Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-01-31 / 5. szám

VI. évfolyam. Szatmár, 1914. január 31. 5. szám. SZATMÁRI GÁZRA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. f 9Í A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre .............................6 korona. Fé l évre.............................3 „ Negyed évre........................T50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán - Domahidy István Cholnoky Imre • Fetliö György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 22. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza Interurbán-telefon 217. sz. Ne legyünk tulszerények ! Bármerre járunk mindenütt: otthon, gyű­léseken, összejöveteleken egyebet sem hallunk mint panaszt, siránkozást a rósz gazdasági vi­szonyok felett. Ez a panaszkodás, ez a jajszó jogosult, csak az a baj, hogy nem jut el odáig, ahová intézni kellene. A magyar gazda minden buját, bánatát elmondja egymásnak és egymás közt, de har­madik személyekkel vagy éppen a hatalom képviselőivel szemben — nem tudom mi ok­ból — hallgatag, sőt igen gyakran adja a meg­elégedettet; ez a szerénység nagy hibája s ez okozója jórészt szomorú helyzetének. A gazdasági egyesületek is túlságosan sze­rények, nem lépnek fel a kormánynyal szem­ben úgy ahogyan kellene, nem tárják fel nyíl­tan a helyzetet, nem mutatnak rá arra a szo­morú viszonyokra, melyek a több termés eléré­sénél akadályozzák a gazdát, pedig ehez nem­csak .joguk van, de azt tenni kötelességük is. Tisztán és kizárólag agrár állam Vagyunk. Virágzó mezőgazdasághoz és állattenyész­téshez minden feltételünk meg van, a természet ez iránybán bőven gondoskodott hazánkról s mindezek dacára gazdálkodásunk alig tud ki­emelkedni a középszerűségből. Mi ennek az oka ? Első sorban is csekély számban vannak meg azok a közintézmények, melyek a gazdá­nak céljai elérésére feltétlenül szükségesek, de csekély számuak azok a szervek is, melyek ut­ján meg lehetne győzni a gazdát a modern gazdálkodási rendszer bevezetésének szükséges­ségéről. Hiányoznak nálnnk azok a falusi köz­pontok is, melyek hivatva lennének a gazdákat tömöríteni s ez által megkönnyíteni azok isme­reteinek fokozását. Hol vagyunk még attól, hogy legalább is minden második községben gazda­kör legyen, melynek vezetősége összeköttetésben állva a vármegyei és országos központokkal, közvetlenül tudná ezeket a Testületeket bajairól tájékoztatni. Mennyi baj, kár háramlik a gazdára a rósz vetőmagvakból. Mily hátrányos éppen a gyakorlati gazdá­ra, hogy a növénykisérleti állomások kísérletei­nek eredményeiről közvetlenül úgyszólván nem Mindennemű bankszerü üzletet a legelőnyöseb­ben bonyolít le — — Küszner Albert és Társa PST BS AGANBANKHAZA. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás rész­etekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt'illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1914. február hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. ______ Lapu nk mai száma 10 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom