Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-01 / 18. szám
VII. évfoivam. I Szatmár, 19fö. május 1. 18. szám. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. h SZATMÁR M E G Y E í GAZDASÁG! EGYESÜLET HIVATALOS L A P j A, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. . MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. X Előfizetési ára : £gy évre.............................6 korona. I évre.............................3 , begyed évre ........................l'STi „ ' j A Síuiímármegyei Gazdauági Egyesület tagjai Öujdiiilletméry ellenében díjmentesen kapjak. j i.aptuiaju’onos: A Szatsnármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Bariba K6*mán Domahidy István Cho'írtoky Imre PethŐ György. Szerkesztőség és kiadóWvatal: Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy- a lap szellemi, mint anyagi oldalit érintő Közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza interurbán-telefon 217. sz. Szövetkezetek és a pénzintézeti központ. Vezető állást betöltő gazdákkal tárgyaltam a napokban a kormánynak arról a rendeletéről, mely megtiltja a termények előzetes eladását. Véleményem szerint ez gazda-intéző köröknek régi óhaja, mert nem elég a búzát megtermelni, de a kellő időbeni értékesítés talán még több annak megtermelésénél s el kell követni mindent, hogy a magyar gazda végre megszabaduljon attól a visszás állapottól, hogy terményét elprédáija, kénytelen legyen elkótya- vetélni csak azért, hogy a közvetítő kereskedelem szekerét tolja, zsebeit tömje. A kormány nagyon helyesen választotta meg az időt ennek keresztülvitelére, ma háborúnk sikere érdekében minden lehetőt elkövetni hazafias kötelesség s ma ennek a kormány rendeletnek súlyos, talán alig elviselhető hatása nem tűnik fel oly színben, mint nyugodt, békés időben. Az átmenet tehát meg lesz ez évben, hogy azonban megrázkódtatás nélkül történhessék meg, mert hiszen a három nyomorúságos gazdasági év alatt gazdáink anyagi ereje teljesen kimerült, szükséges, hogy a kormány gazdáinkat nyári munkálatok befejezéséhez megfelelő támogatásban részesítse. Szerintem erre az alkalom meg van. A pénzintézeti központ támogatására az állam 125 millió koronát fordít, ennek az ösz- szegnek rendelkezésre bocsátásánál ki kell kötni, hogy a pénzintézetek, melyek ebből az összegből részesedül fognak, kötelesek a gazdáknak az aratás költségeire ölesó kamatú, rövid lejáratú kölcsönt adni, sőt az ügyet sokkal közvetlenebbül szolgálná az, ha a pénzintézeti központ a tulnyomólag falusi gazdák kezében levő hitelszövetkezeteket jelentékenyebben támogatná és ezek az agrár érdekeket szolgáló intézetek látnák el a gazdákat szükséges kölcsönnel. Hogy ez a terv nem idealizmuson, de a legteljesebb reális alapon nyugszik, azt bővebben igazolni felesleges, hiszen a kilenc hónapja tartó háború alatt láttuk, hogy ezek a szövetkezetek kitünően váltak be s becsületesen megfelelnek hivatásuknak; teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a rendkívüli körülmények a legfényesebben igazolták és igazolják a szövetkezeti eszme diadalát. A falusi szövetkezetek ma missziót teljesítenek, ott a hol a lakosság a békésebb időkben belátta ezeknek célszerű és szükséges voltát, ott minden nagyobb megrázkódtatás" nélkül vonulnak el fejünk felett a háborús fellegek, ott a háborúval szorosan összefüggő véráldozatot nem kiséri az anyagi tönkrejutásnak oly gyakori és siralmas következménye. Szövetkezeteink kiáltották a tüzpróbát s rászolgáltak arra, hogy a kormány nagyobb közgazdasági akciójában figyelembe vegye őket, sőt mi több, segítőtársul vegye maga mellé. A szövetkezetek bázisa a hazai föld, ez adja meg erejét, épp úgy, mint az államnak, ezért őket mellőzni nem szabad, de tudomásunk szerint a kormánynak nem is célja ez.
