Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-03-07 / 10. szám

3-ik oldal. március 7. SZATMÁRI GAZDA sára, vagyis a trágyázásra, mert hiszen a rendszeres talajmüveléssel, a talajban levő tápanyagok felvehető növényi tápanyagokká alakulnak át s igy évről-évre bizonyos mennyiségű tápanyaghoz juttatjuk szántóföldi növényeinket trágyázás nélkül is. A rét talaja azonban rendszeres és főként olyan talajmivelésben nem része­sült, amely a nyerstápanyagok felvehető tápanyagokká való átalakulását elősegítené, s igy annak tápanyag gazdagságát nem tudjuk kihasználni. Hogy ez igy van, azt bizonyítja számos olyan eset, mikor a már telje­sen kimerült, vagyis egyre gyengébb termést adó rétet feltörték és mezőgazdasági mivelés alá fogták. Az a terület ugyanis amely mint rét alig szolgáltatott jöve­delmet, szántófölddé átalakítva rendszerint szép termése­ket adott. Lássuk ezekután a trágyázás hatását általában és azt, hogy az istállótrágya, mint a leggyakrabban, illet­ve legáltalánosabban alkalmazott trágyanem, milyen ha­tást fejt ki és miként érvényesül a réten. A trágyázás hatása az istállótrágyát tartva szem előtt háromféle, u. m. 1. a termés tömegének növelése. 2. a termés mi­nőségének, és 3. a talaj fizikai tulajdonságainak javí­tása, értve ezen utóbbi kifejezés alatt azt, hogy a trá­gyázott föld rendszerint porhanyóbb, omlósabb, tehát könnyebben művelhető lesz, sőt a nedvességet is job­ban tartja. A felsorolt három hatás közül az utolsó csak a szántóföldön érvényesül, mig a réten elmarad, minek oka abban leli magyarázatát, hogy a rét trágyá­zásánál, a trágya anyag csak közvetve hat, mert ez nem kerül bele teljes egészében a talajba, csupán a nedvesség, eső, hóié lugozza ki az elszórt trágyából a felvehető .tápanyagokat és juttatja el a növények gyöke­reihez, a talaj mélyebb rétegeibe is. Tehát a rétek trágyázása mindig felültrágyázás, vagy fejtrágyázás, mert a trágyát a növényzet fölé, a föld felületére szórjuk ki. A másik két hatás, vagy is a termés mennyiségének növekedése és a termés minőségének javulása, éppen úgy elérhető a rétek trágyázásánál, mint a szántóföl­dön. Ha ugyanis egy már kimerült rétet, amelyen a jó füvek helyét értéktelen és sokszor mérges gyom növények foglalták el, rendszeres trágyázás alá fogunk, tapasztalni fogjuk, hogy nemcsak a termés mennyisége növekedik, hanem idővel a gyomok is kipusztulnak, mivel az erőre kapott jó füvek kiszorítják, elölik azokat. A rétek tápanyag és igy trágya szükséglete, bizo­nyos mértékban eltér a szántóföldön termelt miveleti növények igényeitől, mert mig szántóföldi növényeknél a nitrogéndus, vagy tiszta nitrogén trágyák alkalma­zása szinte elkerülhetetlen, addig a réten az legtöbb esetben szükségtelen. Minek oka főként abban kere­sendő, hogy a rétnövényzetének egy jelentékeny részét, rendszerint pillangós virágú növények, vagyis herefélék alkotják, melyeknek az a sajátságos tulajdonsága van, i hogy a levegő szabad nitrogénját megkötik és igy nit- ' rogén szükségletüket a légkörből képesek fedezni, to­vábbá midőn ezek időnként elhalnak, vissza maradó gyökérrészeikkel a talajt nitrogénben gazdagítják. Mi­vel pedig ezen nitrogén gyűjtő növények fejlődésükhöz és elszaporodásukhoz meglehetősen nagy mennyiségű káliumot és foszforsavat igényelnek, tehát ha ezen két utóbbi tápanyagot pótoljuk időnként, az igy elszaporo­dó pillangósok, a füfélék részére szükséges nitrogént is képesek megfelelő mennyiségben összegyűjteni. A réten alkalmazhatók szerves és szervetlen trá­gyák, mely utóbbiak minden esetre sokkal jelentéke­nyebb szerepet játszanak a rétek trágyázásánál, mint az előbbiek, mivel részint jobban meg felelnek a réti növényzet igényeinek, részint pedig mivel némi szer­vestrágya e legelő állatok ürülékei és az elhaló növény­zet részei utján jut a rétre. Szervestrágyának, vagy több oldalú teljestrágyának nevezzük az összes állati és növényi eredetű trágyákat, amelyek élőszervezet köz­reműködésével jöttek létre. Ezek az istálló trágya, kom­poszt és trágyalé. Lássuk ezeknek alkalmazását, illetve szerepét a rét trágyázásánál. Tárgyaljuk elsősorban is az istálló trágyát, mint olyan trágya nemet, mely a legáltalánosabban ismert és a legfontosabb növényi tápanyagokat egyesíti ma­gában. , Az istálló trágyában foglalt növényi tápanyagok mind oldható és a növények által könnyen felvehető alakban vannak meg — éppen ezért ezen trágya igen kedvező hatású a rétekre — de sajnos, nagyon kevés hazai gazdaság termel annyit belőle, hogy a rétre is jusson. Ha azonban a nagy állatlétszám és ehez ará- nyitva a szántóföld kevés volta következtében, még is annyi áll rendelkezésünkre, hogy a rétre is jut, ak­kor legcélszerűbb azt rét trágyázásra félérett állapotban használni. Az istállótrágyát legajánlatosabb még kora ősszel, az esőzések beállta előtt kihordani és elteregetni mert igy az őszi esőzések és a tavaszi hóolvadás a benne levő tápanyagokat kilúgozza és a talajba mossa, — se mellett az elteregetett trágya a gyenge, fiatal füveket a kifagyástól is meg védi. Tavasszal az istállótrágyával trágyázott rétről ok­vetlen le kell boronálni vagy gereblyézni a vissza ma­Sürgönycim: BYAT. Bftfalvy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai­cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű­* trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom