Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-22 / 8. szám
február 22. SZATMÁRI GAZDA ez a válság legjobban éreztette hatását a kereskedelmi életre. A fővárosban és a vidéken napnap után nagyobb számú becsukott boltajtó, napnap után szaporodó kereskedői bukás jelzi annak a pusztító viharnak jaz útját, amelyet csakis erős gazdasági szervezetek tudnak megrázkódtatás nélkül kibírni Sajnos, a magyar kereskedelemben ilyen erős szervezetek meglehetős gyér számmal vannak. Nálunk, hogy valaki kereskedelmi vállalkozásba bocsátkozzék, ahhoz teljesen elegendő kelléknek tart ják, ha az illető konyitcgy kicsit az üzlethez. A szükséges alap- és forgótőkét, az üzleti szolidságot az úgynevezett erkölcsi alapot a kereskedelmi vállalkozásoknál másodrendű kelléknek tartják. Ez okozza aztán azt, hogy Magyarországon az esetleges gazdasági válságok vihara aránylag jóval nagyobb pusztítást okoz, mint külföldön, különösen a műveltebb nyugati pi's'/ágokban. Hogy ez így van, arra nézve elég bizonyíték a fogyasztási szövetkezetek legnagyobb! magyar központjának a «Hangyádnak a' múlt üzletév- ről kiadott igazgatósági jelentése, melyben szinte örvendetesnek mondható kivételképen nem találjuk fel a válságos pénzügyi helyzet miatt megszokott siránkozásokat, hanem annak éppen az ellenkező jét A válságos helyzet nemhogy rossz hatássa! lelt volna arra az 1195 falusi fogyasztási szövetkezetre, amely a Hangya kötelékében működik. hanem inkább megszilárdító hatással, bebizonyosodott tehát ismét az, hogy a tűz a forgácsol elhamvaszt ja, (az (acélt ellenben még keményebbé edzi A fogyasztási szövetkezetek sikereinek a titkát nem kell tehát másban keresnünk, minthogy a szövetkezetek megfelelnek a reális üzlet minden követelményeinek. Van elegendő alap- és Forgótőkéjük, feltalálhatjuk bennük a kereskedői szaktudást is s végül meg van a kellő erkölcsi alapjuk is, mert a szövetkezetek nem nyerészkednek, nem akarnak a fogyasztó közönség rovására gazdagodul (Úgy látszik, hogy ezt a körülmény! minálunk is mindjobban kezdik felismerni. A fogyasztási szövetkezetek száma ugyanis az elmúlt évben ismét több mint százzal szaporodott, de meggyarapodott e szövetkezetek központjának, a Hangyának a forgalma is. Mégpedig kereken négy millióval úgy, hogy elérte a 28 millió koronái, ami annyit jelent, bőgj'számbeli eredményt tekintve a Hangya, amelynek üzleti tőkéje legnagyobb részben a falusi nép összerakott filléreiből képződött, ma már a legnagyobb magyar kereskedelmi vállalkozás. Pedig hát ezt a fényes eredményt aránylag igen rövid idő alatt, mindössze 14 eV hiun4-ik oldat kájával érték el. A fogyasztó közönség szervezkedésének, öntudatra ébredésének meg volt tehát az eredménye Pedig a magyar szövetkezeteknek sokkal nagyobb' akadályokon keltett keresztül gázolniuk, sokkal több ellenséggel kellett csatázniok, mint a külföldi fogyasztási szövetkezeteknek. Itt azonban ismét csak arra hivatkozunk, bőgj’ a tűz az acélt nem hogy elégetné, hanem még keményebbé teszi. Talán éppen a folytonos ellentállás tette szívóssá és kitartóvá a szövetkezetekbe tömörült fogyasztókat, akiknek száma ma már jóval meghaladja 200,000-cl a mely szám, különösen az utóbbi években mutat fel igazán örvendetes szaporodást. Ez a szaporodás azonban aligha következeit volna be, ha nálunk, főleg a falvakban sok minden bajtól szorongatott földmivelő nép kézzelfoghatólag bebizonyítva nem látná a fogyasztási szövetkezetek nagy anyagi és erkölcsi előnyeit. Láthatja a fogyasztó közönség azt is, hogy a szervezkedés erején megtörik minden hatalom, láthatja, hogy a fogyasztási szövetkezetekben eltanult szervezkedést más téren alkalmazva az anyagi és erkölcsi boldogulásnak egészen uj utjai tárulnak fel részére. Csak egyebet ne említsünk, amióta a fogyasztási szövetkezetekben rendszeresen folyik a nép kereskedelmi kiképzése azóta mindig szükebb körre szorítkozik azoknak önző manipulációja, akik a nép kereskedelmi tudatlanságát kihasználva' jutottak nagy vagyonhoz. Ez talán mindenek fölött legszebb eredménye a fogyasztási szövetkezetek 1« évi munkásságának. Bikavásár Szatmáron évi március IS.»én és 13*ikán. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesülel szokásos tavaszi bikavásárát Szatmárnémetiben a városmajorban alábbi beosztással tartja meg: Március 12.-én magyar bikák vására. Március 13.-án nyugati bikák vására. Felhajthatok magyar és nyugoti fajú tenyészbikák. A felhajtásra vonatkozólag tudomására hozzuk a tenyésztőknek, hogy igazgató választmányunk határozatából kifolyólag, a bikavá ár értékének emelése céljából, a felhajlott apaállatokat e célra kiküldött bizottság fogja felhajtáskor a helyszínén felülvizsgálni s a tenvész- tévSre alkalmatlan egyedek a vásárra nem bocsáttatnak1 be. Bejelentési határidő mindkét fajta bikákra f. évi március hó 8.-a délután 5 óra
