Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-12-12 / 47. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA december 12. Polgári menetrend lépett f. hó 10.-én életbe végre a szatmári állomáson is, a mi mindenesetre megkönnyebbülést jelent és reményt, hogy dicsőségesen harcoló katonáink fegyverei nyugodt, csendes polgári foglalkozást biztosítanak nekünk és megszűnik a vasúti közlekedésnek eddigi óriási nehézsége. A menetrendszerű közlekedés azonban még teljes egészében nem lép életbe, de egyes fontosabb vonatok közlekedtetése lett elrendelve, sajnos, még a gyorsvonatok forgalma nem lett fel véve. Miután a vonatközlekedésre a hadvezetőségnek — nagyon természetesen — befolyása megmaradt, ajánljuk gazdáinknak, hogy a vasúti állomásokon érdeklődjenek, ha esetleg hosszabb útra kell indulniok. A halálmadarak pedig, kik még mindig kárognak, nagyon jól teszik, ha elhallgatnak és nem rémitik a közönséget, mert abból, hogy a vasúton is a hadi menetrend e hó 10.-én éjjel megszűnt, látható, hogy nyugodt, megfontolt és tervszerű vezetés mellett, ebben a nagy világháborúban helyzetünk mind inkább előnyösebb és a nagy diadalhoz erősen közeledünk. Ismételten és újból ajánljuk gazdáinknak, hogy azokat, kik hasból, talán legtöbbször aljas anyagi érdekből terjesztik a rémhíreket, jelentsék fel a legközelebbi hatóságnál, mert végre is véget kell vetni valamikor ennek a piszkos banda, gálád működésének. — Nem denun- ciáns az, aki ilyet feljelent, de hazafi, mert az igazi hazafiság nem tűrheti meg a társadalmi életben sem az ilyen vészmadarakat. A főváros egy üdvös intézkedése. A közvetítő kereskedelemnek különösen az élelmiszereknél tapasztalt lelkiismeretlen kapzsisága arra indította a főváros közélelmezési ügyosztályát, hogy ötezer drb sertést vásároljon és azt saját kezelésben felhizlalva, önköltségi árban bocsássa a fogyasztó közönség rendelkezésére. Ezt bizony megtehetné más város is, sőt sokkalta inkább mint a főváros, mert ma a vidéken lényegesen drágább a megélhetés mint Budapesten. Egy kis jóakarat és egy kis bátorság kell csak hozzá. A lóállomány nemesítése. Hogy milyen összegekbe kerül a lóállomány nemesítése, arról megközelítő fogaimat ad a földmivelésügyi miniszter most közzétett fedeztetési hirdetménye. Nevezetesen, az 1915. évi fedez- tetési idényben a következő mének fognak Kisbéren fedezni: Adam 1000 koronáért; Maxim 200 koronáért, külföldi tulajdonos kancáját 600 koronáért; Pardon 1000 koronáért, illetőleg 2000 koronáért; Rascal 600 koronáért, illetőleg 1000 koronáért; Rocketter 200, illetőleg 600 koronáért; Royal Lancer 400 koronáért, illetőleg 800 koronáért és a Síivé Gallion 1000 koronáért. Havivak kancák a köztenyésztésben. A háborús állapot a kancaállomány legértékesebb részét elvonta a köztenyésztésből, a gazdaközönség érdekképviseleti szervezetei tehát mindenképpen arra törekednek, hogy a lótenyésztés terén mutatkozó jelentős hiányok pótoltassanak. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a fenti okokból kifolyólag fölterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, melyben fölhívja a miniszter figyelmét a szakemberek azon újabb tapasztalatára, mely szerint a havivak kancák befedeztetése nem aggályos dolog, mivel a szembaj nem öröklődő természetű é* hogy a havivak kanca után értékes, ép szemű csikót lehet felnevelni, ha annak a havivakság ragályával való befertőzését el tudjuk kerülni. Ezzel szemben a földművelési minisztérium 11567—1900. számú rendeleté, mely a havivak kancákat a tenyésztésből eltiltja, ma is érvényben van. Az O. M. G. E. épp ezért kéri a minisztert, hogy a fenti káros rendelkezést sürgősen hatálytalanítsa, mivel a háború által előidézett rendkívüli helyzetben a havivak kancáknak a tenyésztéstől való eltiltása fokozottabb mértékben károsítja az ország lótenyésztését. A burgonya eltartása újig. Az idei nedves időjárás folytán igen sok máris a panasz a burgonya ellen, mert erősen romlik s eltartása nehéz és sok kárral is járhat. Nagyon sok gazdát, szeszgyárat és élelmiszerkereskedőt érdekelhet az a kérdés, vajon a burgonya egyáltalán eltartható-e. Ismeretes bizonyára sokak előtt az az eljárás, hogy a burgonya eltarthatóságának növelése és a csírázás megakadályozása okából a burgonyát állandóan, illetve sűrűn mozgatják, átforgatják. A tapasztalás ugyanis az, hogy a folytonos átforgatás mellett a csírázás elmarad, holott az is tény, hogy a romlásnak a csírázás az egyik okozója. Ámde ezt az eljárást csak kis mennyiségeknél lehet alkalmazni, de már nagyobb mennyiségeknél ez az eljárás már alig lesz alkalmazható. Van azonban még egy másik kon- zerválási mód és eljárás, aminek hatékony volta kétségen felül áll. Nevezetesen ha egy éles bicskával a burgonya csir-szemeit kivagdaljuk. Egy leány, vagy egy asszony 10—12 hektolitert is képes egy nap alatt ily módon kiherélni. Az ilyen burgonya nem, csírázik, sőt — ami feltűnő — megcukrosodik. A csírázás a burgonyában levő tápanyag rovására történik, tehát nagy kárral jár, amit ez okból nemesak romlás veszedelme esetén, de minden időben okos és érdemes dolog megakadályozni. Fajbaromfi beszerzés. A Nyitvamegyei Gazdasági Egyesület lükigergelyfalusi fajbaromfi-telepének feloszlatása következtében az egész tenyészanyag (or- pington tyúkok, kakasok és csibék, pekingi kacsák, bronz pulykák, emendi ludak) ki lesz árusítva. Árak egyesületi tagok részére: tyuk és kakas drbja 5 kor., fiatal csibe drbja 2 kor., kacsa drbja 5 kor., lúd darabja 8 kor., pulyka drbja 10 kor. A szénaszükséglet fokozódása a háború következtében. A háború következtében a takarmányfélék — de különösen a réti széna fogyasztása rendkívül fokozódott, mert a hadsereg lóállománya csak réti szénával lesz takarmányozva, s ennek folytán főleg tavasz elé ugyancsak keresett és drága lesz a jó széna, sőt a
