Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-03-07 / 10. szám
máreius 7. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. m. kir. gazdasági felügyelő úrhoz (lakik Nagykárolyban), ' mert az állami kedvezményt nevezett gazdasági felü- | gyelő ur csak azon városok, községek, gazdatársulatok, ' birtokosságok és gazdaköröknek adja meg, melyek ez irányú kérelmüket a vásárt megelőzőleg terjesztik be nevezett felügyelőséghez, a vásárnapján benyújtott kérelmek nem lesznek figyelembe véve. Szatmár-Németi, 1914 február 7. Világossy Gáspár dt Böszörményi Emi! egyl. titkár. egyl. alelnök. A búza mint legjövedelmezőbb gazdasági növény. Irta: Gyulay Károly. Sok mindenféle növény termelését ajánlják a gazdáknak mint a melyek nagyobb jövedelmet hajtanak a háznál, azért mégis csak a búza adja nálunk a legbiztosabb jövedelmet, mert azt akármikor el lehet adni, holott a kevésbé keresett növények és magvak ára nagyon ingadozik s gyakran el nem lehet azokat adni. Ha ellenben egy nehány métermázsa búza van a hombárban, annyi, mintha készpénz volna a láda fiában, mert bármely percben el lehet azt adni. De meg a búza, nem úgy mint a kapás növények kevés munka erőt igényel, termelése tehát jóformán valamennyi növény között a legolcsóbb. Különösen tehát a mai búza árak mellett a búza termelése igazán jövedelmező lévén oda kell törekedni, hogy két szem búzát termesszünk ott, ahol eddig csak egy termett. A búza ugyan nagy termést csak akkor adhat, ha sok olyan tápláló anyag van a földben, a melyből szervezetét felépítheti, mert a búzának és egyébb növénynek is éppen úgy táplálékra van szüksége, mint a zsenge állatnak, a mely csak akkor fejlődhet hatalmas naggyá, ha sok és jó takarmányt kap. A búzánál is igy van ez azzal a külömbséggel, hogy a búza gyökerei segélyével szívja fel azt, a mely a földben levő vízben feloldódott. Vízben oldhatatlan tápláló anyagotkat a búza nem tud felhasználni. Minél több vízben oldható növényi tápláló anyag van jelen a földben, annál jobban fog táplálkozni a búza. S igy annál nagyobb szemtermést is fog az adni. A búza által szükségelt tápláló anyagokat eddig csak istálló trágya alakjában adtuk meg a talajnak. Az istálló trágyában azonban nincs meg minden tápláló anyag, a melyet a búza szükségei olyan mennyiségben, mint a minőben a búza azokat nagy termés elérése céljából megköveteli. Az istálló trágyában sok nitrogén van ugyan s azért az istálló trágya után vetett búza buján fejlődik, ámde csak sok szalmát és kevés szemet ad, mert nagyon kevés abban a foszforsav, a mely éppen a magképzodésnél a legnagyobb mennyiségben szükséges. Hiába van tehát a talajban bármennyi nitrogén vagy egyébb tápláló anyag, nem adhat a búza nagy szemtermést, ha nincs benne elegendő mennyiségű foszforsav. Az istálló trágyából hiányzó foszforsav mennyiséget ma műtrágya, legkivált pedig szuperfoszfát alakjában adják meg a gazdák talajaiknak; az ilyen szuperfoszfáttal trágyázott talaj sokkalta nagyobb termést ad mint az, a mely csak istálló trágyát kap. Ha kát. holdanként 200 kg. szuperfoszfátet szórunk ki, a termés nagysága 300—500 kg.-al fog nagyobbodni, a mi tehát azt jelenti, hogy e műtrágyával a talajba fektetett tőke 200—300 százalékos haszonnal térül meg. Olyan országokban, a hol a szuperfoszfátot kiterjedten alkalmazzák, a búzatermés átlagok rohamosan emelkednek, s nagyon természetesen a gazdák is anyagilag gyarap- szanak. Magyarországon is az olyan községekben, a hol a kisgazdák egyszer már megkezdették a szuperfosz- fátozást, annak használata rohamosan terjed ; alig telik el 2—3 év, s az ilyen községekben mindenki szuperfoszfátba veti búzáját és rozsát, ami a község lakosságának szemmel látható anyagi gyarapodására vezet. A szuperfoszfátból tehát kát. holdanként 200 kg.-ot kell kiszórni és pedig a vetést megelőző utolsó szántás előtt. A kiszórás épyen úgy történik mint a mag elvetés. A szuperfoszfátos zsákot nyakába akasztja a munkás, jobb kezével belemarkol és jobbra-balra egyenletesen kihinti, csupán arra vigyázva, hogy a kiszórás lehetőleg egyenletesen történjen és hogy a műtrágya ne hűljön csomókba. Következik azután még egy szántás, majd a földet apróra kell elmüvelni és igy kell vetni. Lehetséges különben akkor is kiszórni mikor a vetőmag már kiszóratott, illetőleg azzal egyidejűleg, a mikor is azután egy hosszú fogú boronával kell a földdel összekeverni. A szuperfoszfát vízben könnyen oldható műtrágya, tehát már e legkisebb esőben is feloldódik és ilyen feloldott állapotban szívják fel azt gyökereik segélyével a növények és ez eredményezi azután, hogy a szperfosz- fátozott talajba vetett búza gyorsan csírázik, gyorsan erősödik, a rozsda nem támadja meg, avagy nem nagy mértékbén, a szár nem dől meg, nem rothad meg, a kalászok nagyok, a szemek teltek lesznek, a búza Hl. súlya megnagyobbodik, maga a búza pedig 6—8 uap- pal hamarább érik be és válik arathatóvá mint az, a melyik nem szuperfoszfátba lett vetve. A szuperfoszfát használatának tehát nem csupán az a nagy előnye, hogy a termést 3—4—5 q-tral is fokozza, hanem az is, hogy megóvja a búzát a megrozs- dásodástól, megóvja a megdőléstől s jobb minőségű, teltebb szemű búzát ad. Ezek az immár megdönthetien tények vezették Magyarország 20—30 megyéjének gazdaközönségét arra, hogy őszi búzát és őszi rozsot csak szuperfoszfátba vessenek. A szuperfoszfát használata több megyé-
