Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-12-26 / 49. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA december 26. testen. Ilyen szemmel kell a háborút is néznünk. Ne csupán a borzalmait vegyük észre, hanem gondoljunk arra is, hogy hat ki az egészre. Hogy mennyire lehet vallásról és háborúról beszélni, arra elég legyen még csak annyit fölhoznunk, hogy a vallásért is folytak véres harcok nem egyszer, sőt sokszor éppen a szent kereszt égisze alatt. Isten által reánk küldött megpróbáltatásnak kell vennünk. Ilyen fölfogással azonban csak azok lehetnek, akik nem okai a háborúnak. Ellenfeleinknek számol- niok kell Isten előtt gonoszságukért, de mi a legszentebbet védjük: hazánkat s bizonyos tekintetben vallásunkat is. Azért nem kontraszt, ha a mi katonánk imakönyvet visz magával, imádkozik a lövészárokban édesanyjáért, kedveséért vagy feleségéért, gyermekeiért. Nehéz kötelességét teljesiti, de az ágyuk dörgése, a puskák ropogása közben is Isten gyermeke marad. Érthető ha a német katonák az »Erős vár a mi Istenünk“ kezdetű zsoltárral mennek rohamra. A harctéren is vannak papok, csak a napokban neveztek ki újabb tábori lelkészeket minden vallásfelekezetből, akik hirdetik az igét, ápolják a vallásos érzelmeket, teljesitik a funkciókat, osztogatják az épületes füzetkéket, könyveket stb. Tisztelettel vagyunk az apa iránt, aki igy irt fiának: »Jézusba vesd hát minden bizalmadat, benne higyj ós benne remélj a csatazaj közepette is és el ne bocsásd, ha ellenséges golyó földre térit, hanem hivd halálos órád idején és ő megszabadít téged ! Tied lesz akkor a menny, az örök élet, mert mindhalálig hü voltál megváltó Jézusodhoz.“ Sőt magunk is tudunk imádkozni öreg királyunk Őfelségéért, derék katonáink sikereiért. Azért, hogy vi- szontlásuk őket, hogy győzzön az igaz ügy, hogy hozza meg a nagy küzdelem az áldott, az állandó békét drága hazánknak. Láthatjuk ezekből, hogy háború idején is lehetünk vallásosak, sőt vallásosabbak, mint máskor. A nehéz idők megtanítanak imádkozni és jót cselekedni. Avagy nem igazán magasztos gondolat-é a karácson ünnepét kivinni a csatatérre. Gondoskodni minden hadfiról, hogy neki is legyen szent estéje. Mikor elénekli, hogy „Mennyből az angyal eljött hozzátok“ s elimádkozza a „Miatyánkot“, az édes hazából jött kis küldemény vigasztalja meg a távollevőt, hogy szeretettel gondoltak ő reá is azok, akik most talán éppen érette imádkoznak. A németek még két szál gyertyát is küldenek minden katonának, hadd gyújtsák meg a lövészárokban s jusson eszükbe az édes gyermekkorszak, amikor az apró gyertyák mellett olyan nagyon, de nagyon boldogok voltak. Nem magasztos gondolat-é ünnepet ülni a szegény sebesültekkel, akik már véreztek a hazáért, s akiknek szivük vérzik talán a szent estén is, mert nem lehetnek otthon. Szerető szivek gondoskodása aranyos fátyolt térit a kórházakban a fájdalomra s egymásra borul elfogódva vallás és háború. T. KJ Igazi advent ez a mi háborúnk, melynek nyomában uj eget és uj földet várunk, megtisztulást, megerősödést, a betlehemi gyermek szent eszméinek megvalósulását, hogy ne legyen szükség többé soha háborúra, hanem legyen ezután Dicsőség a magasságos mennyben Istennek, Békesség e jöldön És az emberekhez jóakarat! A gazda teendője január hóban. Nagyon fontos a gazdánál, hogy az uj év alkalmából számot vessen az előző év eredményeivel s ezért legelső kötelessége a könyvek lezárása, még oly kis gazda is, ki rendes könyveket nem vezet, lehetőség szerint terménykészletét, állatállományát, gazdasági eszközeit stb. leltározza, mert ez lesz az uj évben számadásainak alapja, vezérfonala. Ott, hol rendes könyv- vezetés van, a lezárt összegek áthozandók az újévre. A trágyahordást folytatni kell s különösen fagyos időben siettessük azt, mert ekkor azonnal elterithetjük. Ha lágy a talaj akkor, mivel a trágya elterítése nem lehetséges, lehetőleg nagyobb szarvasokba halmozzuk össze. Rétek, lucernások, legelők trágyázása főként fagyos időben eszközlendő, mivel ekkor a hordás alkalmával a talaj nem vágatik fel.' A faragóban — a mennyiben a cselédség mással nincs elfoglalva — a munkát folytassuk. A fahordás szintén folyatatandó, mig fagyos, vagy szán utunk van. Nagy gondot kell fektetni a marha takarmányozására, a gazda jól teszi, ha az etetésnél személyesen jelen van, mert takarmányszük időben, mint a mostani, nagyon is fontos, hogy abból semmi kárba ne menjen.. A magtárakban a gabona tisztítását és rostálását ne hanyagoljuk. Gazdasági eszközeinket vizsgáljuk meg, a javításokat most eszközöltessük. A hasznavehetetlenek helyett rendeljük meg az újakat, nehogy a tavaszi munka kezdetével a késői megrendelés miatt fennakadjunk. Hol nádasok vannak az erős fagy beálltával annak levágását megkezdhetjük, valamint a jégvermeink megtöltése iránt intézkedjünk. Gyümölcsösben folytassuk a trágyázást és a fáknak száraz gályáktól való megtisztítását, valamint a hernyófészkek leszedését, a törzset és az erőteljesebb ágakat kénmájoldattal mázoljuk be. Szőlőben szintén folytassuk a trágyázást, azonkívül a szőlőkarókat vizsgáljuk meg, a rosszakat pótoljuk s a melyeknek a vége korhadt, de még elég hosszú, a korhadt részt levágva faragjuk meg.
