Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-12-05 / 46. szám
december 5 SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal tokát a lejáratkor kell megfizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok — eltérő megállapodás sérelme nélkül — kéthőnaponkint níólag fizetendők. Ha a kamat 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idő óta folyik, a két hónapot 1914. évi augusztus hó 1. napjától kel! számítani. Á moratórium alól kivett tőkerészlettel együtt az egész tartozás után a tőkerészlet fizetésének napjáig lejárt kamat megfizetését is lehet követelni. Ez a rendelkezés az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtti időre eső kamatra is kiterjed. Betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekről, ideértve az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt lejárt kamatokat is, a betevő — a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — az e rendelettel engedett halasztás ideje alatt csak az alább közvetkező korlátok között rendelkezhetik. Ha a betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betét 1914. évi augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő az 1914. évi augusztus hó 1. napja óta folyó egész időre kétszáz koronának, ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonkint kétszáz koronának kifizetését követelheti, az utóbbi esetben azonban a halasztás egész ideje alatt az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből legfeljebb tiz százaléknak kifizetését lehet követelni. A negyedik moratóriumi rendelet a háborús események által közvetlenül érintett adósok tekintetében kivételes rendelkezéseket állapit meg. Ezekre nézve a bíróság a moratórium alá nem eső pénztartozás tekintetében a tartozás keletkezési idejére való tekintet nélkül e teljesítési határidőt oly idővel hosszabbíthatja, mely alatt az adós teljesítőképességének helyreálhtása várható. Ugyanilyen időtartamra fel lehet függeszteni a végrehajtást is. A külföldi államok polgárainak vagy lakosainak követeléseire és tartozásaira a jelen rendelet szabályai irányadók. Ha magyar állampolgár, vagy a magyar szent korona országainak lakosa más államban valamely magánjogi követelést csak kisebb mértékben vagy messzebbmenő korlátozásokkal érvényesíthet, mint a hogyan azt a jelen rendelet megállapítja, az ily állam kötelékébe tartozó hitelezőnek követelései, a ki valamely ellenséges állam kötelékébe tartozik, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha magyar állampolgárnak, vagy a mrgyar szent korona országai lakosságának valamely magánjogi tartozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki, vagy az általánosnál szükebb körben érvényesül, az ily állam területén lakó oly adósnak tartozásai, a ki valamely ellenséges átlam kötelékében áll, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Kivételes biztosítási végrehajtást kérhet adósának ingóságaira az, a ki okirattal — beleértve a feltétlenül marasztaló, bár nem jngerüs birói hatáaozatot is — kimutatja, hogy neki adósa ellen lejárt — habár moratórium alá nem eső — pénzkövetelése van, továbbá elfogadhatóan kimutatja, hogy adósa vagy adósának ne- j vében vagy ügyében eljáró harmadik személy valamely ; cselekményével vagy rendelkezésével az ő pénzkövetelésének kielégítését veszélyezteti, vagy hogy adósának I nincs állandó lakhelye, vagy adósának lakhelye, szék-' : helye vagy állandó tartózkodása külföldön — de 1 Ausztria területén kivül — van, hacsak a magyar szent í korona országaiban ügyeinek vitelére megfelelő állandó j belföldi megbízottja nincs. A veszély kimutatására nem ! elegendő az, hogy az adós ellen előbb végrehajtást 1 rendeltek el vagy foganatosítottak. Kivételes biztosítási , végrehajtást kereset beadása nélkül lehet kérni. A ki- vételes biztosítási végrehajtás elrendelése iránt a kérel- í met annál a járásbíróságnál kell előterjeszteni, a mely i az adós személyes bírósága. A lefoglalt ingókat szoros zár alá is lehet helyezni. A bíróság előre állapítja meg a zárgondnok leg- | magasabb diját. A negyedik moratóriumi rendelet megjelenése alkalmából a Pénzintézetek Országos Egyesülése körlevelet intézett tagjaihoz, a mely a rendeletnek a pénzintézeti kérdéseket tárgyazó újabb intézkedéseit világítja meg. Megelégedéssel állapítható meg, hogy a rendelet a moratórium meggyengítése címén indult mozgalommal szemben kellő mérsékletet tanusitott a pénzintézeti betétekre vonatkozólag. A hadikölcsönjegyzéssel kapcsolatban történt betételvonásck ellensúlyozására a rendelet a betétek további felszabadítását mellőzte, sőt a szerzett tapasztalatok alapján rendelkezést tartalmaz arra vonatkozólag, hogy esetleges újabb kölcsönjegyzés alkalmával a betétek csupán a pénzügyminiszter által megállapítandó korlátok között vehetők a célra igénybe. A hitelforgalom érdekében történt azon rendelkezés, hogy az október hó első napja előtt esedékes volt váltókövetelések 10 százaléka, törlesztendő, a mely törlesztésnek azonban csupán január havában kell megtörténnie, kellő előrelátás mellett uagyobb nehézséget valószínűleg nem fog okozni. Üdvös intézkedése a rendeletnek az, a mely szerint a moratórium alól kivett váltókamatok és váitótörlesztések érvényesítéséhez óvás felvétele nem szükséges. Végül kiemeli a körlevél azon biztosítási intézkedések jelentőségét, a melyek a veszélyeztetett követelések megvédése céljából a rendelet értelmében eszközöihetők.
