Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-12-19 / 48. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA december 19. ha velőszántáskor az eke előtt kidobott egereket gyerekek verték agyon. Most azonban, mikor már a vetések kikeltek, az egerek ilyen módon való irtása lehetetlenség és legfeljebb azzal tehetünk kísérletet, hogy erős lugkő oldatban 6—8 óra hosszat áztatott búza vagy árpa szemeket szóratunk az egér lyukakba. A legújabb tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hosszabb ideig erős lugkő oldatba áztatott búza vagy árpa szemek mérge- zőleg hatnak az egerekre és nagy pusztítást visznek véghez köztük. Ha azonban az egerek kártétele már annyira előrehaladt, hogy a vetésben igen nagy foltok vannak, akkor természetesen ezzel se lehet a bajon segíteni, s nem marad más hátra, mint tavasszal kiszántani a vetést és tavaszi búzát vetni, helyébe, célszerű tehát annak beszerzése érdekében már a tél folyamán megtenni a lépéseket. Ha azonban az egerek kártétele következtében a búza csak megritkult, kár volna kiszántani, mert ezen ammóniak-szuperfoszfát felülszórá- sával lehet segíteni, amennyiben e műtrágya keverék gyorsan bokrositja az épen maradt buzatöveket. Erre a célra tehát fehruár végén, március elején 150 kg. am- móniak-szuperfoszfátot kell kát. holdanként a búzára rászórni. * * * Korai burgonya termesztése. A háború következtében eleség készleteink a tél folyamán nagyon meg fognak apadni és igy tavasz nyiltával burgonya hiány is észlelhető lesz, dacára annak, hogy idei burgonya termésünk elég jó volt. Előrelátónak kell tehát a gazdának lenni, s olyan burgonyát termeszteni, amellyel május végén, junius elején megjelenhetik a piacon, mert ebben az időszakban a burgonyának ára amúgy is rendkívül magas, jövőre pedig a beálló hiány miatt annál magasabb lesz. A korai burgonya szántóföldi termelése csak déli lejtésű földeken lehetséges és csak korai rózsa, korai napkelet, vagy májusi rózsa burgonyával lehetséges. Ezeket a burgonyákat február közepén apró ládikákba kell rakni olyan módon, hogy azok szemes végükkel felfelé, köldökös végükkel lefelé álljanak és az igy telerakott ládikákat meleg és világos helyre kell egymásra rakni, a mely célra többnyire a konyha a j legmegfelelőbb. Az igy elraktározott burgonya csakhamar fonnyadni és csírázni kezd, de nem ereszt olyan nyurga csirákat mint a pincében azért, mert száraz és világos helyen áll. A csírázott burgonyát március közepén kell kiültetni úgy, hogy csirái felül legyenek, 70—80 cm. sor és 35—40 cm. növény távolságra és csak 4—5 ! cm. vastagon kell elföldelni. Azontúl rendszeres kapa- j művelésben kell részesíteni és május közepén, vagy j vége felé kiszedését meg lehet kezdeni és pedig a felöltés déli oldaláról: Természetes, hogy mennél jobban lett a talaj előkészítve és esetleg 150—200 kg. ammó- niak-szuperfoszfáttal kát. holdanként megtrágyázva, annál nagyobb mennyiségű lesz a burgonya, s annál korábban lesz szedhető. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület műtrágyázás! kísérletei. Tekintettel arra a körülményre, hogy a nagy német birodalomba a műtrágyák használatával 1885-től 1910-ig birodalmi átlagban kát. holdanként 321 kg. emelkedést értek el a búzatermelés terén, hazánkban is ajánlatos volna a műtrágyáknak a mostaninál kiterjedtebb használata. Ebből indulva ki az OMGE. egy szakosztályt alakított kebelében, a melynek feladata a műtrágyák használatának népszerűsítése és azok termésfokozó hasznának bizonyítása. Ez a bizottság egyebek között az ország legkülönbözőbb részében különféle növényekkel 1914-ben is mütrágyázási kísérleteket végeztetett. E kísérletek bizonysága szerint leg- hasznothajtóbbnak bizonyult a műtrágyák alkalmazása a zöldségféléknél, a hol k. holdenként 300—900 K.-ig terjedő hasznot hajtott. Rendkívül terrnésfokozólag hatott továbbá a műtrágya a gyümölcsfáknál, azután a szőlőnél s mindkettőnél több száz koronára menő hasznot eredményezett k. holdanként. Ezeket a kísérleteket az OMGE nevezett bizottsága a jövőben is folytatni fogja és súlyt fog helyezni a tavaszi kalászosok műtrágyázására is, a melyeknél főleg abban az esetben ad nagy hasznot a műtrágyázás, ha tiszta szuperfoszfát helyett ammóniak-szuperfoszfátot alkalmazunk, 150—200 kg.-ot kát. holdanként, mert magyar gazdáink a tavaszi kalászosokat rendszerint olyan földbe vetik, a melyek régen nem kaptak istálló trágyát, s ennek következtében nitrogén hiányban szenvednek; nagy terméstöbbletet tehát csak abban az esetben adhatnak, ha a foszforsav tartalmú szuperfoszfáttal egyidejűleg nitrogéntartalmú műtrágyát is alkalmazunk. * * * A zöldségfélék termésének fokozása. Hazánk egyes vidékein, nevezetesen a kecskeméti, nagykőrösi határban rengeteg sok zöldséget termesat a nép, ami az eddigi mivelési mód mellett is nagyon jövedelmezőnek bizonyult. A jövedelmezőséget azonban még nagyon lehetne emelni abban az esetben ha műtrágyákat is alkalmaznának, mert ezek igen fokozzák a zöldségfélék termését. A múlófélben levő évben egy állami gazdasági iskolában végeztek ez irányban kísérleteket, amidőn a 230 kg. szuperfoszfáttal és ugyanannyi chillisalétrom- mal trágyázott káposzta csak 5 fillérrel számítva kilónként 897 K.-val adott nagyobb jövedelmet, mint a trá- gyázatlan. Az ugyanannyi műtrágyával trágyázott sárga répa mázsáját csak 3 K.-val számítva, 306 K. tiszta hasznot adott a műtrágyázás javára. A paradicsom, a mely k. holdanként 287 kg. szuperfoszfáttal és 172 kg. chilisalétrommal lett trágyázva, 842 K.-val adott nagyobb tiszta jövedelmet mint a mütrágyázatlan. Olyan nagy haszontöbbletek ezek, amelyek minden zöldségtermelő gazda vagyoni gyarapodását rohamosan elősegítenék. Miután a háború miatt a chilisalétrom készlet kifogyott, a hazai gyártmányú kénsavas ammóniakot kell helyette alkalmazni és a zöldségfélék alá kát. holdan-
