Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-03-28 / 13. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA március 28. vetésterület az akkori huzamos esőzések miatt legnagyobb (néhol 50 %-ot meghaladó) csökkenést mutatott a normális évekéhez képest. Az őszi vetéseknek az a része, mely a fagy, illetve a havazás beállta előtt kikelt, az ország legnagyobb részében jól telelt és a hó alatt szépen megerősödött, az a jelentékeny része pedig, amely későn vetetett s igy a fagy beállta előtt már nem tudott kikelni, csak a hó elolvadása, illettve a föld fagyánák fölengedése után kelt ki, még igen gyenge, de általában egészséges. A korai vetésekben helyenkint az ősszel egerek tettek károkat, ezeket azonban kedvező tavaszi idő járás esetén hamar kifogják heverni. Fagykárok s ezek következtében kiszántások csak kevés helyen, leginkább az Alföld középső azon részein fordultak elő, ahol a hótakaró, a legvékonyabb volt s az első melegebb napok után járt éjjeli fagyok már védtelenül találták a gyenge vetéseket. A tavasziak területének talajelőkészitő munkálatai legtöbb helyen már február végén megkezdőttek úgy, hogy főleg a homokosabb talajokon és az Alföld déli részein a vetésnek jelentékeny részét már be is fejezték, sőt itt-ott kikelt tavaszi vetések is láthatók.*) A folyamatban levő tavaszi szántás és vetésen kívüli trágyahordással és teregetés- sel, rétek, lucernások és legelők fogasolásával, kertekben és gyümölcsösökben hernyószedéssel s a fák tisztogatásával, a szőlőkben pedig nyitással és metszéssel foglalkoznak a gazdák. A szálas takarmány készlet már több helyen fogytán van, minthogy azonban a fünövés már megindult, remélhető, hogy nagyobb fennakadás a zöldtakarmány etetésének, illetve a legelők használatának megkezdéséig nem lesz. Általános panasz hallható az ország több vidékéről amiatt, hogy a múlt évi sok esőzés következtében a szálas takarmány tápereje kevés, úgy hogy ennek hiányát gyakran kellett erőtakarmányok etetésével pótolni. A jószág egészségi állapota a tél folyamán nem mindenütt volt kielégítő. A múlt évi túl bő esőzések következtében ugyanis a legelők több helyen megfertőződtek, úgy hogy a legelőre kijárt állatok (szarvasmarhák és juhok) a tél folyamán sok helyen mételyt kaptak s helyenként nagyobbmérvü elhullások is voltak. Ezen kívül az ország egyes vidékein fellépett száj- és körömfájás is, mely azonban most már csaknem mindenütt szünőfélben van. *) Sajnos ettől vármegyénk gazdái messze állanak, talán ez évben el sem érik. Tavaszi műtrágyázás. A szuperfoszfátot és a káli trágyát a hazai síkságok száraz éghajlata alatt őszkor vagy télen, február végéig, esetleg márciusban kell kiszórni és éppen azért nagyon időszerű dolog annak az ismertetése, hogy mely tavaszi vetések alá, mikor és hogyan műtrágyázzunk. Haszonnal műtrágyázhatunk a répafélék, a burgonya, a mag és zabos bükköny, a védőnövény nélkül vetett lóhere, lucerna és a tavaszi kalászosok alá, mig a tengeri és csalamádé alá való műtrágyázást ma még sokan nem tartják jövedelmezőnek, a védő növény közé vetett lucernát és lóherét pedig nem tanácsos a vetés előtt mütrágyázni, mert a buja fejlődésnek indított védőnövény elnyomja a keléskor annyira gyenge lóhere és lucerna palántát. Ezeket, valamint a réteket is, a védő növény learatása után, őszkor ajánlatos felültrágyázni. Hogy mennyi műtrágyát használjunk, azt földje válogatja. — Jó termőerőben levő földön a nálunk szokásos mérsékelt adagolás ajánlható. Ha azonban a föld foszforsavát a folytonos gabona és tengeri termesztés erősen kizsarolta, akkor erősebben kell adagolni. Ehhez képest itt csak a kiszórandó mennyiség szélső határait jelölöm meg. Cukorrépa és takarmányrépa alá őszkor vagy télen 200—300 kg. szuperfoszfát szórandó ki, ezenkívül nedves éghajlatú vidéken a szuperfoszfáttal egyidejűleg 75—100 kg. 40 %-os káli trágya és vetéskor, esetleg egyezéskor két részletben 60—80 kg. chilisalétrom. A szárazabb éghajlatú síkságokon csak a gyenge, visszamaradt répavetések felsegitésére ajánlatos kiszórni 30—40 kg. chilisalétromot. A répa alá azért kell erősebben mütrágyázni, mert a gyenge répavetés kezdetben igen bő táplálkozást kíván, hogy hamar megerősödjék, a fölös foszforsav azután, a mit a répa ki nem használ, hathatósan gyarapítja az utána következő növény termést. Sorba trágyázás esetén 80—120 kg. szuperfoszfát és 20—30 kg. chilisalétrom adagolása ajánlatos. Igen hasznos és ajánlható a hüvelyesek, különösen pedig a mag és takarmánybükköny műtrágyázása, mert a műtrágyával meghajtatott bükköny a levegőből sok nitrogént köt le a gyökerein lévő gumókba és ezzel is trágyázza a talajt el annyira, hogy a bükköny után következő őszi gabona sokszor nagyobb termést ad, mintha közvetlenül az őszi alá szuperfoszfátoztunk volna. Az adagolandó szuperfoszfát mennyiség 150—250 kg. Chilisalétromozni gyengén, csak a fejlődésében visz- szamaradt vetést szükséges. A tavaszi gabona alá csak akkor ajánlatos közvetlenül szuperfoszfátozni, ha azt tengeri vagy mütrágyá- zatlan őszi gabona után vetik. A répa és burgonya után kerülő tavaszi alá szánt műtrágyát ajánlatosabb az elő- vetemény alá kiszórni. Adagolandó szuperfoszfát meny- nyiség szórva vetés mellett 150—300 kg., sorba trágyázásnál 100—120 kg.
