Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-01 / 9. szám
március 1. SZATMÁRI GAZDA 2-f: oldal. biztosítja részére még mostoha időben is szorgos munkájának ellenértékét, a kényelmes megélhetést. Nekünk semmi kifogásunk nem volna a vámsorompó felnyitása ellen, ha a magyar gazdaközönségnek már régebben megadtak volna a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges egy2b eszközöket, ha a magyar gazdának már régen rendelkezésére állna a mezőgazdasági üzem belterjessé tételére szükséges könnyűszerrel hozzáférhető hitelforrás, ha az illetékes tényezők a gazdasági tudást kellő mértékben elterjesztették volna, ha a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges olcsó munkaerőt nem kergetné tengerentúlra a rossz közigazgatás, a rossz szociálpolitika. Ismételjük, ha csak az utóbbi dolgok is rendelkezésére állnának a magyar gazdaközönségnek, nem kifogásolnék egy percig sem a Balkán á/lamok élő állat behozatalát, főleg ha biztosítékot nyerhetünk arra vonatkozólag, hogy ez az állatbehozatal nem veszélyezteti a magyar állategészségügyet. Addig a- zonban, amig a magyar gazda csak tengődik ebben az országban, amig az élő állat behozatal állategészségügyi veszedelmei teljes mértékben fenállanak, a magyar gazdaközönségnek még a legelkeseredettebb harcok árán is meg kell védelmeznie a vám és kereskedelmi szerződésben részére biztosított jogokat. Úgy látszik, hogy a magyar gazdaközönség el is van készülve az uj küzdelemre. Már is országos az a felháborodás, amely a kereskedelmi köröknek azt a törekvését kiséri, hogy a Balkán szerződéseket még lejártuk előtt revízió alá vegyék s esetleg úgy módosítsák, hogy a Balkán államok bizonyos mennyiségű élő állatot is importálhassanak a közös vámterületre. De nem csak a magyar gazdák, hanem az osztrák gazdák is teljes mértékben felháborodtak ez ellen a törekvés ellen és úgy Lajtán innen, mint Lajtán túl már megindultak az előőrsi csatározások, amelyek hevessége már is azt bizonyítja, hogy az agrár és merkantil érdekek ez előrelátható nagy küzdelme lesz olyan heves, mint a Balkán államok egymás- közötti csete-pátéja. Kell is, hogy legyen. A jövő nem valami nagyon biztató a magyar közönségre. A bel és külpolitikai helyzet tisztázása annyi pénzt rabol el ismét az országtól, hogy a mezőgazdasági élet szükségleteinek kielégítésére ismét csak évek múlva gondolhatunk. A külpolitikai feszültség éppen a legszorosabb mezőgazdasági munkák idején ezer és ezer munkáskezet vont el tulajdonképeni hivatásától. Ezeket a bajokat mind csak a gazdaközönség fogja megsinyleni s most mégis azt akarják, hogy ez áldatlan helyzet tisztázásával járó terheket szintén a gazdaközönség vegye a vállaira. Ilyen birkatürelműnek —, bármennyire türelmes legyen is — nem ismerjük a magyar gazdát. Szervezkedjék tehát a magyar gazdaközönség az uj harcokra, a gazdatársadalmi szervezetek viszont tartsák állandóan ezt a kérdést ébren, hogy amikor a szervezettség erejét kell a küzdelembe belevirmi, készen álljon minden magyar gazda, aki ismeri és meg is akarja védeni saját jogos érdekeit. Bikavásár Szatmáron 1913* évi március 62.-én és 13-ikán. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szokásos tavaszi bikavásárát Szatmárnémetiben a városmajorban alábbi beosztással tartja meg: ÜLŰime mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára M080NBAM. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÖGÉPEK. Osbome amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányha]tásra. Gabona^ tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó ós darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
