Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-05-23 / 21. szám

6-ik oldal.

SZATMÁRI GAZDA

május 23.

dékékén és a homokos talajban már kalászozni kezd, egyebütt még szárban van. Sok helyen arról panaszkodnak a gazdák, hogy nem bokrosodott kellőleg s emiatt ritka, ezenkívül gazos és vékony szárú. Kiszántások őszi rozsból is történtek, de kisebb mérvben, mint a búzából.

A tengeri vetése az ország déli vidékein nagyob- bára befejeztetett, az ország többi részében pedig folyamatban. A csapadékhiány következtében az elvetett mag sok helyütt száraz, rögös, rosszul megmunkált talajba került. Elvétve már kikelt vetések is láthatók. A már kikelt, valamint a még földben levő tengerire jó meleg eső volna szükséges. A korai burgonyát elültették, a későit most ültetik, mely azonban a szárazság miatt sok helyütt nem tud kelni. A korai cukorrépa-vetések elég szépen és egyenletesen kelnek, de sok helyütt, különösen pedig a Duna—Tisza közén, a nagy szárazság miatt nehezen kapálhatók. A későiek a nagy szárazság miatt nehezen kelnek és vetésük helyenkint még csak most vette kezdetét. Szamos helyen tetemesebb károkat okoztak a féreg, úgy, hogy pótvetések is váltak szükségessé.

A temesvári gazdagyűlés iránt az egész országban nagy az érdeklődés. Temesvár szab. kir. város vezetősége és közönsége fáradságot és anyagi áldozatot nem kiméivé készül a gazdák oly impozáns fogadtatására, aminőben még részünk nem volt; a jelentkezők kényelmes elhelyezése iránt a legszélesebb körű intézkedéseket teszi meg. Felhívjuk ismételten gazdáinkat, forduljanak tájékozás céljából egyesületünk titkári hivatalához (Szatmár, Deáktér 22.), s mi a jelentéshez szükséges nyomtatványokat azonnal megküldjük. Miután kényelmes elhelyezésre, valamint a közebédeni részvételre csak azok számíthatnak, kik ideje korán jelentkeznek, szíveskedjenek ez ügyben sürgősen titkári hivatalunkhoz fordulni.

Lehet-e mészporral a legelőket a mételytől megtisztítani? Marek József dr. állatorvosi főiskolai tanár erre a kérdésre vonatkozólág a következőket válaszolja: „Az égetett mész poralakban csak abban az esetben volna a legelők mételymentesitésére eredménynyel felhasználható, ha a port a legelő talajának minden egyes részecskéjével egyenletesen sikerülne érintkezésbe hozni és ha a legelő a porozás idejében nedves, amikor is a legelőn elszórt mészpor azonnal oltott mésszé s azután mészvizzé alakul át. A száraz talajra elszórt égetett mész ellenben már rövid idő alatt a levegőből felvett szénsav következtében hatástalan szénsavas mésszé alakulna át. A mészpornak elhintése esetén azonban számolni kellene annak a lehetőségével, hogy az oltott mész képződése idejében a növényzetet károsan befolyásolná és hogy rövid idővel a porozás után legelőre kihajtott állatok nyálkahártyáira is maró hatást fog kifejteni“.

Pálinka ösmerete. A pálinkát Magyarországon 1650. óta ismerik, de akkor nagyon drága volt. Csak

1820. körül lett olcsó, mikor már burgonyából is tudtak szert gyártani gépek segélyével. Magyarországon 2 millió hektoliter pálinkát isznak meg évenként, bort pedig 3 millió hektolitert és sört 1.500,000 hektolitert összesen 600 millió korona értékben. Ez bizony oly nagy összeg, hogy a szegénység tüstént megszűnne ha az emberek okosabbakká válnának, anélkül, hogy az állam pénzügyi helyzetében zavar támadna, mert a szeszadóból bevett jövedelmeket csaknem teljesen kórházakra, javítóintézetekre és börtönökre kell költenie melyeket több mint felerészben az iszákos emberek töltenek meg.

Vármegyénk áilategészsége. Lépfene: Oláh- gyürüs, Kálmánd, Szatmárzsadány. Veszettség: Ópályi. Sertésorbánc: Nagyszekeres. Sertéspestis: Nagygéc, Királydaróc, Kisszekeres, Szamosujlak, Nyírcsászári, Er- dőszáda, Börvely, Csanálos, Érkörtvélyes, Mérk, Vállaj Fehérszék, Mikola és Apa községekben.

Hirdetmény. Szatmárnémeti thjf. város területén a sertés pestis szórványosan a halványháti legelőn tartott sertéseken megállapittatván; felhívom a sertéstulaj- dononosokat, miszerint sertéseik belső megbetegedéset hivatalomnál azonnal jelentsék be. hogy a szabályrendelet alaptán a kisajátítási eljárás megindítható és a betegség továbbterjedése megakadályozható legyen. Minden hulla a hullafeldolgozó telepre szállítandó. Szatmár-Németi, 1914. évi május hó 12-én. Hajdú Károly tb. rendőrfőkapitány.

A Magy. Szőlősgazdák Országos Egyesülete Budapesten, f. é. junius 11-én (csütörtök), 12. (péntek) és 13. (szombat) napjain az országos magyar gazdasági egyesület (IX., Köztelek-utca 8.) nagytermében rendezi az V-ik Országos Szőlészeti és Borászati kong- ressszust. Az előadások mindennap délelőtt 9 órakor veszik kezdetüket. Délutánonként kirándulás, kiállítás megtekintése stb. lesz soron. A kongresszusi előadások tárgyát képezik a szőlő és bor vámvédelme, a borfogyasztás emelése, az agrár szőlőkölcsön, vasúti ügyek, szőlőbetegségek, a peronospora és az időjárás, az alanyfajták, a többtermelés, a fajélesztők stb. Tekintettel az előreláthatólag igen nagy érdeklődésre, felkéretnek mindazok, akik a kongresszuson résztvenni, óhajtanak, hogy ebbeli kívánságaikat legkésőbb folyó évi junius hó 1-éig a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületénél (Budapest, IX. Üllői-ut 25. sz. II. em. 11) jelentsék be. Részvételi dij az egyesületi tagoknak 5, nem tagoknak 10 korona, amely összeg a bejelentéssel egyidejűleg beküldendő. A kongresszusi tagok megkapják a kongresszus után annak teljes jegyzőkönyvét, résztvehetnek a vitákban, indítványokat terjeszthetnek elő, ingyen látogathatják a nemzetközi borgazdasági kiállítást, résztvehetnek a kirándulásokon és a fővárosba való utazásra és vissza kedvezményes vasúti igazolványra tarthatnak igényt. Részletes felvilágosítással a MSzOE. igazgatósága (Budapest, IX. kér., Üllői-ut 25. szám I. em. 11.) minden érdeklődőnek szívesen szolgál.