Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-08 / 19. szám
SZATMÁRI GAZDA május 8. 2-ik oidáí. 7\ gazdák votuma, a mivel az értékesítés kérdése megiudul, a maga utján biztos vezérfonal. Utat mutat, példát ad. Megmutatja, hogy ma nem szabad a parciális érvényesüléseket keresni, hanem bele kel! illeszkedni a teljes nemzeti egységbe, a mely azt követeli, hogy mindenki úgy Szolgáljon és azzal szolgáljon, a mivel tud. A gazda termésével szolgál, hogy minél inkább szolgálhasson, meg kell óvni azt a termésének értékesítésénél minden másnak illetéktelen hasznot nyújtó károsodástól. Nemzeti kölcsön. Győzelem vagy halál! A nemzetnek nincs más választása 1 A nagy világháború váltakozó hadiszerencséje megtanította rá az emberiséget, hogy nincs az a földi hatalom, amely megtörhetné hősi hadseregünk acélfalát, ha mögötte áll a Nemzet. Immár hosszú kilenc hónapja verik vissza, ritkítják, pusztítják hőseink a Kárpátok sziklabástyáin megtörő vérszomjas muszkatengert. Minden nap közelébb s kö- zelébb hoz a nehéz küzdelmek kínos, hosszú utján a végső győzelemhez. Katonáink maguk, a mi véreink bizvást-bizva bennünk, izenik haza a tüzvonalból: mi kitartunk és győzni fogunk! Csak ti itthon el ne hagyjatok ! A nemzet nem hagyja cserben dicső védőit! Ök utolsó csepp vérükig harcolnak s a Nemzet becsülete kívánja, hogy aki itthon van, ha mindjárt az utolsó fillért is oda adja nekik fegyverre, élelemre, orvosszerre, amire szükségük van a nagy harcban. A Nemzet becsülete kívánja, hogy aki maga nem állhat oda életét kockáztatni a Kárpátok szírijeire, mint ők teszik, az legalább kölcsön adja fölös pénzét a hadsereg szükségleteire. Hiszen ha csak egy bakánk is veszne el azért, mert nem adtunk elég pénzt a hadseregnek, úgy éreznénk, mintha megszégyenítő átok bélyegét viselnénk mindörökre! Hatalmas, legyőzhetetlen szövetségesünk a nagy német nép tízezer millió márkát adott újabban hadseregének! Az osztrák s a török készek mindent áldozni közös szent célunkért! Magyarország nem maradhat el az áldozatokban, mint ahogy katonái egy lépéssel sem akarnak hátramaradni a harcmezőn. A mi nemzetünk is élni akar! Győzni akar! Adjuk meg rá a módot hadainknak! Akinek van hozzá tehetsége, aki hallgat hazafias szive szavára, aki jól számit s megérti, hogy amit kölcsön ad most az államnak, nem ajándékba adja idegennek, de saját boldogsága, gyermekei jövőjéért, a hazáért, a királyért adja oda kölcsön! azért, hogy vad ázsiai csordák na gyújthassák föl a hazát, ne gyilkolhassák le asszonyainkat, gyermekeinket, hogy ne hajthassák igába ezt a szép országot! aki képes hősöket tisztelni, családját s hazája szent földjét szeretni : az halgasson a Haza felhívására. Menjünk jegyezni az uj nemzeti kölcsönre, melyre a közeli napokban hiv fel a magyar kormány, menjünk seregestül mindannyian! Keljenek fel Magyarozság falvai ! Megmozdult a nemzet ősszel az első fehivásra s bámulatba ejtette ereje a világot. Most még nagyobb erővel kell megmozdulnia! Siessünk tehát és jegyezzünk mennél többet! Ki kell tartanunk végig! Méltónak kell lennünk hadseregünkre! Akkor áldás lesz a hazán. Akkor emelt fővel állhatunk a történelem itélőszéke elé! Rabok alkalmazása mezőgazdasági munkánál. Az igazságügyminiszter az idei aratás biztosítására gazdáinknak hajlandó a rabokat is mezőgazdasági munkálatokra átengedni. Ezen intézkedése véleményünk szerint nemcsak figyelembe veendő, de általános és teljes elismerésre méltó, mert hiszen ezekben a rabokban gazdáink oly munkaerőt nyernek, mely messze túlhaladja a katonai foglyok értékét, a kik csak folytonos ellenőrzés és ösztökélés mellet dolgoznak esetleg annyit, — amennyit az ellenséges viszonyban álló magyarnak. Ebben a kérdésben vármegyénk főispánjához és a helybeli törvényszék kir. ügyészéhez intézett rendeletet miheztartásul kivonatosan a következőkben közöljük gazdáinkkal: Minthogy a raboknak kisebb osztagokban való őrzése kellő számú őrszemélyzet hiányában keresztül- vihetetlen, egy-egy rabkirendeltségnek legalább húsz főből kell állania. Kisebb birtokosok, egy-egy huszas rabcsoport átvételére egyesülhetnek, de csak oly módon, hogy a kirendeltséget nem egymásközt megosztva, hanem időbelileg elosztottan, de egészében veszik igénybe. Mindenesetre előnyt kívánok nyújtani azoknak a birtokosoknak, akik a rabmunkát az egész munka idényre felhasználják s gondoskodnak arról, hogy a rabok éjjelen át biztos őrizet alatt maradhassanak. A kir. ügyészségnek a mezőgazdasági munkára alkalmas létszámot be kell jelenteni az illető törvény- hatóság főispánjának, illetőleg a kormánybiztos urnák és közölni kell azt a törvényhatóság székhelyén levő gazdasági egyesület vezetőségével is. A kimutatott rablétszámot magánosok részére a mezőgazdasági munkára átengedem és a fizetendő munkabért naponként és fejenként 1 ktrona 20 fillérben
