Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-20 / 38. szám
6-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA szeptember 20. Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben : Szeptember 22.-én Fehérgyarmaton ; 23.-án Szatmár-Németi- ben; 29-én Felsőbányán, Mátészalkán; 30.-án Kraszna- bélteken. Október 3.-án Kővárhosszufaluban; 2.-án Ki- rálydarócon; 7.-én Nagyecseden. Országos vásár Sratmáron. Folyó hó 23-án Szatmáron országos állatvásár, 24-én kirakó vásár. Mennyi lesz a vetőmagvak ára. Lapunk zártakor értesülünk, hogy középbirtokosaink és bérlőink által vételezett búza vetőmagvak ára métermázsánként zsákokkal együtt Mezőhegyes vasúti állomáson 22 K, mig a rozsé 17 korona kedvezményes árban lett megállapítva. Ezen egységárakon felül az átvevők tartoznak a kedvezményes vasúti szállítás és a szállítás közben esetleg felmerülhető költségeket megfizetni. Jelezhetjük továbbá gazdáinknak, hogy a vetőmagvak elszállítása már megkezdődött. Hogyan osztják föl az árvizkárosulak segélyét? A földmivelésügyi minisztériumban legutóbb ülést tartott az árvédelmi bizottság, melyen a minisztériumok képviselőin kívül Balogh Elemér, a Hangya és ifj. Ko- ránpi Frigyes báró, az Orszázos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója is részt vett s melyen a beérkezett 157.100 korona segélyösszeg felosztását a következőképp osztották föl: Abauj-Torna vármegye árvízkárosultjai részére 35.000 korona, Alsó-Fehér vármegye 2000 korona, Borsod vármegye 2000 korona, Hunyad vármegye 8000 korona, Kis-Küküllő vármegye árvízkárosultjai részére 9500 korona, Máramaros vármegye 18.000 korona, Maros-Torda vármegye 14.000 korona, Szatmár vármegye 27.000 korona, Szilágy vármegye 5200 korona, Szolnok-Doboka vármegye 4000 korona Udvarhely vármegye 15.400 korona, Ugocsa vármegye 12.000 korona, Krassó-Szörény vármegye 5000 korona. Kivándorlás helyett telepítés. Amit az állam nem tesz meg, arra a magántevékenység sort ejt. Egy fejérmegyei birtokos fölhívással fordul a kivándorlókhoz, hogy Szolgaegyháza nagyközség mellett, két főva- sutvonal mentén, alig három-négy órányira a fővárostól, teljesen uj falut építtet és munkáról is bőven gondoskodik. Két gyár, több ipartelep és igen sok mezőgazdasági üzem foglalkoztatja majd az odatelepü- lőket. Két fontos elvi határozat. Előfordult esetekben a hatásköri bíróság a következő két elvi kijelentést tette: 1. A cséplések elvállalásával iparszerüleg foglalkozó egyén által, a gépészeti munkák teljesítésére alkalmazott gépész iparossegédnek tekintendő és igy az ebből a szolgálati viszonyból merített követelése az 1884. évi XVII. t.-c. (ipartörvény) 176. §-ában foglalt rendelkezéshez képest, elsősorban az iparhatóság előtt érvényesítendő. 2. A kereskedelmi szövetkezetek kereskedelmi személyzetének, tehát a könyvelőnek is a szolgálati viszony megszűnéséből keletkező követelései, az 1884. évi XVII. t.-c. (ipartörvény 176. §-a) értelmében elsősorban az ebben a szakaszban körülirt közigazgatási eljárás alá tartoznak. Mind a kétféle esetben tehát nem a bíróságok előtt kell a pert megkezdeni, hanem a községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány előtt. Megjegyezzük még, hogy minden szövetkezet kereskedelmi társaságot képez: az elvi határozat tehát minden szövetkezetre vonatkozik. A községi elöljárók mint biztosítási ügynökök. Maros-Torda vármegyében megtörtént, hogy a járási főszolgabíró egy községi bírót eltiltott attól, hogy mint egy biztositó társaság ügynöke biztosításokat eszközöljön, a biró panaszára az alispán a belügyminiszterhez fordult, m i az álláspontja ebben a kérdésben ? A belügyminiszter kijelentette, hogy valamely községi elöljárónak a részvénytársasági alapon szervezett biztositó intézeteknél való megbízatása ellen elvi kifogás nem tehető. A megbízatás elvállalása a községi elöljárót hivatásos teendőinek elvégzésében nem akadályozza, az ellen senki másnak kifogása nem lehet. Ménló vásárlás. A földmivelésügyi minisztérium értesíti mindazon méntulajdonosokat, kik eladó ménlovaikat megvételre felajánlották, hogy a bejelentett tel- jeskoru mének bizottsági megszemlélése és esetleg megvásárlása Szatmárvármegye területére f. hó 24-én Nagykárolyban lesz. Figyelmeztetnek továbbá a mén- lótulajdonosok arra is, hogy szabadságukban áll előzetesen be nem jelentett ménlovaikat — a hideg vérnek kivételével — a fenti helyre és időben elővezettetni. A megvásárolt ménlovak azonnal átvétetnek, vételáruk pedig az eladó által megnevezendő m. kir. adóhivatalnál fog kiutaltatni. Az árvízkárok és az állami sóbányászat. Az ország északkeleti és erdélyi részében pusztított árvizek érzékenyen sújtották az állami sóbányászatot, melynek többmilliós károsodásáról szóltak az első híradások. Szerencsére ezek a vészhirek nem bizonyultak valóknak, mert a Máramarosmegyében levő kincstári sóbányák nem szenvedtek jelentékenyebb kárt s csak a marosujvári kincstári telepen és annak környékén volt nagyobb kár, hol főképpen az állami iparvasutat tette tönkre az árvíz. Ennek helyreállítása mintegy negyed- millió költséget fog okozni az államkincstárnak. Hányszor volt napos idő egy év alatt ? Egy figyelmes gazda, aki az időjárásáról naplót vezet, jegyzetei nyomán megállapította, hogy a múlt év augusztus hó 10-től ez év aug. 10-ig mindössze 51-szer történt meg, hogy a nap egész napon át sütött, 314 napon át pedig bolult volt az ég, vagy esett az eső.
