Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-08 / 10. szám
március 8. SZATMÁRI GAZDA Különfélék. Zöldségtermelés felkarolása, Megírtuk lapunkban, hogy az áldatlan Balkán háborúban a mi bolgárkertészeink jelentékeny része elvérzett s az életben levők is ott állanak InégCsataldzsánál a tüzvonalban. Természetesen hazánkban, hol a bolgárok különösen a nagyobb fogyasztási központok: városok környékén a zöldség szükségletet'azelőtt (soha nem ismert olcsó áron fedezték, a szegény kertészek cleste érthető zavarokat fog az élelmezés terén okozni. Ezeket, valamint a drágulást megelőzendő a íöldmiveliésügyi minisztérium a főváros környékén államsegéiylvel bolgár kertészeteket létesit ami nemcsak azért előnyös, hogy az olcsó zöldség továbbra is biztosítva lesz, de e telepeken szakértő munkaerő lesz kiképezhető, mely azután a vidéki városok környékén létesítenek ilv bolgárrendszerii kertészetet. A véres háborúnak tehál közgazdaságilag lesz annyi haszna, hogy a bolgárok kivitt óriási összegek ezentúl nem kerülnek idegenbe, de a közvagyonosodást fogják szolgálni. A bolgár háborúnak kellett tehát kitörni, hogy gazdáink a mezőgazdaság e jövedelmező ágának kultiválására rá adják lejüket. Országos állatvásárok vármegyénkben. Március 11.-én Aranyosmegyesen ; 14.-én Csengeren ; 17- ikén Avasfelsőfaluban, Fehérgyarmaton, Mátészalkán; 18.-án Szatmár-Németihen; 20.-án Erdődön; április 1.-én Krasznabélteken; 3.-án Királydarócon; 7-én Hagymásláposon és Szinérváralján ; 14.-én Nagykárolyban ; 15.-én Érendréden; i8.-án Csengeren; 21.-én Mátészalkán ; 22.-én Aranyosmegyesen; 28.-án Felsőbányán; 29.-én' Szatmár-Németlben; 30.-án Misztót- faluban. Uradalmak és földbirtokosok ha gazdatisztet s gazdatisztek ha alkalmazást keresnek, forduljanak egyesületünk titkári hivatalához (Szatmár Deák tér 2) mely a közvetítést díjmentesen eszközli. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. földmive- lésügyi minisztérium a „Mátészalka és Vidéke“ vadász- társaság alapszabályait 15194—913. lí. B. szám alatt jóváhagyta. Tejgazdaság, vajkésziíés cimén egy igen aktuális füzet jelent meg Jászberényi András gazd. akad. tanár tollából. Mivel a falusi tejcsarnokok felállítása nap-nap mellett szükségesebbé válik s egyesületünk vezetősége is az évi működési tervezetébe mint egyik elsőrendű feladatát vette fél ily falusi tejcsarnokok létesítését, gazdáinknak vélünk szolgálatot teljesíteni, ha e hézagpótló munkából jelen számunkban mutatványt 6-ik oldal. közlünk. A jeles mű megrendelhető az Erdélyi Gazdasági Egyesület könyvkiadó vállalatánál. Ára 3 korona. Egyesületünk heremagtisztitó és arankamentesitő raktára {Szatmár, Árpád-utca 21. szám alatt, Reiter Jakab házában) működését ismét megkezdte. Raktár nyitva: Naponta reggel 8 órától déli 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig. Előzetes bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Deáktér 2. sz.) intézendők. Egyesületünk ez évi bikavására. A bejelentések után Ítélve úgy mennyiségileg, mint minőségileg felül fogja múlni az eddigieket, s igy a vásáron megjelenő községek oly tenyészanyagot szereztetnek be* intenzivebb állattenyésztés a beéréséhez feltétlenül kívánatos. Reméljük, hogy a vásár kereslet tekintetében sem fog kivánni valót hátra hagyni. Gazdasági válság és pénzszűke A mai nehéz közgazdasági viszonyok között jól esik egy pár vigasztaló szót olvasni különösen, akkor, ha az oly autentikus helyről jön, mint a „Magyar Gazdák Szemléje“ A „Magyar Gazdaszövetség“ ez előkelő folyóirata február havi számában a magyar gazdasági válság és pénzszűkéről a következőleg írja: „Annyit beszélnek és Írnak a gazdasági válságról, hogy végül még azok is elhiszik ezt, a kiknek tapasztalatai ez állítással egészen ellentétesek. Mi magunk részéről elismerjük, hogy a közgazdasági életnek bizonyos régióiban erősen megszükült, a pénz és különösen azok, a kik uj hitelek igénybevételére vannak utalva, ennek súlyát nagyon erősen érzik. Másrészről azonban ki kell emelnünk ez alkalommal is, hogy a pénznek ez a megszükülése nem általános épen ezért válságról beszélni nincs helyén. Nemcsak a fővárosi mulatóhelyeknek, sziházaknak tömött völta beszél mi mellettünk, hanem még ennél komolyabb adatok is. A székesfőváros statisziikai havi füzeteinek legutolsó múlt év októberére vonatkozó számában ugyanis azt látjuk, hogy a takarékbetétek a múlt év tiz hónapjában váratlan arányban emelkedtek. Mig ugyanis 1911 megfelelő szakában a főváros intézetek 667 millió betétről adtak számot, .912 októberben ez összeg 745 millióra emelkedett fel. Az emelkedés tehát közel jár a 80 millió koronához. Igaz ugyan, hogy a pénztárjegyeknél és utalványoknál némi csökenést látunk, a mai azonban alig haladja meg a 01 milliót. A legutolsó hónapok ezeket a számokat megfogják rontani, a nélkül azonban, hogy igazolható volna a gazdasági válság révén ütött lárma, Egyes bukó vagy megbukott intézetek pusztulása még nem jelenti az egész gazdasági életnek megromlását a melynek alapjai egészségesek s a főváros népe a sok haszontalan költségek mellett is bőven tehet és tesz is félre. E sorok nagyon is rá illenek a szatmári viszonyokra, mert bizony színház mozi stb. a sokat emlegetett nehéz viszonyok dacára
