Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-08 / 6. szám

5-ik oldal.

SZATMÁRI GAZDA

február 8.

kir. tanácsos, az állami rovartani állomás igazgatója volt.

A hadköteleseknek nem kell nösülési engedélyt kérni. A véderőről szóló törvény értelmében a honvédelmi miniszter fontos rendeletel bocsátott 9$ a, napokban, jfnely p hivat; :’os lapban is megjelent s kimondja, hogy az állítási kötelezettségüknek még eleget nem tett férfiak nősülhelésére vonatkozó tilalom 1913. évi február 1-től kezdve esetleg újabb rendelkezésig megszűnt.

Uradalmok és földbirtokosok ha gazdatisztet s gazdatisztek ha alkalmazást keresnek, forduljanak egyesületünk titkári hivatalához (Szatmár Deák tér 2) mely a közvetítést díjmentesen eszközli.

Szőlőterületen tilos a vadászai. Sok szőlő- termelő vidéken fölmerült az á kérdés, hogy a vadászterülethez tartozik-e a szőlőterület, mert a vadászterület bérlője a szőlők közt is vadászik és sok kárt okoz, olyan kárt, amelyet hamarosan lehetetlenség megállapítani. A vadásztörvény csak bekerített helyekről s kertekről beszél. ahol filös a vadászat. A legtöbb helyen nincsenek a szőlőterületek bekerítve s kerteknek se minősíthetők. Ahol óvatosan készítik a va- dászbéríeti szerződést, ott bele szokták foglalni a szövegbe, hogy mely területeken tiicfs a vadászat. De ha nincs belefoglalva a szerződésbe a tilalom, minden vadásznak tudni kell, hogy a szőlőtőkék között vadászni, lövöldözni nem szabad, mert a seréi megsérti a tőkéket s eltördeli a venyigéket. Kétségtelen, hogy minden he nem kerített területen lévő vad a vadászterület bérlőjéé, kinek jogában áll a vadat a szőlők közül hajlókkal kiüzetni s a szőlőkön kívül levő szabad területen lelőni. Jövőben pedig tanácsos lesz az 'összes vadászbérleti szerződéekbe. a megszorítást befoglalni. Ezzel elejét veszik az utólagos kellemetlenségeknek, fölösleges pereskedésnek. * •

A gyújtó megadóztatása. Uj adónem fenyegeti a fogyasztó polgárságot Miután az osztrák kormány tervbe vette a gyujtó-adót, minden bizonynyal foglalkozni fog vele a magyar kormány is. A terv szerint egy doboz gyújtó adója egy fillér lenne, ami körülbelül 15 millió koronával gyarapítaná évente a kincstár jövedelmét. Ez az adóterv kétségtelenül nagyon kedvez a magyar gyujtóipar tömörülésének, mert a végrehajtás egy középpontból történhetnék. — A fogyasztó azonban a nagy adóemelés melleti a kartell meggyarapilott használ is kénytelen viselnie úgy a valóságos uj teher jóval meghaladná a IS milliót

A papság szövetkezeti tevékenysége A pápa — mint ismeretes — még 1910. őszén elrendelte, hogy a papság minden pénzintézeti szerepléstől vonuljon vissza. A Szövetkezetek Szövetsége kérelmére a hazafias és szociális érzelmeiről ismert magyar püspöki kar közbenjárt a Szentszéknél, hogy a rendeletet az altruista szövetkezetekre ne terjessze ki. A püspöki kar megkeresése sikerrel járt s bár a római határozat a: rendelet kihirdetését csak elhalasztotta két évre, a magyar püspöki kar illetékes fölhatalmazás utján úgy magyarázta a rendeletet, hogy az már csak inditó okainál fogva sem vonatkozhatik az altruista szövetkezetekre. E szerint a rendeletnek Magyarországon 1913. április 1-én kellett volna érvénybe lépni. A magyar püscöki kar — amelyre a rendelet végrehajtását bízták — már hónapokkal ezelőtt azt a kérelmet intézte a szentszékhez, hogy a speciális magyar viszonyokra való tekintettel a rendelet életbeléptelését három évre halasszák el. Mint most értesülünk, a püspöki kar kérelmének helyt adtak Rómában, úgy, hogy a pápai rendelet csak 1916 április i-én fog életbelépni a pénzintézeteket illetőleg.

Vadászterületek bérbeadása. A földmjveiésü- gyi és belügyminiszterek közős körrendeletét intéztek a törvényhatóságokhoz, hogy a vadászterületek jobb gondozása végett szabályrendeleteket dolgozzanak ki. A körrendelet a szabályrendelet főbb elveit is megadja. E szerint a bérleti szerződésben meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyeket a bérlő a vadállomány kellő óvása, gondozása és fentartása érdekében betartani köteles. Nevezetesen, hogy nagyobb havazások esetén fogolyetetőket köte’es felállítani, hogy a ragadozó vadakat irtani tartozik és hogy a vadászatot nem szabad oly módon űznie, hogy a vadállomány a kipusztulás veszélyének legyen kitéve. Ki kell kötni, hogy a bérlő a vadászati jogot aihaszonbérleibe csak a község beleegyezésével adhassa és hogy úgynevezett élvezeti jegyeket Üzletszerűen sem a bérlet egész tartamára, sem egyes vadászati idényre, vagy egyes vadászatra nem adhat ki ; továbbá» hogy a bérlő a szerződés aláírásakor egy évi bérösszegnek megfelelő óvadékot köteles letenni. Ki kell továbbá kötni, hogy a- mennyiben a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeknek meg nem felel, a község képviselőtestülete a bérlőt esetről—esetre a szerződésben számszerűen megállapítandó birsággal sújthatja.

Nagy fagykárok a cukorrépában. Nagyszombatból jelentik: Körülbelül 15.000 vaggon I cukorrépa megromlása tartja izgalomban az e-