Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-28 / 45. szám
SZATMÁRI GAZDA november 28. szer földréteggel kell beborítani, nehogy az ammóniák elpárologjon. A lovak különösen — ha síkos az ut — élesre legyenek vasalva; nagyon kell ügyelni, hogy átizzadva megállásnál, vagy a hideg istállóban meg ne hülljenek, ez esetekben pokróccal betakarandók. A vemhes kancák takarmányozására különös gond fordítandó. • A csikóknak hámba való taníttatását meg kell kezdeni. Miután több helyen tett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tegtöbb tejet azon tehenek adják, melyek szeptembertől januárig ellettek le, melyek tehát decembertől márciusig folyatnak, 120—150 literrel is többet, — mint a melyek januártól szeptemberig ellenek le, oda kell törekedni, hogy a tehenek borjazásának zöme lehetőleg ez időre essék, a télen át etetett gumós takarmány elősegítvén a tejelést s e?t követőleg kora tavasz- szal pedig a zöld takarmány és a legelőn való járás hasonló jó hatással lévén a tejelésre. A borjuk szoptatási időtartamának legalább 6—8 hétig kell tartani s a táplálásukra szükséges tejmeny- nyiségnek lehetőleg életsulyok Vb részét kell kitenni. A hizó marha gondozására s rendes, pontos takarmányozására kiváló figyelemmel legyünk. A tinók járomba való tanítását meg kell kezdeni. A sertés ólban is főteendő az állatok etetésére való felügyelet s gondoskodás arról, hogy jó meleg helyen legyen éjjelre. A hízók leöléséhez most már mindinkább közeledvén, a hizlalás vége felé nagy gondot kell fordítani azok etetésére, de vigyázni kell, hogy a hízóknak mindig legyen tiszta ivó vizük. A baromfiakat a nagy hidegben az ólban kell etetni, különösen a libákat, kacsákat és pulykákat, az ivó vízre itt is nagy súly helyezendő, a baromfi ólakat hetenkint egyszer ki kell tisztítani s ilyenkor a libák és kacsák alá friss szalmát kell tenni, a tyuk ólba pedig homokot és hamut kell hinteni. E hónapban a trágya hordás a főteendő. Ha az idő engedi, a tavasziak részére az ugarolást folytatni kell. Ha a hó vastagon fekszik a vetésen és megkér- gesedik, meg kell azt a sertésnyájjal járatni, hogy meg- ziyittassék vagy a gulyával kell áttöretni. Ha lágy az idő annyira, hogy dolgozni lehet a mezőn, eleven sövények és faültetések alá árkokat és gödröket kell ásatni. Gyümölcsös kertben száraz fák irtása, bekötözés, hernyófészek szedése folytatandó. Az ősszel ültetett fák töveit dudvával vagy szalmás trágyával kell körül rakni akkor, ha száraz fagyok vannak. Nagy gyökeres fák átültetését meg lehet kezdeni. A fák permetezését karbolin oldattal folytatni kell. Az elrakott zöldségfélék gondosan átvizsgálandók s a mi megromlott azt ki kell dobni. A hiányzó vetemény magvakat már most rendeljük meg, hogy idejében megkaphassuk. A szőlőben a rigolirozást folytassuk. Trágyahordás, karókészités szintén már most megkezdendő. A pincében az uj borok töltögetését végezzük el. Most lehet a múlt évi fehér borok negyedszeri s a vörös borok másodszori lehúzását végezni. Nagy hidegben a pinceablakokat be kell tömni szalmával. Végül december hó 31-én számadásait a gazda pontosan zárja le, igyekezzék minden oly kiadási és bevételi tételt, mely még ez évet illeti beállítani, mert csak igy kaphat hü képet az ez évi eredményről s csak igy lesz a jövő évi számadása is biztos kiindulási alapra fektetve. Különfélék. Kossuth István k.-tótfalusi földbirtokos, egyesületünk agilis választmányi tagja, népfe kelő hadnagy f. hó 23.-án hosszas szenvedés után Szatmáron elhunyt. Temetése f. hó 25.-én d. e. 11 órakor volt Szatmáron, Göbl Alajos dr.-nak, az elhunyt sógorának házától a részvét impozáns megnyilvánulása mellett. A végtisztességtételen résztvett a helybeli katonai állomásparancsnokság a tisztikarral, valamint a népfelkelők egy szakasza is kivonult. Gazdáink közül számosán vettek részt a jó barát, a szeretett gazdatárs temetésén. A ravatal a koszorúk halmazával volt borítva, a vármegyei függetlenségi párt, melynek az elhunyt legradikálisabb tagja volt, szintén koszorút helyezett a ravatalra. A gyászháznál történt beszentelés után az elhunytat Komlódtótfaluba szállították, hol temetése a község és környék általános részvétele mellett folyt le. A gyászbaborult család a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírottak a szív legmélyebb fájdalmával, Isten akaratában megnyugodva jelentjük, hogy a gyöngéden szerető férj, apa, testvér, keresztapa, nagybácsi és só- ger udvardi és kossuthfalvi Kossuth István k.-tótfalusi lakos, földbirtokos, megyebizottsági tag, magy. kir. népfelkelőhadnagy, a halotti szentségek felvétele után élte 41., példás házasságának 20-ik évében Szatmárnémetiben 1914. november 23.-án, este 8 órakor Teremtőjének visszaadta lelkét. Hült teteme november hó 25.-én, szerőán d. e, 11 órakor fog Szatmárnémetiben a Vörösmarty-utca 10. házszám alatt beszenteltetni s aznap délután 3 órakor K.-Tótfaluban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat nov. hó 26.-án délelőtt 9 órakor a csengeri róm. kath. templomban fog az Egek Urának bemutattatni. SzatGyászhir.
