Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-01 / 5. szám
5-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA február 1 egyaránt; tehát sok nitrogénnak, foszfornak és kálinak kell jelen lenni a talajban, mert ha csak az egyik is hiányzik avagy kevesebb mennyiségben van jelen, a másik kettőt egymagában kellően ki sem használhatja a fejlődőnövény. Miután pedig az istálló trágyában sok a nitrogén és kötöttebb talajban sok a káli is, ellenben j csak kevés foszfor van mindenütt jelen, tehát egyedül j istállótrágyával trágyázzunk bármilyen »höven, a legrna- j gasabb termésátlagokat elérni nem fogjuk, mert ezzel a trágyázóanyagga! sok nitrogént és kálit juttatunk ugyan a talajba, de sokkalta kevesebb foszfort, semhogy a növény a nagymennyiségben jelenlevő nitrogént és kálit kellőleg ki tudná használni. Ezért fontos tehát a műtrágyák megfelelő használata, ezért érnek el nagy termésátlagokat azok az országok, amelyek sok j műtrágyát használnak fel. Ha tehát a tőlünk nyugatra fekvő orsságok ter- j mesátlagait mi is elakarjuk érni, vagy legalább meg- j közeliteni, csak egyetlen mód áü rendelkezésünkre, nem j egyéb, mint sokkalta több műtrágyát használni fel, mint amennyit eddig elhasználtunk. Gy. K. A forgó vagy járó búza vetőmag beszerzése. (R—r.) Miután gazdáinak az ősszel üresen maradt területeik jelentékeny részét tavasziakkal, főleg pedig tavaszi forgó búzával szándékoznak pótolni s miután köztudomású, hogy a jó termésnek a helyesen megmunkált földön kivül a jó vetőmag egyik feltétele, kötelességet vélünk teljesíteni, ha gazdáinknak figyelmét felhívjuk arr.a, hogy a forgó búza vetőmag beszerzésénél nagyon is óvatosan járjanak el s azt csakis ismeri, teljesen megbízható termelőtől vásárolják be, s ha bárkitől is veszik, követeljék az azonosság szavatolását. Érre vonatkozólag Kázsó Imre, a magyar- óvári gazdasági akadémia tudós tanára és az Ugyanottani kísérleti állomás vezetője a következhet írja: »A járóbuzavetőmag beszerzésénél nagyon kell ügyelni arra, hogy a járóbuza tényleg tavaszi vetéssel következzék; ha ugyanis 2 évben egymásután ősszel vetik, egészen őszi búzává algkul ál és. ha az ilyen őszivé lett járó búzát tavasszal vet jük el, az csak bokrosodik de szárba nem megy. Ezért kell, hogy vetőmagja feltétlenül megbízható legyen. Mi például már jártunk úgy' a magyaróvári gazdasági akadémia kísérleti terén, hogy a Vihnorintól újdonságképpen hozatott Hybrid, hátit inversabel járóbuzát kora ! tavasszal elvettük és abból egy tő sem ment ; szárba. Tudomásom szerint legutóbb, mikor 1907. I őszén a tartós őszi szárazság következtében sok buzavetés kimaradt, sok gazda megjárta az elvetett tavaszi búza vetőmag megbízhatatlanságával, aminek például - Barsmegvében nagy per lett a következménye, mert a tavaszi búza nem hányta ki a kalászát. Úgy tudom, hogy7 e peres e- setben a vetőmagot egy gabonakereskedő szállította, akivel az üzletmegkötés alkalmával a ve- j tőmag azonosságát nem szavatolhatták. Tehál az azonosság, a megbízhatóság a tavaszi búza vetőmagjánál különös figyelemre méltatandó.« Ajánljuk tehát gazdáinknak a fentiek megfontolását, mert Rázsó amit mond, az úgy van s azt esetleg egy lelketlen eladó handa-bandája nem cáfolhatja meg. Éppen most, midőn e sorokat irom, egy a földmivelésben megőszült gazdának hoztam fel az esetet, erre az én gazdám gondolkozni kezd s az! mondja,- ezelőtt vagy 20 évvel velem is történj ily'en eset s én az időjárást okoztam azért, hogy forgó búzám termést nem hozott, mert én azt hittem, hogy csak akkor alakul át a forgó- buza teljésen őszivé, ha három egymásután követő esztendőben vetik ősszel. íme egy kisgazdának bizonyítéka. Tehál a forgó búzavetőmag vásárlásánál az azonosságért követeljük a jótállást a akkor e- setleges kárunkat az eladóval szemben bírói utón is érvényesíthetjük. Különfélék. Ejöléptelés. Zoltán Ákos nagybányai m. kir, fatenyésztési felügyelőt, a ni. kir. földmivelés- ügyi minisztérium m. kir. állami főkertészszé nevezte ki. A szimpatikus főkért észnek, ki jubiláns kiállításunk rendezésénél elismerésre méltó munkásságot fejtett ki, — eme kinevezéséhez őszintén gratulálunk. Országos állatvásárok vármegyénkben. Február 3-ikán Nagykárolyban, Nagypaládon; T-én Nagyecseden, Szatmárnémetiben és Krasznabél- j leken; 6-ikán Erdődön, Királydarócon; 10.-én | Fehérgyarmaton; 11.-én Aranyosmegyesen; 17- ikén Sárközön; 19-ikén Nagysomkuton; 21-ikén Csengerben, Erdőszádán, Kővárhosszufaluban; í 24-ikén Nagybányán. Az OMGE, ez idei tenyészállátvásárára a jelentkezéseket már lezárta; mint értesülünk, a bejelentések már eddig is oly nagy számban történtek, hogy a rendezőség a rendelkezésre álló istállókban az állatoknak alig fog tudni helyet
