Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-15 / 20. szám
május 15. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. részt azonban soká késlekedni szintén nem célszerű. Hosszú tenyészidejére való tekintettel legcélszerűbb a tengerivetés befejezte után, április vegén, május elején, A mag október elején, nem ritkán azonban október közepén érik meg, a megtermés hazai tapasztalatok szerint kát. holdanként 8—18 q között ingadozik; 12—13 q jó középtermésnek mondható. A napraforgómag szintén igen kitűnő baromfieleség. A napraforgó mindenütt biztosan beérik, ahol a szőlő beérik, vagy legalább is megterem. Különböző talajon termeszthető, ha az elég jó erőben van, csak a hideg kötött talajok nem alkalmasak a napraforgó termelésére. Legjobban tenyészik a rnélyrétegü humózus j messzes iszaptalajokon. Termelése megyegyezik a ten- ! geriével, aratása augusztus, szeptember hóban történik. ! Termése 4—5 q mag kát. holdanként és 20—30 q kóró. A héjból úgy veszik ki a magot, hogy tágra állított ma- j lomkövek között a héjat széttörik és közüle a magot kirostálják. Hasonló elbírálás alá esik a baromfieleség j szempontjából a tökmag. A tök termesztése hazánkban : eléggé általános, ezért erről nem kell sokat beszélni, csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a tökmag igen jó baromfieleség, amely különösen a tojástermelésre van igen jó hatással. Ezek volnának azok a magvak, amelyek a gabonaféléket helyettesíthetik. Nagyon ajánlatos volna, ha a tenyésztőközönség fenti növények termesztése által már most is gondnoskodnék arról, hogy ősszel és télen legyen elegendő baromfieleség. Baromfihúsra és tojásra mindig nagy szükség lesz s igy a csekély termelési költségek bőven megtérülnek. Útmutatás a gyapjú értékelésére. I j Miután a kormány a gyapjúért követelhető legmagasabb árat 1581 —1915. számú rendeletével megállapította s kimondotta, hogy egy kilogramm tiszta gyapjúért minő összeg követelhető, nem lesz érdektelen gazdáink részére ha a gyapjú értékelésére vonatkozó útmutatást közöljük. A megállapított legmagasabb árak a következők: Legfinomabb merino gyapjúnál . 20 K — f szövet és fésűs AAA—AA „ . 17 K — f , n A B „ . 15 K - f „ , C „ . 11 K - f Cigája D „ . 9 K 50 f Racka E „ . 7 K 50 f Tiszta gyapjú alatt a gyapjú gyárilag mosott állapotában értendő. A zsírban nyírt, úsztatott, háton mosott, vagy kézzel mosott gyapjú tehát annyi tiszta gyapjút tartalmaz, a mennyi abból az összes tisztáta- lanságok (zsir, veríték, homok, föld stb.) eltávolítása után a kifogástalan gyári mosás eredményeként megmarad. Ezek szerint tehát valamely zsírban nyírt, úsztatott, háton mosott, vagy kézzel mosott gyapjúért igényelhető árat az szabja meg, hogy a kérdéses gyapjú mennyi tiszta gyapjút tartalmaz és a megjelölt és a kereskedelmi forgalomban szokásos minőségi fokozatok melyikébe tartozik. Ha például valamely zsírban nyirt gyapjú 100 kg-jában 30 kg. tiszta gyapjú foglaltatik és ha a kérdéses gyapjú minősége alapján az az A—B megjelölésű fokozatba tartozik, akkor ezen zsírban nyirt gyapjú 100 kg-jáért a termelő legfeljebb 30X15 = 450 koronát igényelhet. Az országos m. kir. gyapjuminősitő intézet (Budapest, V. Klotild-utca 22.) készséggel és díjtalanul ad felvilágosítást minden gyapjutermelőnek arról, hogy eladó gyapjúja minő tisztagyapju tartalommal bir és hogy a megállapított minőségi fokozatok melyikébe tartozik s az intézet által adott ezen felvilágosítás alapján a gazda is könnyen tájékozódhatik a felől, hogy gyapjuáért tisztátalan állapotban minő árat igényelhet. Az intézet által adott tájékoztatás természetszerűleg csak a hozzá beküldött mintára vonatkozhatik s azért a mintavételnél arra kell törekedni, hogy a beküldött minta a kérdéses gyapjú átlagos minőségét tüntesse fel. A mintát tehát oly bundákból, vagy bundarészekből kell öászeállitani, a milyen legtöbb van a nyáj által szolgáltatott gyapjúban. Szélsőséges pl. a nyáj átlagához képest tulzsiros, vagy túlságos könnyű, tulrövid fürtü, vagy túlságos magasfürtü gyapjúnak a mintához való keverése mellőzendő. Figyelembe kell továbbá a mintavételnél azt a körülményt is venni, hogy a gyapjú minősége nemek és évjáratok szerint a tiszta gyapjú mennyisége tekintetében eltérő lehet. Ennélfogva a kos, anya, ürü és toklyó gyapjúnak oly arányban kell a mintában foglaltatnia, a milyen arányban az a kérdéses gyapjutétel egészében foglaltatik. Az intézet csak bérmentve küldött mintákat fogad el s a beküldendő minta nagysága az eladó gyapjú egész mennyisége szerint a következő legyen: I. Zsírban nyirt gyapjaknál: 1000 kg-ig menő tételeknél . . 4—5 kg. 1000—5000 kg-ig menő tételeknél . 8-10 „ 5000 kg-on felüli „ 15—20 yf 2. úsztatott, háton mosott, vagy gyapjaknál: kézzel mosott 500 kg-ig menő téteteknél . 2—3 kg. 500—1500 kg-ig menő tételeknél. 4-5 , 1500—3000 „ 6-8 „ 3000—5000 „ „ 9-10, 5000 kg-on felüli tételeknél 12—15 „ A ha«-, láb- és hulladékgyapjut nem szabad hoz-
