Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-14 / 43. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA november 14. készsége és gazdasági belátása nagy mérvű jegyzésekre iogja ösztönözni. Mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy a kölcsön kedvező eredménye nemcsak az állam pénzügyi érdekei szempontjábál és a hadviselés kedvező kimenetelére gyakorolt anyagi és erkölcsi befolyása szempontjából rendkívül fontos, de hogy annak igen mesz- szemenő jelentőségű hatása lesz közgazdasági életünk fejlődésére, mert egyrészt útját állja valutánk elértéktelenedésének, másrészt éveken át ennek az eredménynek az alapján fogják megítélni hazánk közgazdaságának teljesitő képességét. Igen fontos, hogy ebben a kölcsönben, amely első eset, hogy a magyar állam közvetlenül a közönséghez fordul kölcsönért, a magyar gazdatársadalom minél nagyobb arányokban vegyen részt. Kicsire, nagyra nézve meg van adva annak a lehetősége egyrészt az által, hogy 50 koronás címletek is ki fognak adaíni, másrészt az által, hogy az összes postahivatalok, a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó összes szövetkezetek, az összes adóhivatalok s a pénzintézetek jelentékeny része mint aláíró helyek fognak szerepelni. Az ország, egyes vidékein a rossz termés sajnos a gazdatársadalom részvételének bizonyos határokat fog szabni, viszont az ország más vidékein a kedvező termés eredmények és a magas árak a gazdák fokozottabb részvételét teszik lehetővé. De még ott is, a hol rossz volt a termés, a háború folytán például a bevont lovakért és jármüvekért fizetett nagy térítési összegekben olyan jövedelmei voltak a gazdáknak, amelyeknek legalább egy részét célszerűen fektethetik be az uj kölcsön kötvényeibe. Különösen a kisgazdaközönség kezén tetemes mennyiségű készpénz van, amelynek a közgazdaság csatornáiba való bevezetése az által, hogy a gazdatársadalom e részét megszoktatjuk arra, hogy felesleges készpénzét állampapírokba fektesse be, nemcsak a jelenlegi kölcsön sikere, de hazánk jövő gazdasági fejlődése szempontjából is messze kiható horderejű eredmény lesz elérhető. De különösen érthetetlen kisgazda közönségünk részéről, ha felesleges készpénzét kamatozatlanul otthon tartja, ahelyett, hogy biztos befektetést nyújtó knmatozó állampapírokba fekteti be, holott pénzünknek is csak úgy mint az állami kötvényeknek, tulajdonképen csak az állam hatalma, tekintélye és fizetőképessége adja meg az értéket. Az ország népe a háborús bonyodalmak alatt hazafias áldozatkészségüknek olyan számos ékesen szóló tanujelét adta, hogy kétségen felül áll, hogy ez esetben is annyiszor tapasztalt hazafias áldozatkészségükkel egy percig semfognak késedelmeskedni. Az ország közép- és nagy földbirtokos közönsége pedig fokozottabb mértékben vehet részt a kölcsön jegyzésében egyrészt, mert erre a célra átutalás utján igénybevehetők az egyébként moratórium alá eső pénzintézeti betétek, másrészt mert az uj kölcsön kötvényeire az Osztrák-Magyar bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztár igen előnyös feltételek melletti nyújt lombard kölcsönt, s igy az uj kölcsönbe fektetett tőkék legnagyobb részének bármikori mobilizálhatása biztosítva van.“ A lisztelőállitás és eladás szabályozása. Tilos a tiszta búzaliszt. A kormány a napokban rendeletet bocsátott ki, amelyben a közfogyasztásra szánt búza- és rozsliszt előállításának és forgalombahozatalának oly szabályozásáról intézkedik, mely lehetővé teszi, hogy a meglevő kenyérmag- készletekből az uj aratásig úgy a magánfogyasztás szükséglete, mint a hadsereg élelmezése biztosítható legyen. A hivatalos lap legutóbbi számában közzétett rendelet lényege a következő: Lisztet eladásra őrlő malomvállalatok a jelen rendelet közzétételét követő két nap eltelte után csak az alább meghatározott minőségű lisztfajták szállítása iránt vállalhatnak kötelezettséget. Az említett két nap eltelte előtt kötött szerződéseik alapján kötelezett lisztmennyiséget azonban a szerződésileg kikötött minőségben még 1914. november hó 25. napjáig bezárólag előállíthatják és szállíthatják, valamint meglevő készleteikből ugyanezen napig készeladásokat is teljesíthetnek. Az 1914. évi november hó 25. napja után búzából és rozsból csak a jelen rendeletben meghatározott minőségű lisztfajtákat szabad előállítani és mind a malomvállalatoknak, mind általában másoknak is e nap után csak ily minőségű lisztfajtákat szabad áruba bocsátanak, eladniok, vagy bármely más módon forgalomba hozniok. Búzából olyan malmokban, a melyekben rendszerint többféle lisztminőségeket állítottak elő, a melléktermék gyanánt nyert korpán é* a kitermelt liszt mennyiségének legalább 40 százalékát kitevő úgynevezett takarmányliszten kivül, legfeljebb csak a következő két fajta lisztet szabad előállítani: 1) finom tésztalisztet az előállított liszt összmeny- nyiségének legfeljebb 15 százaléka erejéig olyan minőségben, amely megfelel a ma szokásban levő nullás vagy egyes számmal jelzett minőségnek; 2) egyfajta kenyérlisztet az előállított liszt többi mennyiségéből. Olyan malmokban, amelyekben többféle minőségű lisztet rendszerint nem őrölnek, vagy őrölnek ugyan, de az előbbi bekezdésnek megfelelően 4 százalék takarmánylisztet nem készítenek, búzából a korpán kivül csakis egyféle minőségű és pedig olyan lisztet szabad előállitani, amely a felőrölt búzának legalább 85 százalékát foglalja magában. Az utóbbi minőségű búzalisztet a következő ke- nyérlisztpótló anyagok valamelyikével a következő arány
