Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-02-14 / 7. szám
február 14. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. megye gazdasági éleiébe s rövid pár év alatt mennyire nélküiözlietetien szervé fejlődött. Mind kettőnek ered- ! ményteljes működése Tichy Gyula felügyelő fáradhatlan munkásságát dicséri. A gondosan, pontos adatok alapján összeállított jelentést a következőkben hozzuk: Évi jelentés £953» évről« ... Az 1913. év gazdaságilag az elmúlt 1912. igen ' rossz évnél sokkal kedvezőtlenebb, sőt katasztrófális : jellegű volt. A vármegye gazdasági életét több évekre j megbénította ugyannyira, hogy igen sok kedvező évre lesz szükség, hogy e nagy visszaesés némileg is pótol- j tassék. A folytonos esőzések és többszöri árvizek úgy a kalászos, mint a takarrnánynemüek termését legnagyobb részben tönkretették, mintegy 80000 kát. hold állott hetekig viz alatt. Az abnormális nyarat kedvező őszi idő váltotta fel, mi lehetővé tette az őszi vetési munkálatok nagy részbeni elvégzését, sajnos azonban az esős időjárás miatt rossz talajmunkába került őszi vetésben az egerek és korai fagyok sok kárt tettek, igy jövőre is gyenge termésre van kilátás. Állattenyésztés. Az elemi csapásokhoz járult nehéz pénzügyi helyzet érzékenyen sújtotta az állat- J enyésztést is, fejlődésében megakasztotta. Visszaesésről ! kell beszámolnom úgy számbelileg, mint minőségileg, mert a gazdák részint a rossz takarmánytermés, részint a nagy pénzhiány miatt kénytelenek voltak állalállomá- j nyuk egy részét és pedig a legjobb példányokat eladni, j hogy szorult helyzetükben minél jobban segíthessenek. : Emellett az állati betegségek is nagyban hozzájárultak j az apadásokhoz, az egészségtelen nedves időjárás miatt j föllépett májmétely, lépfene számottevő károkat tettek. A felügyelőség a köztenyésztés fejlesztésére 1913. évben 146205 koronát használt tel, mely hitelből 207 tenyészbikát és 100 drb. tenyészkant vásárolt. A tenyész apaállatok részben az állami ménes birtokokból, részben a jobb nevű magán tenyészetekből lettek bevásárolva. Mint örvendetes haladást jelenthetem a nyugati piros-tarka szarvasmarha nagymérvű elterjedését, mit legjobban bizonyít azon tény, hogy az 1913- évben a kiosztott 207 bika közül 105 piros tarka és 102 magyar, tehát a kiosztott anyag 50 százaléka, holott az előző években alig telt ki néhány darabot áNpiros tar- | ka kiosztás. A felügyelőség által vásárolt 102 magyar bika ára kitett 72500 és a 105 pirostarka ára pedig 61746 korgnát, előbbieknél 1 bika átlag 648, utóbbiaknál 588 koronát tett ki, e vételárakhoz államsegélyként a felügyelőség 19 százalékkal vagyis 25642 koronával járult. A beszerzett 100 kan vételára 11960 korona volt, melyből a kiutalt államsegély 25-56 százalékot vagyis 2579 koronát tett ki. Juh és kecske tenyésztés. Nagyobb uradalmakat kivéve köztenyésztésben juh tenyésztéssel csakis a hegyesebb vidéken foglalkoznak, hol jobb minőségű raczka juh tenyésztetik. Kiosztás nem volt. Az uradalmak a magyar fésűs fajta juhot tenyésztik. Baromfi tenyésztés. A baromfi tenyésztés terén minőségileg haladás észlelhető, mert az éveken át kiosztott nemes faj baromfiak a köztenyésztésben elterjedtek és különösen az ezek utáni keresztezések jól beváltak. Ma már a vármegye piaczán test súlyra sokkal nagyobb baromfiak kerülnek eladásra. A kiosztott baromfiak száma 200 darah volt, 2239 K. értékben; ebből 85 tyúkféle, 45 emdeni lúd, 45 pekingi kacsa, 25 bronz pulyka, a nyújtott államsegély 1944 4orona. Lótenyésztés. Jobb minőségű községi mének beszerzéseinél is befolyt ez évben a felügyelőség. Ugyanis a Mezőhegyes vidéki tájfajta lótenyésztésből vásárolt méneknél a gazdaközönségnek segítségére »volt, megalakult továbbá ez év őszén a Nagykároly és vi*- déki tájfajta lótenyésztés 307 kanczával célul tűzvén ki erős angol félvér ló tenyésztését, működését azonban csak 1914. évben fogja megkezdeni. Nyultenyésztés. Házinyul tenyésztés terén is mindinkább haladás észlelhető. Igaz ugyan, hogy állami közvetítéssel nem sok nyúl adatott ki, de a vármegyében alakult három nyultenyésztő telepről, a környékbeli lakosok államsegély igénybevétele nélkül saját maguk szerzik be szükségleteiket. A felügyelőség által kiosztatott 54 drb. házinyul 486 K értékben, a nyújtott segély összege 420 korona vagyis az összes értek 80 százaléka. Tenyészállatok díjazása. Az 1913. évre engedélyezett 2000 koronából négy helyen tartatott üsző díjazás és pedig Pribékfalván, Nagyecseden, Ombod és Matolcs községekben mindenütt élénk felhajtás volt, a felhajtott anyag a vidék állattenyésztésének fejlődését mutatja. A köztenyésztésre használt apaállatok gondozóinak jutalmazására engedélyezett 600 koronából jutalmat nyert 67 pásztor. ______________________ Sü rgönyeim: BY AT. Botfáin; Oibefí központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai- cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.
