Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-13 / 37. szám
szeptember 13. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. és minőségünk gyengeségének nagy részben az is az oka, hogy gazdáink csak arra törekszenek, hogy minél több gyümölcsfát kapjanak kedvezményes áron az államtól és e fákat többé vagy kevésbbé alkalmas helyre valahogyan elültessék. A fák további kezelésével és gondozásával — tisztelet a nagyon csekély kivételnek — nálunk senki sem törődik. így aztán kártékony rovarok és az újabban elterjedt veszélyes gombák teszik tönkre a termés nagy részét úgy menynyiségileg, mint minőségileg. Csak a Monilia-gomba terjedése és kártétele a meggynél és kajszibaraczknál öt millió koronánál nagyobb kárt okoz évenként alföldi gyümölcsöseinkben és ezt a károsodást majdnem összetett kézzel nézzük; éspedig a kormány épugy, mint az érdekelt gazdaközönség. El vagyunk továbbá maradva gyümölcstermésünk értékesítése dolgában is. Az értékesítés nemcsak a termelők szervezetlensége miatt; de azon okkból is nehéz, mert a gondatlan fakezelés és a védekezés elhanyagolása folytán kevés hibátlan, tehát ép, egészséges almát és körtét tudtunk szállítani a vevőnek; sőt az itt-ott rendezett kiállításainkon is minden restelkedés nélkül állítják ki ermelőink himlős, belülről használhatatlan almáikat és körtéiket.“ A könyvnek főképpen az a feladata, hogy a gyümölcsfák kiültetésének, azok kezelésének, gondozásának és a kártékony rovarok, valamint gombák ellen való megvédésének teendőire oktassa ki a gazda közönséget. Rudinai Molnár István évtizedeken át gyűjtött gazdag gyakorlati tapasztalatait teszi közkincscsé e füzetben és most már a gyümölcstermelő közöuségen van a sor, hogy a füzetben közölt értékes gyakorlati tanácsokat megszívlelje és hasznosítsa. Ezt a nagy anyagot nemcsak áttekinthetően és vi- ágos rövidséggel, hanem igen érdekes és tanulságos módon‘dolgozta fel a jeles szerző, aki a gyümölcsértékesítés fontos kérdéseivel egy külön füzetben fog foglalkozni. A mű a „Pátria“ r. t. kiadásában jelent meg iz- ése s kivitelben 46 ábrával. Kapható a Pátria r. t. gazd. könyvkereskedésében, Budapest IX. Üllői-ut 25. Ára 1 korona. Megrendelhető egyesületünk titkári hiva- al ánál (Szatmár Deák-tér 22.) A sertéspestis (sertésvész) elleni védekezésről kiadott földm. minist, rendelet ismertetése. Közli: Pártos Samu városi m. k. állatorvos. (Folytatás.) A 17. §. szerint a lezárt és a község zár alá helyezett területén fekvő vészmentes udvarokból sertéseket csak az alább és a 18—21 §-ban megállapított feltételek mellett szabad elszállítani. A budapesti szabad sertésvásárra, továbbá Horvát’Szlavonországokba, Bosznia és Hercegovinába, Ausztriába vagy vámküldre irányuló szállításoknál az e részben fennálló külön szabályok irányadók. Lezárt udvarból stb. a beteg és a betegségre gyanús sertéseket akár levágás akár továbbtartás végett; a betegséggel való fertőzés gyanújában álló sertéseket pedig továbbtartás végett más községbe szállítani és ezen célra engedélyt adni tilos. Zár alá helyezett legelőről, erdőről az állandóan kinn tartott beteg, betegségre gyanús sertéseknek kizárólag az illető község (város) más területére való elszállítását az elöljáróság (városi hatóság) megengedheti ha az elszállításra a legelő vagy erdő tulajdonában, haszonélvezetében beállott változás vagy eleséghiány, illetőleg rossz időjárás miatt van szükség s az ilyen állatok azonnali levágása a tulajdonosnak nagy kárával járna. Az ilyen sertéseket a jelen rendelet 21 §-ának I. része értelmében kell uj helyükön elkülöníteni és zár alá helyezni. Szállítás levágásra. Lezárt udvarból stb. a beteg és betegségre gyanús sertéseknek kizárólag ez illető község határán belül, azonnali levágás céljából való elszállítását az elöljáróság (városi hatoság) megengedheti. Lezárt udvarból stb. a betegséggel való fertőzés gyanújában álló sertéseknek azonnali vagy öt nap alatt leendő levágás céljából, az illető község (város) határain belüt fekvő területre, avagy valamely más város közvágóhidjára avagy a budapesti ferencvárosi zárt vásárra való elszállítását az elöljáróság (városi hatóság); ugyanezen célból más kis és nagy községbe, vagy valamely város más helyére (tehát nem a közvágóhidra) való elszállítását pedig az I. fokú hatóság megengedheti. Járvány miatt lezárt terület vészmentes udvarából stb. az ott levő sertéseknek azonnali vagy öt nap alatt leendő levágás céljából az illető község határán belül fekvő területre avagy valamely más város közvágóhidjára avagy a budapest—ferencvárosi zárt vásárra való elszállítását az elöljáróság (városi hatóság); ugyanezen célból más kis és nagy községekbe vagy valamely város más helyére való elszállítását pedig az 1. fokú hatóság megengedheti. Szállítás továbbtartásra. Járvány miatt lezárt terület vészmentes udvarából stb. az ott levő sertésknek továbbtartás céljából az illető község (város) le nem zárt területére való elszállítását az elöljáróság (városi hatóság); ugyanezen célból más községbe (városba) való elszállítását pedig az 1. fokú hatóság megengedheti. (Folytatjuk.)
