Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-07-18 / 29. szám

2-i.c oldal. SZATMÁRI GAZDA julius 18. nálása nélkül — t. i. a csapadékvíz igénybevételével. A szikesek legtöbbje, igy a czibakházi is, ahol Küz- dényi kísérletezik, a vizet alig áteresztő, nehezen átned­vesedő, aprószemcséjü, szóval átitatott talaj, rendszerint kőkeménységü, vasbottal megütve csaknem fémes han­got adó, melyről a jelentkező futóesők leszaladnak a mélyedésekbe anélkül, hogy az egész felületet csak valamennyire is megáztatták volna. Küzdényi azon gondolkozott, hogy miféle, gazda­ságilag könnyen megszerezhető anyaggal lehetne a csapadékvizet a talaj felületén meggyüjteni, megtartani és reájött, hogy az esetben, ha a talaj íelületére 30—40 cm. vatagságban szalmatakarót hintett, úgy ez a csa­padék vizet magán lassanként átbocsátva a talajfelüle­ten meggyűlt, nem tudott elfolyni, de a szalmatakaró a párolgást is megállította úgy hogy a víznek csak egy útja maradt, lassanként a talaj hajcsöveibe bocsátkozva, a mélybe sülyedni. És éppen ezen útjában találkozván a viz a sótartó talajréteggel, lassanként onnan a sót kioldva, kilúgozva, azt folyton sóban szegényebbé teszi. Az egész talaj 100—150cmnyireátnyirkosodik, a szalma­takaró alatt bizonyos beéredési folyamat indul meg, chemiai, fizikai kedvező átalakulással, egészséges bak­tériumflóra megtelepülésével és mig egy részről a növények diszléséhez szükséges nyirkosságról történik gondoskodás, más részről az addig kőkemény talaj lassanként kultur talajjá szelídül. Bizonyságot szereztem ezekre a körülményekre vonatkozólag a helyszínén eszközölt ásatásokkal is, de minden szónál szebben beszél az a vegetáczió, amely ott látható és amely mint fentebb megjegyeztem a mezei, kerti, erdei nö­vényeknek 50 képviselőjét is magába foglalja. Így csak kuriózumként említem, hogy láthatók: tölgy, nyár, fűz, akác, fenyőcsemeték, vígan hajtó szőlővessző, herecso­mók, burgonyafészkek és buzatövek is. A szalmázást lehet ősszel is eszközölni, amely esetben az egész őszi és téli csapadékvíz már eszközli a sónak a kimosását, lehet télen vagy kora tavasszal is szalmázni. Egy szalmatakaró természetesen nem elég egyszersmindenkorra, mert hisz a szalma lassanként elkorhad, de ezáltal csak szaporítja a talaj humusztar­talmát előmozdítván igy is annak javulását. Ha egy­szeri beszalmázás költségét k. holdanként 70—80 kor­ra tesszük is, ez ha 2—3 évenként meg kell ismételni évenként 35—40 kor. költséget okoz, de ne feledjük, hogy ezzel hasznavehetetlen területet kulturtalajjá vál­toztattunk és kedvező rétegzési viszonyok mellett, idő­vel a szalmázás teljesen feleslegessé válhat. Láttunk a kísérleti téren egy olyan parczellát, amely egy év előtt be volt szalmázva, a szalmaíakaró részben elkorhadt, részben le lett gereblyézve és a legüdébb herével át­szőtt réti növényzetet mutatja, a szomszédos kopárság- gal szemben. Persze arról nem lehet szó, hogy beszalmázott állapot mellett gabona, vagy más sürü vetésű növényt lehetne termelni, de már pl. burgonya, tengeri, répa vagy más nagyobb tenyészterülettel biró kuiurnövény termeszthető, különösen alkalmas pedig faiskolák tele­pítésére, esetleg szőlőnek. Nagyon javasolható, hogy aki szikterülettel ren­delkezik, tegyen kísérletet a Küzdényi-féle beszalmázási módszerrel. Arról úgy sem lehet szó, hogy valaki azonnal Száz meg száz holdat beszalmázhatna, de las- sankint, ha a kísérlet sikerül, mindig lehet terjeszkedni. Nem állítom, hogy az egész eljárás egy minden részle­tében már kidolgozott rendszer, hiszen még csak 1—2 éves múltra tekinthet vissza, sok részletkérdést még a további tanulmány és kísérletezés fog tisztázni, de amint bevezetésképpen mondtam, a kezdet biztató. Hogy különben a legkomolyabb helyen is érdeklődést keltett a dolog bizonyítja, hogy dr. S’igmond Elek, műegye­temi tanár, a szik-kérdésnek országosan ismert szak- férfia, már megkezdette a Küzdényi telep talajváltozá­sainak tudományos vizsgálatát, az ő eredményei is sok­ban világosságot fognak deríteni. Küzdényi Szilárd főmérnök a gazdálkodásnak és Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÖGÉPEK. Osbome amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Oabona- tisztitó- és szelelő-rosták, konkolyváiasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagy­ágbán. Morzsolók .kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlá* műveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piae-tér, báró Vécsey-ház,

Next

/
Oldalképek
Tartalom