Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-12 / 28. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA julius 12. kiállítással kapcsolatban ugyanis az Erdélyi Gazdasági Egylet, — mint az adott körülmények között erre leg- hivatottabb, — országos földbirtokpolitikai nagygyű­lést hivott egybe szeptember hó 7-re, Mátyás király szülővárosába, Kolozsvárra. A nemzeti földbirtokpolitika megteremtésének kér­désével foglalkozott eddig a Magyar Gazdaszövetség, foglalkozott az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, foglalkozott még korábban az Erdélyi Gazdasági Egy­let és foglalkozik ma már e kérdéssel az egész nagy magyar gazdatársadalom. Alig múlik el nap, hogy a magyar nemzeti földbirtokpolitika megteremtését sür­gető közvélemény immár türelmetlen, szinte követelő megnyilvánulásával lépten-nyomon ne találkoznánk. A magyar földbirtokpolitika rég megoldásra váró kérdésének állandó felszínen tartása, sürgetése mind­eddig hiábavalónak bizonyult. Pusztába hangzott el a a magyar középbirtokos osztály jajveszékelése, süket fülekre talált a gazdatársadalmi szervezetek kérése és a tárt karok helyett szűkkeblűén begombolt kabátokra és lezárt Wertheim-svekrényre találtak a nemzeti földbir­tokpolitika barátainak a magyar föld megmentésére rányuló törekvései. Éveken keresztül hiábavalónak bizonyult minden igyekezete a magyar gazdatársadalomnak, hogy a ma­gyar földet magyar kézen megtarthassa és minden év és minden további óra, amely még ilyen hiábavaló tö­rekvésekben telik el, a magyar földre óriási vérveszte­séget jelent. Sürgősen, férfias és határozott lépések megtételére van már halaszthatatlanul szüksége e nagy- fontosságú kérdésnek és ezt látva az Erdélyi Gazda­sági Egylet, még a tavalyi év végén elhatározta, hogy pontos és megbízható statisztikai adatok alapján fogja igazolni, a jelen siralmas és egyre rosszabbodó helyzet tarthatatlanságát és ezeknek a minden kétséget elosz­lató és kizáró, már is megdöbbentő adatoknak alapján, végérvényes és határozott lépés megtételére fogja kény­szeríteni a kormányt, amelynek akcióképességét az utóbbi időkben az immár állandósulni látszó áldatlan politikai tusák bénítják meg. E nagy statisztikai munka elvégezhetéséhez szük­séges anyagiak felett az E. G. E. nem rendelkezett. A nemes ügyek azonban mindenkor és mindenhol köny- nyen találnak megértőkre. Az E. G. E. az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesülethez fordult anyagi támo­gatásért, mely egyesület igazgató-választmánya kész­séggel ajánlotta fel egy ilyen statisztikai kimutatás ösz- szeállításához szükséges anyagiakat. Ám nagy jelentőséggel bírtak a földbirtokpolitika ügyében tartott eddigi Gazdaszövetségi és O. M. G. E. gyűlések, mert ezeken a magyar gazdatársadalom leg­jobbjainak, szine-javának ezrei jelentek meg és hoztak egyhangú határozatokat, de mindezeknél a nagygyűlé­seknél sokkal nagyobb jelentőségű lesz az E. G. E. ; szeptember 7.-i országos gyűlése, mert ezen már most számszerű adatokkal is be lesz bizonyítva mindaz, amit az eddigi összes e tárgyban tartott nagyfontosságu gyű­lések hangoztattak és hirdettek. A telepítési törvény foldozása ezeknek a minden I Demosthenesnél szebben beszélő számoknak megisme- i rése után szintén lehetetlenné válik. Amint megfogja | semmisíteni, mert meg kell, hogy semmisítse a szep­tember 7-i nagygyűlés az utóbbi időben követett föld- ! birtokpolitika irányát, úgy meg is fogja jelölni azt az uj, egészséges irányt, amelybe a magyar nemzeti föld­birtokpolitika ügyét terelni keli. Az államnak épp úgy feladatai vannak e téren, mint a társadalomnak. A föld­birtokváltozások mai állapotának ismerete alapján az állam feladatait Bethlen István gróf, a társadalom fela­datait pedig Tokaji László fogja megjelölni a nagygyű­lésen. Ennek az egész ország gazdatársadalmát megmoz­gató birtokpolitikái nagygyűlésnek idején alkalma lesz az ország gazdaközönségének a legnagyobb magyar királynak: Mátyásnak az igazságosnak szülővárosá­ban meglátni az E. G. E. kiállításain Erdély mező- gazdaságának és állattenyésztésének a tükrét és meg fog győződni arról, hogy igenis érdemes és szükséges az erdélyi magyar birtokosság ügyét felkarolni, hogy a haladás utján gyorsabban, az anyaországi gazdákkal párhuzamban mehessenek ők is előre. A csillagfürtmag nyári vetése. Talajunk termőképessége legelső sorban annak trágyázottságától függ. Nem lehet a talajnak annyi trá­gyát adni, a mennyit az nagyobb terméssel meghálálni képes ne volna, s azok az országok, azok a vidékek érik el a legnagyobb terméseket, a melyek a legbőveb­ben képesek a talajt táplálni. S ha a magyarországi termések alacsonyak, kicsinyek, annak egyedüli oka az, hogy talajunkat nem trágyázzuk elég jól, nincs elég is­tálló trágyánk, a műtrágyák használatával pedig nem tudunk megbarátkozni. A műtrágyákkal különben nem is lehet minden tekintetben pótolni és helyettesíteni az istálló trágyát, de igenis célszerűen lehet pótolni zöldtrágyák segítségével, amelyek termelése különösen homok vidéken kitűnőnek bizonyult. Zöldtrágyául mindazon növényeket lehet ter­meszteni a melyek mint pillangós viráguak ismeretesek, de ezek közül is legjobb a csillagfürt. Ha a csillagfür­töt virágzása teljében alászántjuk, s ezen kivül a talaj- nek kát. holdanként 200 kg. káliszuperfoszfátot is adunk, akkor jobban megtrágyáztuk azt a talajt mintha 200 métermázsa istálló trágyát hordtunk volna rá. Ott a hol nem tartanak ugart, leggazdaságosabb a csillagfürtmagot julius vagy augusztus hó folyamán elvetni olyan módon, hogy aratás után a tarlót azon­nal igen sekélyen alászántjuk, s a csillagfürtmagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom