Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-08 / 10. szám
március 8. SZATMÁRI GAZDA 4-ik oldal A vásár mindkét napon délelőtt 9 órakor kezdődik, a bjkák azonban legkésőbb reggel 8 óráig a helyszinére vezetendők. A vásár napján történő bejelentések a heiy- szinén eszközlendők. Jelen szabályzat úgy az eladókra, mint a vevőkre egyaránt kötelező Miután Szatvnárvármegye gazdasági reIügyelője valamint a szomszédos vármegyék gazdasági Felügyelői e vásáron fogják a községek részére a tenvész apaállatokat az állami kedvezmény megadásával beszerezni, felhívjuk különösen Szatmárvármegye községeinek elöljáróságait, hogy az állami kedvezmények megszerzése céljából már most forduljanak Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő úrhoz (lakik Nagykárolyban) mert az állami kedvezményt nevezett gazdasági felügyelő ur csak azon városok, községek, gazdatársulatok, birtokosságok 'és gazdaköröknek adja meg, melyek ez irányú kérelmüket a vásárt megelőzőleg terjesztik be nevezett felügyelőséghez, a vásár napján benyújtott kérelmek nem lesznek figyelembe véve. Venni szándékozó községek elöljáróit, illetve meghatalmazottait felkérjük, hogy a községi hivatalos pecsétet magukkal hozzák. Tenyésztőket ezúton is felszólítjuk, hogy a marhalevelek Szatmárra való irányításáról községükben gondoskodjanak. Marhalevelek átírása a bikavásári irodában történik. Szatmár, 1913. február 11. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében : Világossy Gáspár Teleki Géza gróf egy! titkár. egvl. elnök. Néhány adat a burgonyatrágyázásához. Hazánkban a burgonyavetés ideje általában április havára esik. Rendszerint tulkora kitavaszodások eleinte azzal biztatnak, hogy gazdasági növény kultúráink vegetációja a szokottnál is hamarabb és szépen fog megindulni; sajnos aztán az utóbb rendszerint bekövetkezendő zord, fagykáros időjárás nemcsak késedelmet és visszafejlődést, hanem számottevő kárveszedelmeket is okoznak, ügy, hogy április bekövetkeztével egy-egy enyhébb tavaszkezdet dacára is sokkalta hátrább vagyunk egyes gazdasági termékeink tavaszi munkálataival, mint más évek hosszú és szigorú teleit követő normális tavaszainak bekövetkeztével. Ilyen körülmények között a burgonyavetés ideje is többé ke- vésbbé halasztást szenved. A két magyar alföld tájain és túl a Dunán általában április első felében a Felvidéken és az erdélyi részekben pedig április második felében, sőt egyes magasabb fekvésük de elsőrangú burgonyát termesztő hegyvidéki tájainkon május havában szoktuk a burgonyagumókat elvetni. A burgonyánál kiváló eredménnyel alkalmazhatjuk a műtrágyázást és pedig 100 négyszög méternyi területre, mintegy 6 kgnyi tehát 50 filiér értékű szuperfoszfátot, azonkívül kötött talaj mellett, nyirkosabb vidékeken a chilisalétromot, túlnyomó részben könnyű természetű burgonyaíermő talajainkon pedig a kénsavas ammoniákot is. A inagy. kir. növénytermelési kísérleti állomások tapasztalatai nyomán szuperfoszfátból 150—180 kgot, a kénsavas ammóniákból 80—120 kg.-ot, a chilisalétromból pedig 65—100 kg.-ot adunk kát. holdanként a burgonyának. Chilisaléíromtrágyázás- sal csak úgy érünk el eredményeket, ha megfelelő mennyiségű szuperfoszfátot alkalmazunk és pedig kát. holdanként legalább is 150 kg.-nyit, ugyanennyi szuperfoszfátot igényel pótlószerül a kénsavas ammóniák, a mely a burgonya trágyázása terén a chilisalétromnál előnyösebben kihasználható. A kénsavas amoniák, mint a gázgyártás egyik mellékterméke, általában 20 százalék részében tartalmazza a burgonya áital oly igen hasznosítható nitrogént. A kénsavas ammóniák hasznavehetősége és általános elterjedése mellett szól az a körülmény, hogy abból Anglia, Ausztria, Észak-Amerika, Franciaország és Németország műtrágyát használó gazdasági több százmillió korona értékű anyagot használnak fel évente. Az ammóniáknak a talajban előbb salétrommá kell alakulni, hogy a növényzet áital kellőképen fölvehető legyen. Az eabeii átalakulás, illetőleg nitrifikálódás, folyamata jól megmunkált, egyben pedig mésztartalom- mal nem szűkölködő talajban gyorsan és eredményesen megy végbe. Viszont mészben szegény, savanyu talajnemeknél salétromképző baktériumok hiányában a nitrifikálódás tökéletlen marad; ilyen talajra tehát fölösleges volna amoniákot pazarolni. A kénsavas ammoniákot az ültetés előtt egyenletesen elhintegetjiik, a burgonyával bevetendő területen. A hozzáadásul vett szuperfoszfátot homoktalajon a tavaszi talajmunka előtt kötöttebb talajon pedig az őszi szántás előtt kell elszórnunk. Mivel hazánkszerte erre alkalmas homoktalajnemeken temérdek burgonyát termesztünk, esetenként 40 százalékos kálitrágyát is adhatunk a kénsavas amonniák mellé. Különösen akkor, ha kalászosok közül rozs előzi meg a burgonyát; ilyenkor áltatában 80 kg. kálit adunk annak kát. holdanként. Jól megmunkált talaj mellett az elősorolt műtrágya- termékek jelentékenyen fokozzák a burgonyatermelés mennyiségét.
