Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-05-09 / 19. szám
SZATMÁRI gazda 3-ik oldal. május 9. az Erőd-utcán, a Hunyadi-téren és a Regatta-uton történik. (A Regatta-társaságnak közvetlen a gyűlés közelében levő vendéglőjében villásreggelizni lehet.) Az indulást és a gyűlés kezdetét kürtszó jelzi. Az országos gyűlés ügyrendje. 1. Az országos gyűlés elnöke a Magyar Gazdaszövetség elnöke, alelnökei a szövetség alelnökei. 2. Mindegyik előadáshoz előzetes jelentkezés után lehet hozzászólni. Egy-egy hozzászólás legfeljebb öt percig tarthat. 3. A gyűlésen szólási joga csak a Magyar Gazdaszövetség egyéni tagjainak és testületi tagjai írásbeli igazolványt felmutató kiküldötteinek van. Egy testület több kiküldöttet is bizhat meg képviseletével. 4. Az előadások tárgyától eltérő indítványt engedély nélkül senki sem tehet. Az ülőhelyekre felállani nem szabad. Társasebéd. Társasebéd a gyűlés mellett épített óriási sátorban pont két órakor. A helyek számozva vannak s a rendező-bizottság a jelentkezés után minden jelentkezővel közölni fogja a részére kijelölt hely sorszámát. Az elhelyezkedés után 5 perc múlva tálalás. Jelentkezni lehet junius 3-ig postautalványon az Országos Gazdagyűlés Rendező Bizottságánál Temesvárt. (Sürgönyeim: Gazdaudvar Temesvár.) Egy teríték ára borral két korona. Az ebéden csak az vehet részt, aki ebédjegyét előre kiváltotta. Borkóstoló. A délmagyaroszági szőlősgazdák ebéd után közvetlenül az ebédsátor mellett borkóstolót rendeznek. Kirándulások. 1. Aldunai kirándulás. (Buziáson keresztül Orsóvá, Adahkaleh, Koronakápolna. Herkules- fürdő gyönyörű vidékeire.) Buziástól Orsováig hajón utazva az Alduna vidékénnk legfestőibb része látható. Amennyiben az érdeklődés az aldunai kirándulásra igen nagy volna, ez esetben a társaság két részre oszlik. a) Első rész indul Temesvárról hétfőn, junius 15-én reggel 6 órakor, s visszaérkezik Temesvárra a gyűlés előtt, kedden este fél 8 órakor. b) második rész indul Temesvárról a gyűlés után csütörtökön junius 18-án reggel 6 órakor s visszaérkezés Temesvárra pénteken este fél 8 órakor. Útiköltség kedvezményes vasúti jegygyei és ellátással (reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora) személyenként 25 korona. Az egész társaság a kizárólag e célra fen- tartott harmadik osztályú kocsikon utazik. Közölje mindenki az Országos Gazdagyülés Rendező-Bizottságával, hogy a gyűlés előtti, vagy utáni kiránduláson akar-e résztvenni. Amennyiben a kirándulás egy csoportban is megtörténhetik, ez esetben csak a gyűlés után reggel indul az egész társaság. Jelentkezni az Országos Gazdagyülés Rendező-Bizottságánál (Temesvárt) junius 3-ig lehet a meghívóhoz mellékelt postautalványon a 25 korona beküldésével. A kirándulást a Temesvár Város Idegenforgalmi Irodájának nagy gyakorlattal bíró vezetője rendezi. A kirándulás részletes prog- rammját a jelentkezés után azonnal megküldi. 2. Mező- gazdasági tanulmányi kirándulások. Akik egyes fejlettebb mezőgazdasági kultúrával és állattenyésztéssel bíró közeli községeket akarnak meglátogatni, azok jelentkezzenek junius 3-ig a Temesvármegyei Gazdasági Egyesületnél (Temesvár), vagy a Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesületénél (Temesvár), vagy a Torontálvár- megyei Gazdasági Egyesületnél (Nagybecskerek). Tenyészállatkiállitás Garaboson. (Vasúti állo- I más helyben.) Ez a község messze földön hires kitűnő szarvasmarhaállományáról. Itt a Torontálvármegyei Gazdasági Egyesület junius 18-án, csütörtökön, délelőtt tenyészállatkiállitást rendez. Akik ezt a tanulágos kiállítást meg akarják tekinteni, jelentkezzenek a Torontálvármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál Nagybecskerek. A vendégszerető garabosi birtokosok ötszáz gazdát szívesén látnak a gyűlés utáni éjszakán szállásra is. Gazdaszövetségi jelvényeket (arany kalász) a nagygyűlésre érkezők Temesvárt az állomáson kapnak. Termények vetése és ültetése. Irta: Jalsoviczki János. Hogy a gabonanemüek vetését és a gumós növények ültetését hasznot hajtó módon végezhessük, szükséges különböző vetési és ültetési eljárásokkal megismerkedni s a szokásos módok azon nemét kiválasztani, amely talaj és éghajlati viszonyainknak legjobban megfelel és amely mellett a legnagyobb haszon érhető el. A szemes őszi és tavaszi kalászos termények elvetését, kézivetéssel, kézi szóró vetőgéppel és fogatos szóró és sorba vető gépekkel végezhetjük. A kézivetés egyenlősége attól van függővé téve, hogy a kivetett mennyiség egyformán történt markolásával, egyformán haladó lépésekkel, mindig egyenlő lendületű dobással, a megfordított marok ujjainak egyforma szétnyitásával történik-e. — Ezen kívánalomnak azonban az ember nem képes teljesen megfelelni, nem pedig azért, mert ezen feltételek egyikét sem képes a szántáson haladó ember tökéletesen elvégezni. Feltéve, hogy a kézi vetést oly egyenlően lehetne végezni, hogy azt elfogadhatónak tarthatnánk, még akkor sem értük el célunkat, mert az előkészített vetőszántás magház barázdáiba a mag a boronálás alkalmával csomókba összeszaladva, a magház legmélyebb helyén sűrűn fog maradni, a barázdák felső részén pedig ritkán, ezért a kézivetés, — legyen az bármily ügyes kézivető által végezve, egyenlő nem lehet, minek következtében a talaj egyenlő kihasználása be nem kö- vetkezhetik.
