Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-03-28 / 13. szám

/ 6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA március 28. Szőlőgazdák tanulmányútja. A Magyar Szőlős­gazdák Országos Egyesülete a nyár vége felé 8—10 napos tanulmányutat rendez Alsóausztria, Stájermark és Tirol borvidékeire. Az osztrák földmivelésügyi minisz­térium, az osztrák hatóságok, intézetek és szakférfiak felajánlották legmesszebb menő támogatásukat. Előjegy­zéseket a kirándulásra már most elfogad a M. Sz. O. E.-nek (Budapest, IX., Üllői-ut 25., II.) titkári hivatala. Üsződijazások vármegyénkben. A földmivelés­ügyi minisztérium egyesületünknek az idei üsződijazá- sokra 2200 koronát engedélyezett. Díjazások négy köz­ségben lesznek s lehetőség szerint oly helyeken, hol a lakosságot a múlt évben az árvíz pusztította. Országos állatvásárok vármegyénkben. Áp­rilis 6-án Fehérgyarmaton, Nagykárolyban; 7-ikén Aranyosmegyesen, Hagymásláposon; 9-én Erdődön; 10-én Érendréden; 14-én Krasznabélteken: 16-án Ki- rálydarócon; 17-én Csengeren; 20-án Avaslekencén, Mátészalkán; 27-én Avasujvároson; 28-ikán Szatmár- Németiben. Utlevélkényszer. Amint közük, úgy Magyaror­szágon, mint Ausztriában legközelebb miniszteri rende­let fog megjelenni, amely minden, a monarchiát elha­gyandó katonaköteles utastól megkövetel olyan útleve­let, amely igazolja, hogy katonakötelezettségének eleget tett, vagy a sorozati bizottság előtt megjelent. Hir sze­rint arcképes igazolvány felmutatását is követelni fog­ják az esetleges visszaélések meggátlására. Ezt a szi­gorú intézkedést szükségessé tették azok a visszaélések amelyek a tengerhajózási társaságoknak üzelmeiről, a nagyszámú katonakötelesek kicsempészéséről kiderült. Védekezések a szölőbetegségek ellen. A tar- cali magyar királyi vincellériskola tudomására jutott, hogy egyes ügynökök bejárják az egyes borvidékeket s kedvező fizetési föltételek mellett mindenféle értéktelen, sőt káros védekezési anyagot kínálnak a viszonteladó kereskedőknek. Különösen a peronoszpora ellen kerül sok határtalan hamisítvány forgalomba. A vincellériskola •igazgatója most körlevélben figyelmeztette a vidék ke­reskedőit, hogy óvakodjanak ilyen, a gazdák becsapá­sára irányuló, értéktelen áru forgalomba hozásától mert a közigazgatási hatóságok az idén is szigorúan ellen­őrizni fogják a szőlőbetegség elleni védekező anyagokat. Országos állatkiállitás Budapesten. A most épülő országos tenyész- és haszonállatvásártelep nagy­arányú munkálatai mindinkább közelednek befejezésük­höz. A telepet az intéző bizottság nagyobb ünnepség keretében fogja megnyitni s már most felmerült az a | terv, hogy a megnyitás alkalmából országos állatkiálli- | tást rendezzenek Budapesten. Az Országos Magyar Gaz- j dasági Egyesület tenyészállatvásárt rendező bizottsága j szintén megbeszélést folytatott a dologról s minden va- j lószinüség szerint az országos tenyész- és haszonállat- | vásár telepet megnyitó országos állatkiállitást az O. M. • Ö. E. fogja rendezni. A szeszadó felemelése. A pénzügyminiszter a napokban terjesztette elő a képviselőházban expozéját, amelyben a szeszadó tervbe vett felemelése vonatkozó­lag a következő fontos kijelentést tette: A költségvetés­ben 30,679,000 K többlet mutatkozik a fogyasztási és italadóknál, amely többlet részben szintén a zárszáma­dási eredmények és a természetes fejlődés figyelembe­vétele mellett volt előirányozható, részben azonban azért áll elő mert a szeszfogyasztásnak az eddiginél nagyobb mérvű megadóztatása vétetett tervbe olyképen, hogy a szeszadó és a szeszadópótlék jelenlegi, a szesz minden hektoliterfoka után együtt 1 K. 40 f-t kitevő tétele a költségvetési törvény utján — az uj termelési időszak­tól, vagyis 1914. évi szeptember 1-étől kezdve — 20 fillérrel felemeltessék. Fagyos burgonya. Sok háziasszony gondolkozott már azon, hogyan tegye élvezhetővé a télen át rossz pincében vagy veremben megfagyott burgonyát. Szolgá­latot vélünk tenni olvasóinknak egy német gazdasági lapban közölt tanács ideiktatásával. Állütólag teljesen elveszti a fagyott buronya kellemetlen édeskés izét, mely eddig használhatatlanná tette, ha hideg vizben tesszük a tűzre, amikor forrni kezd a viz, leöntjük és újból tiszta sós vizben főzzük meg. A magyar gazdasszonyok próbálják ki ezt a módot, talán sikert érnek el vele s most, mikor még uj burgonyára gondolni sem lehet, talán élvezhetővé tehetik a felmaradt tavalyit is. A lépfene és a bivalyvész elleni védekezés dolgában a földmivelésügyi miniszter uj rendeletet bo­csátott ki, amely március 15-én lépett érvényben. A régi elavult és tulszigoru intézkedés helyett az uj ren­deletben a gyakorlati élet követelményeinek és az ál­latorvosi tudomány újabb álláspontjának megfelelően állapították meg az óvórendszabályokat s abba csupán oly forgalmi korlátozást vettek fel, amely említett be­tegségek természetéhez képest a sikeres védekezéshez föl­tétlenül szükséges. Az uj rendelettel megszűnik a köz­ségek egész területére kiterjedő zárlat, amely tekintettel arra, hogy a lépfene és a bivalyvész nem ragad át közvetlen állatra megokolatlanul sulytotta az állattartó közönséget. Ehelyett az uj rendelet szerint csupán a fertőzött udvart, tanyát, majort, legelőt kell lezárni. Az uj rendelet ezenkívül részletesen megállapítja, hogy a betegség avagy gyanújának felmerülése esetén mi a te­endője a községi elöljáróságnak, a hatóságnak, az ál­latorvosoknak, mikép kell a zárlatot alkalmazni, hogy megokolatlanul ne sértsék a gazdák érdekeit, állatszál­lítás esetén mi az eljárás. Intézkedik végül a rendelet az oltásról, a fertőzött legelők kihasználásáról, a hulla minkénti eltakarításáról és a zárlat föloldásáról. Sertésvész miatt tilos sertéseknek Ausztriába való bevitele vármegyénk területéről a csengeri, erdődi és szatmári járásból. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: nagyká­rolyi Mezőpetri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom