden 7—8 kocáxa I kant számítva. A kánoknak "Aifsfél litex zabot adassuttfr tiiräoiityv — A áeríés' ny^u részére gondoskodjunk fürdő helyről, vagy legalább is elegendő ivóvízről.

A baromfi udvarban. A tojásgyüjtést télire megkezdhetjük, a kappanbzást ;folytathatjuk( á técéket korpával kevert saláta, ipapsajt; s más'' iSgyébb 'zöldség hulladékkal jól kell tóttaik. Jslsbnai nobj b náddmlstiS ddi,< A m>ezőn. E hónapra esik a gazda égyík légforp- tosabb munkája: az aratás, eztitáa kélPJnéznie :á Utódának, hogy az teljesen rendben és idejében történjék meg, ügyeljünk arra, hogj) az aratók a kévéket jó erőben bekössék és a kereszteket jól összerakják, hogy azok be ne ázzanak könnyen, szeles időben -pedig i»tá-