Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-12 / 28. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA julius 12. kiállítással kapcsolatban ugyanis az Erdélyi Gazdasági Egylet, — mint az adott körülmények között erre leg- hivatottabb, — országos földbirtokpolitikai nagygyűlést hivott egybe szeptember hó 7-re, Mátyás király szülővárosába, Kolozsvárra. A nemzeti földbirtokpolitika megteremtésének kérdésével foglalkozott eddig a Magyar Gazdaszövetség, foglalkozott az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, foglalkozott még korábban az Erdélyi Gazdasági Egylet és foglalkozik ma már e kérdéssel az egész nagy magyar gazdatársadalom. Alig múlik el nap, hogy a magyar nemzeti földbirtokpolitika megteremtését sürgető közvélemény immár türelmetlen, szinte követelő megnyilvánulásával lépten-nyomon ne találkoznánk. A magyar földbirtokpolitika rég megoldásra váró kérdésének állandó felszínen tartása, sürgetése mindeddig hiábavalónak bizonyult. Pusztába hangzott el a a magyar középbirtokos osztály jajveszékelése, süket fülekre talált a gazdatársadalmi szervezetek kérése és a tárt karok helyett szűkkeblűén begombolt kabátokra és lezárt Wertheim-svekrényre találtak a nemzeti földbirtokpolitika barátainak a magyar föld megmentésére rányuló törekvései. Éveken keresztül hiábavalónak bizonyult minden igyekezete a magyar gazdatársadalomnak, hogy a magyar földet magyar kézen megtarthassa és minden év és minden további óra, amely még ilyen hiábavaló törekvésekben telik el, a magyar földre óriási vérveszteséget jelent. Sürgősen, férfias és határozott lépések megtételére van már halaszthatatlanul szüksége e nagy- fontosságú kérdésnek és ezt látva az Erdélyi Gazdasági Egylet, még a tavalyi év végén elhatározta, hogy pontos és megbízható statisztikai adatok alapján fogja igazolni, a jelen siralmas és egyre rosszabbodó helyzet tarthatatlanságát és ezeknek a minden kétséget eloszlató és kizáró, már is megdöbbentő adatoknak alapján, végérvényes és határozott lépés megtételére fogja kényszeríteni a kormányt, amelynek akcióképességét az utóbbi időkben az immár állandósulni látszó áldatlan politikai tusák bénítják meg. E nagy statisztikai munka elvégezhetéséhez szükséges anyagiak felett az E. G. E. nem rendelkezett. A nemes ügyek azonban mindenkor és mindenhol köny- nyen találnak megértőkre. Az E. G. E. az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülethez fordult anyagi támogatásért, mely egyesület igazgató-választmánya készséggel ajánlotta fel egy ilyen statisztikai kimutatás ösz- szeállításához szükséges anyagiakat. Ám nagy jelentőséggel bírtak a földbirtokpolitika ügyében tartott eddigi Gazdaszövetségi és O. M. G. E. gyűlések, mert ezeken a magyar gazdatársadalom legjobbjainak, szine-javának ezrei jelentek meg és hoztak egyhangú határozatokat, de mindezeknél a nagygyűléseknél sokkal nagyobb jelentőségű lesz az E. G. E. ; szeptember 7.-i országos gyűlése, mert ezen már most számszerű adatokkal is be lesz bizonyítva mindaz, amit az eddigi összes e tárgyban tartott nagyfontosságu gyűlések hangoztattak és hirdettek. A telepítési törvény foldozása ezeknek a minden I Demosthenesnél szebben beszélő számoknak megisme- i rése után szintén lehetetlenné válik. Amint megfogja | semmisíteni, mert meg kell, hogy semmisítse a szeptember 7-i nagygyűlés az utóbbi időben követett föld- ! birtokpolitika irányát, úgy meg is fogja jelölni azt az uj, egészséges irányt, amelybe a magyar nemzeti földbirtokpolitika ügyét terelni keli. Az államnak épp úgy feladatai vannak e téren, mint a társadalomnak. A földbirtokváltozások mai állapotának ismerete alapján az állam feladatait Bethlen István gróf, a társadalom feladatait pedig Tokaji László fogja megjelölni a nagygyűlésen. Ennek az egész ország gazdatársadalmát megmozgató birtokpolitikái nagygyűlésnek idején alkalma lesz az ország gazdaközönségének a legnagyobb magyar királynak: Mátyásnak az igazságosnak szülővárosában meglátni az E. G. E. kiállításain Erdély mező- gazdaságának és állattenyésztésének a tükrét és meg fog győződni arról, hogy igenis érdemes és szükséges az erdélyi magyar birtokosság ügyét felkarolni, hogy a haladás utján gyorsabban, az anyaországi gazdákkal párhuzamban mehessenek ők is előre. A csillagfürtmag nyári vetése. Talajunk termőképessége legelső sorban annak trágyázottságától függ. Nem lehet a talajnak annyi trágyát adni, a mennyit az nagyobb terméssel meghálálni képes ne volna, s azok az országok, azok a vidékek érik el a legnagyobb terméseket, a melyek a legbővebben képesek a talajt táplálni. S ha a magyarországi termések alacsonyak, kicsinyek, annak egyedüli oka az, hogy talajunkat nem trágyázzuk elég jól, nincs elég istálló trágyánk, a műtrágyák használatával pedig nem tudunk megbarátkozni. A műtrágyákkal különben nem is lehet minden tekintetben pótolni és helyettesíteni az istálló trágyát, de igenis célszerűen lehet pótolni zöldtrágyák segítségével, amelyek termelése különösen homok vidéken kitűnőnek bizonyult. Zöldtrágyául mindazon növényeket lehet termeszteni a melyek mint pillangós viráguak ismeretesek, de ezek közül is legjobb a csillagfürt. Ha a csillagfürtöt virágzása teljében alászántjuk, s ezen kivül a talaj- nek kát. holdanként 200 kg. káliszuperfoszfátot is adunk, akkor jobban megtrágyáztuk azt a talajt mintha 200 métermázsa istálló trágyát hordtunk volna rá. Ott a hol nem tartanak ugart, leggazdaságosabb a csillagfürtmagot julius vagy augusztus hó folyamán elvetni olyan módon, hogy aratás után a tarlót azonnal igen sekélyen alászántjuk, s a csillagfürtmagot
