Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-14 / 43. szám
/ S' '? fi*. It VI. évfolyam. Szatmár, 1914. november 14‘v 43. szám--------------í----------------------------------------------:---------------------------k—í-------. .......... SZ ATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.. A SZATMÁRMEQYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre.............................6 korona. Fé l évre.............................3 „ Negyed évre........................1*50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai Ugdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Pethö György. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 22. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza* Interurbán-telefon 217. sz. A hegy Mohamedhez... Régi török közmondás, hogy „Ha a hegy nem megy Mohamedhez: úgy Mohamed megy a hegyhez!“ Ez a közmondás más szóval azt jelzi, hogy az erők érintkezése úgy direkt, mint megfordítva is megtörténhetik. Rendkívüli körülmények, rendkívüli helyzetet teremtenek. Az erőknek ily alkalmakkori érintkezése ha sikerül: úgy annak fokozottabb hatását teremti meg. íme azon visszás helyzetet, mely eddig a * magyar állam háztartását külföldi kölcsönök igénybe vételére ösztönözte, az események kényszerítő hatása megváltoztatván, azon helyes irányban terelte, mely mindenkor, elejétől fogva érvényesítendő lett volna. Midőn nehány évvel ezelőtt az úgynevezett pénzkrizis nálunk kitört és közgazdasági életünket özszeomlássa! fenyegette, — már reá mutattam azon nagy horderejű tényre, hogy ezen krízis egyik iegfőbb oka abban rejlik, hogy a magyar közönség idegenkedvén -az állampapi- rok vásárlásától, az állam kénytelen volt papírjait külföldi piacokon elhelyezni mi által kamatokban milliókat fizetett a külföldnek s igy ez összegek a magyar közgazdasági életből elvonatván, annak hiánya mindinkább érezhetővé lett nem csak, de sőt ezzel maga a nemzeti vagyon is csökkentetett, minek természetes következménye a pénz megdrágulása és kevesbe- dése lett. A másik szerencsétlenség, mely közgazdaságunkat sújtotta, az volt, hogy amig egy részt a tőke spekulációkra használtatott fel s ezzel a közönség kizsákmányolva lett, — másrészt a nagy töke a közforgalomból kivonult s egészséges vállalkozás hiányában vagy értéktelenül hevert, vagy a pénzintézetek betétjeit szaporítván, csupán ezek érdekeit szolgálta. Most végre ütött az óra, amidőn a magyar kormány nem csak az állam, de a közgazdaság érdekeinek is szolgálatában a leghelyesebb ut választásával a nemzeti kölcsönt veszi igénybe s igy alkalmat szolgáltat arra, hogy ne csak a tőkés tudja pénzét jövedelmezővé tenni, de egyúttal a közérdeket is szolgálja az által, hogy a kamatok nem menvén külföldre: ezzel a köz- vagyonosodás alapját is megveti s a magyar állam területén egy oly cirkulációt teremt meg, a mely hivatva van a pénzfeszültség ellensúlyozására. Ez röviden az emisszó pénzügyi oldala, amely mellett azonban egy sokkal mélyre hatóbb és sokkal nemesebb cél az, amelyet elérni óhajt s melyet elérni is kell. A sors bennünket egy oly komoly bonyodalomba vitt bele, hogy valójában nemzetünk és hazánk létkérdése forog kockán. Igaz, hogy kan náink halált megvető hősiességgel állják he- )■ .et s végzik a legsúlyosabb megpróbáltatása közepette a reájuk váró kötelességeket. Azonban ne feledjük, hogy ők is emberek' s igy ők is alá vannak vetve a fizikai törvények kívánalmainak, — amelyek kielégítésére az ország, mint az erők kutforrása van hivatva. Amig ők a nemzet támogatásába részésülnek: az emberi szervezet működésének feltételei kielégítést nyernek s állandó tevékenységük meg-
