Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-27 / 39. szám
szeptember 27. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldat sohasem hagyták el a túlsó tábort, még akkor sem mikor az agráriusok a szociális széliért! nevében léptek fel a kereskedői kapzsiság ellen, egyszeriben heves ellenfelei leitek a merkantilista szellem legélesebb kijege- cesedésének, a nagytőke kartelljeinek, a melyek rabba- tokkal és egyébb kedvezésekkel látja el a nagyvállalkozót a kisiparossal szemben. Az asztatosmestereknek és a hozzájuk csatlakozott iparosoknak gyűlése a kartellek gúzsbakötését, megrend- szabályozását követeli az államtól. Azt kívánja, hogy a nagykereskedők, akik a nyers faanyagot az erdőkből összevásárolják s összebeszélve méregdrágán adják az iparosnek a kartellhivatal felügyelete alatt álljanak, mely hivatal a kartellek minden olyan határozatait megsemmisíthesse, melyek a fogyasztók érdekeibe ütköznek. Ezek a határozatok a legélesebb ellentétben vannak a merkantilista felfogással, mert a kereskedelem megrendszabályozását jelentik, de a legteljesebb összhangban vannak az agrárius felfogással, mely a spekulációnak a termelés kárára való tulhajtása ellen mindenkor kérlelhetieu harcot hirdet. t Az asztalosok mozgalmát követi a lakatosoké, megelőzte azt a cipészeké, néhány hónap múlva az iparosoknak még nagyobb csoportja üzen hadat a kizsákmányoló merkantilismusnak. A nagykereskedők elleni harc a gyárosok elleni harccal kapcsolódik össze, a mennyiben decemberben a vasgyárak kartellje ellen foglal állást a lakatos ipar, mely hazánk iparosainak ez idő szerint legnagyobb részét foglalja magában. Sőt olyan hangok is hallatszanak, az iparosok köréből, hogy a kartellek ellen az egész iparostársadalom hadba száll. Ha valámely osztály, úgy különösen a gazdák méltányolják és kisérik rokonszenvvel az iparosok ébredését, mert eddig a gazdatársadalom egyedül, fegyvertárs nélkül vívta nehéz harcát a szabadság örve alatt sokszor kalóz merkantilista üzelmek ellen. Ma már bizonyos, hogy ezt a nagy és teljesen jogosult küzdelmet elszigetelve eredménnyel megvívni nem lehet. Emlékezzenek vissza, mily nehéz volt a nagy tőke, a kereskedők és a gyárosok támadásait visszaverni, mely az argentínai hús érdekében a mezőgazdaság ellen irányult. Pedig a földmüvető Magyarország jóval nagyobb és szervezettebb erőt képvisel, mint a magyar kis- és középipar. A harcba szálló iparosoknak, ha érdekeik józan és célravezető védelmét komolyan keresztül akarják vinni le kell magukról rázni a merkantilista gyámkodást, szakítani kell régi barátaikkal, a nagytőkés merkantilistákkal, a kik a kis és középipart épp oly vazallusoknak tekintik, mint a „nyakig sáros parasztot“. A kartellek ellen nem lehet komolyan hadakozni a merkantil politika paizsa alatt. Az iparosvilágnak, — amely szintén termelő, a gazdák oldalán van helye, akikkel nincs semmi lényeges érdekellentétük, annál nagyobb érdek- közösségük, amit maga az agrárprogramm fejez ki legjobban, midőn a kis- és középipar állami pártolását épp olyan erélyesen hangoztatja, mint az^iparosok szövetkezeti mozgalmát s mint a mily készséggel vállalta a mezőgazdaság az önálló vámterület kockázatát épp a magyar ipar érdekében. De hogy ez a közeledés az iparosok érdekében megtörténjék, arra van szükség, hogy az iparosok ne álljanak a gyárosok mögé akkor sem, mikor Ausztria kommandójára a magyar gazdák jogait, a mezőgazdaság vámvédelmét akarják megcsonkítani. Legyenek az iparosok hűséges fegyvertársai a magyar mezőgazdaságnak, akkor uj tábor keletkezik: a magyar termelők tábora, amely ellentáilhatatlan erővel száll szembe minden olyan törekvéssel, mely hazánk termelését akarja megakasztani s uj világ derül a magyar ipar és mező- gazdaság egén. A gazda teendője október hóban. A friss gabona készletek megforgatására különösen most a nedves időjárás miatt nagy gondot fordítsunk. A takarmányszükségleti kimutatást és takarmányozási táblát el kell készíteni, hogy lássuk már most mennyi a takarmány készletünk s ha egyikbe, vagy másikba hiány mutatkozik a szükséges pótlásról gondoskodjunk, nehogy az etetésnél a tél folyamán meglepetésnek legyünk kitéve. A tűzi és szerszámfa beszerzéséről gondoskodjunk. A száraz takarmányra való átmenetei lassan történjék mert a gyors átmenet káros lehet. A lóistállóban. Ott, ahol a csikók legelőrejártak s most beszorultak s száraz takarmányra fogatnak, az átmeneteire különösen ügyeljünk, eleinte csak az éjjeli órákra kössük be őket, később pedig csak a déli órákban bocsássuk ki, inkább a sétálás kedvéért, a Sürgönyeim: BYAT. Bíhfaivy altot központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tataicementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.
