Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-01-31 / 5. szám
6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 31. Országos állatvásárok vármegyénkben. Február 3.-án Nagyecseden és Szatmár-Németiben; 5.-én Erdődön ; 9.-én Fehérgyarmaton. Nagykárolyban, Nagypaládon ; 10-én Aranyosmegyesen; 16.-án Nagybányán, Sárközön; 20.-án Kővárhosszufaluban és Csengeren ; 24.-én Krasznabélteken; 26-án Királydarócon. Egyesületünk heremagtisztitó raktára Szat- már Petőfi utca 19 számú ház (Farkas Antal dr. ügyvéd tulajdona) pince helyiségeiben. Bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Deák tér 22 városi bérpalota félemelet) intézendők. Magyar földbérlők szövetsége a napokban tartotta alakuló közgyűlését Budapesten, melyen elfogadták az alapszabálytervezetet s nagy lelkesedéssel, egyhangúlag megválasztották György Endre ugocsai föld- birtokost, volt m. kir. földmivelésügyi minisztert, egyesületünk tagját ki nagyszabású székfoglalóbeszédet mondott, melyben részletesen foglalkozott mindazon kérdésekkel, melyek a bérlőtársadalom tevékenységét befolyásolják és összehasonlítva a nyugati államok, különösen Anglia bérleti viszonyait a magyarországi viszonyokkal, arra a következtetésre jutott, hogy immár elodázha- tatlanul szükséges hazánkban a bérleti jogviszony kodifikálása. Kifejtette azokat az alapelveket, melyeken a kodifikálásnak fel kell épülnie és végül rámutatott mindazon feladatokra, melyeket a szövetségnek részben saját erejéből, részben pedig a már meglevő gazdatársadalmi szervezetekkel karöltve kell megoldania. A tetszéssel fogadott székfoglaló elhangzása után megválasztották alelnökké Bartha Emil és Hencz Gyula nagybérlőket, választottak tizenöt tagú elnöki és huszonöt tagú igazgatótanácsot, ötven tagú választmányt és öt tagú számvizsgáló bizottságot. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy a szövetség megalakulását küldöttség utján hozza tudomására a földmivelési miniszternek és az OMGE elnökségének. A szövetség titkára Horváth Károly és Gerő Vilmos dr. lettek. A Házinyultenyésztők Országos Szövetsége Budapest, (Csillaghegy) minap tartott választmányi ülésén számolt be évi működéséről. Évi jelentéséből megismertük a Szövetség rendkívül gazdag közgazdasági tevékenységét, amelyből csak a következőket kívánjuk kiemelni: 1. A „Házinyultenyésztő“ cimü könyvecskéjét 50.000 példányban kinyomatta s minden érdeklődőnek ingyen küldte meg s ezentúl is megküldi, a mivel főleg a gazdaközönséget és kisembereket kívánja a nyul- tenyésztéssel megismertetni. 2. Ötszáz ketreces nyulte- lepet állított fel Csillaghegyen, ahol állandó nyulkiálli- tást és vásárt tart fenn a Szövetség és tagjai kifogástalan, egészséges állataiból, amivel a tenyészanyag beszerzését és értékesítését könnyíti meg és mintaszerű berendezést és állatokat mutat be. 3. A Székesfőváros Központi vásárcsarnokában állandóan friss házinyulhust árusit kg.-ként 1.20 K-ért. Evvel a főváros élelmi piacát támogatja és a nyultermelvények értékesítését megoldotta. 4. Nyulgereznák kidolgozását elvállalja. 5. Hivatalos lapja állandóan irányitója és tanácsadója a tenyésztőknek. 6. A fővárosban és vidéken 12 előadást tartott a házinyulteuyésztésről, 7. A Szövetség irodája bárkinek felvilágosítással szolgál nyultenyésztési ügyekben. 8. A Kelet és Balkán piacát biztosítani igyekszik a kivitel céljára. 9. Mérsékelt áron ad bárkinek tenyésztő anyagot, vagyontalanoknak pedig teljesen ingyen, tehát mindenkinek módot nyújt arra, hogy evvel a hasznos gazdasági ággal nagyobb áldozat nélkül foglalkozzék s szép mellékjövedelemre tegyen szert Gazda tanácsadója. A dohánykertészek keresetének elbírálása. Rendes bíróság határkörébe tartozik dohánykertésznek olyan szerződésre alapított keresete, a melynek a végén levő záradékot a községi jegyző és elöljáró társa nem irta alá és igy a felolvasást és megmagyarázást nem tanúsította, hanem csak előttemező tanukul a szerződő felek mellé Írták a nevüket. (Hatásköri bíróság 125—1911 számú határozata.) — A földesúri malomjog. Az 1880. évi XXXIV. t.-c. kizárólag a gőzerőre berendezett malmokat vonta ki a földesúri. malomjog kiváltságai alól, mig a benzin- vagy más gőzerőre berendezett malmok továbbra is a földesúri malomjognak vannak alávetve s igy azok felállítása a földesúri malomjog szempontjából korlátozható. (Kér. miniszter 7060—1912. sz. határozata.) — Kárkövetelés községi bikáért. A községi bika tartására nézve kötött szerződésen alapuló kárkövetelés elbírálása a bíróság elé tartozik s a közigazgatási hatóság hatáskörének a szerződésben való kikötése hatálytalan. (Földmivelésügyi miniszter 1913. évi 49.989, sz. határozata.) — Előfogatos nem vállalkozó. A város által, a földmives gazdák sorából felfogadott előfogatosok, kik az előfo- gatolást csak méllékesen űzik, nem fuvarozási vállalkozók s ennélfogva alkalmazottaik biztosításra nem kötelezettek. (K. M. 1913. évi 41.131—VI. D. sz.) — Mii lehet temető közelébe építeni? Az 1884. évi XVII. t.-c. 34-ának rendelkezése szerint a temető nem tekinthető oly intézménynek, melynek szomszédságában kisebb üzemet létesíteni nem lehetne. (K. M. 1913. évi május hó 29-én kelt 31.316—913. sz. határozat.) — Belterületi vizek levezetése. A község közterületein ösz- szegyülő vizek kártalan tovább vezetéséről való gondoskodás nem a község egyes lakóinak, hanem a község közönségének feladata. (A m. kir. földmivelésügyi min. 1911. évi 58,219. sz. határozata.) — A kéményseprődijak. A kéményégetéssel kapcsolatosan végzett kéményseprés alkalmával az égetési dij és seprési dij is megfizetendő. (Kér. min. 30,813—1912. sz. határozata.) — Lónak marhalevél nélküli értékesítése. A hatásköri bíróság döntése szerint a lónak marhalevél nélküli vétele és tovább eladása az 1888. évi VII. t.-c. 154. §-ának a) pontjában körülirt állategészségügyi kihágás ismérvével bir és miatta az eljárás a közigazgatás hatáskörébe tartozik.
