Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-26 / 26. szám

junius 26. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. eldirigált hadifoglyok, az itt fölös számban lé­vőkből azonnal pótoltatnának, úgy hogy állan­dóan 200 hadifogoly felett lehetne rendelkezni. Ez megszüntetné a munkáshiányt és a legra­dikálisabb kúra lenne a munkások részéről ta­pasztalt hálátlan eljárás ellen is. Az értekezleten szó volt még a zöldhitel­ről is, ez azonban már a rendes mederben van s a Szatmári Gazdasági és Iparbank, valamint a Szatmári Leszámítoló bank akadálytalanul fo­lyósítja az előlegeket. A midőn itt referálok az egyesületnek ezek­ben a fontos ügyekben tett intézkedéseiről, még annyit óhajtok megjegyezni, hogy gazdaközön­ségünk teljes bizalommal forduljon a titkári hi­vatalhoz, ott a miniszteri rendeletek tömkelegé dacára teljes tájékozást nyer a minőt gazda, gazdatársától kaphat. Riszdorfer Imre. A Haditermény-részvénytársaság alakítása. A hivatalos lap junius 17-iki számában az 1915,-i termés zár alá vételéről szóló és 2072—1915. M. E. számi* rendeletével kapcsolatban, bocsátotta ki a Hadi- terményrészvénytársaság részvényeinek a jegyzésére vo­natkozó felhívását. A felhívás szerint az uj intézet, melyet a magyar kormány alapit, a mezőgazdasági terményeknek és ezek­ből előállított gyártmányoknak (liszt, dara, korpa stb.) vásárlásával, elraktározásával és forgalombahozatalával fog foglalkozni, A fenti gyártmányokat a társaság maga is előállíthatja s e célból mindennemű ügyleteket és vál­lalkozásokat létesíthet. A részvénytársaság ideiglenes jellegű s csak azon időtartamra alakul, ameddig a kormány (2072—915. sz.) rendeleje ao uj termés értékesítésére nézve hatály­ban marad. Alaptőkéje 20 millió koronát tesz ki, mely 2000 darab, egyenként 10.000 koronás részvényből fog állni. Az aláírási felhívás szerint, melyet a miniszterel­nök bocsátott ki, a részvénytöke felét, azaz 10 millió koronát az állam jegyzi. A másik felét jegyezhetik : törvénzhatóságok, városok, szövetkezeiek, gazdák, me­zőgazdasági vállalatok, gabonakereskedők, gabonake­reskedő és ipari vállalatok s malmok. A részvényalá- irás 1915, junius 24-ig befejezést nyert. A részvénytársaság igazgatóságának elnökét és tagjait a kormány nevezi ki. Az évi osztalék 5 százaléknál több nem lehet. A felszámoláskor mutatkozó felesleget pedig a kormány közcélokra fogja fordítani. A társaság alakuló gyűlése junius 26-án volt a | kereskedelmi minisztériumban. Mint a termés zár alá vételéről szóló rendelethez, úgy a szóbanforgó intézmény tervezetéhez sem füzünk ezúttal megjegyzéseket. Csupán a tervezet ismertetésé­re szorítkoztunk, melyből kitűnik, hogy a kormány olyanféle intézményt tervez a közérdekű gabonaforga­lom lebonyolítására, aminő Németországban és Auszt­riában is működik már. A vállalkozásban a kormány helyet enged a mezőgazdasági érdekeltségnek, a gabo­nakereskedelemnek és a malmoknak is. De már itt hangsúlyoznunk kell ama várakozá- ( sunkat, hogy a minisztérium a termelőközönség jogos i érdekeit kellőkép figyelembe fogja venni a megfelelő | befolyás biztosítása céljából az intézet vezetőségének az ' összeállításánál épugy, mint a feleslegnek a közcélok között való felosztásánál. A földmivelőosztály hazafias készséggel fogadja a minisztérium vállalkozását s azt támogatja is, ameny- nyiben — tudtunkkal — az agrárjellegű intézmények, szövetkezeti központok kiveszik a maguk részét az ala­kításból. De hisszük, hogy az uj intézmény, melynek tervét a kereskedelmi minisztériumban junius 16-án tartott ankéten mutatták be többek között a mezőgaz­dasági érdekképviseleteknek, működésében is tekin­tettel lesz a termelők jogos igényeire. Az új gabona értékesítése. A hivatalos lap junius 17.-i számában a kormány 2072—1915. M. E. szám alatt rendeletet bocsátott ki, mely intézkedik az új gabonatermés értékesítése felől. A rendelet főbb intézkedéseit a következőkben foglaljuk össze. A termelő (gazda, arató, cseléd és gazdasági mun­kás) uj búza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabtermését az állam zár alá helyezi, azaz az uj terméssel az állam rendelkezik. Mindazonáltal a termelő á saját, házi és gazdasá- j gi szükségleteire, tehát a háztartásban rendszerint ellá­tást élvező személyek után havonkint és fejenkint kü­lönböző gabonanemüekből együttvéve 18 kllogramot,*) gazdasági szükségleteire pedig annyit, amennyi a cse­lédek, aratók és munkások terménybeli járandóságaira (konvenció), vetőmagra és az állatállomány etetésére szükséges, magának megtarthat. Ami ezen felül marad az uj termésből, azt a ter­melő csak azoknak adhatja el, akik — a jelen rendelet alapján — jogosítva vannak a vásárlására. Az uj gabonát a törvényhatóság területéről elszál­lítani is csak hatósági engedéllyel lehet. Csak a kon- venciós aratók és munkások részére nem kell hatósági ») A szükséglet 1916. augusztus 15-ig számítandó f

Next

/
Oldalképek
Tartalom